170874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kalcium-foszfátok előállítására

3 170874 4 A konzisztenciával kapcsolatos problémák megnehezítik a reakcióelegy homogenizálásának biztosítását, illetve a reakcióelegy megfelelő ke­verését is. A nem megfelelő keverésből adódhat, hogy a sav helyileg erősen feldúsul, aminek eredményeképpen a kapott terméknek nem ki­elégítőek a kezelhetőségi és tárolhatósági tulaj­donságai. Ezeknek a speciális technikai nehézségeknek következtében legjobb tudomásunk szerint még senkinek sem sikerült kifejleszteni egy egyszerű és technikailag megbízható eljárást nem porzó, állati tápadalékanyagként alkalmas kalcium­foszfátok előállítására foszforsavból és kalcium­karbonátból kiindulva. A 66/7774 számú dél-af­rikai szabadalmi leírás szerint — amelynek tár­gya egy ilyen eljárás — a granulálási műveletet elhagyják, és ehelyett a viszkózus és ragadós reakcióelegyet egy lassan mozgó szállítószalagra hordják ki, amelyen a reakció befejeződik a ter­mék megkeményedése közben. A szilárd anya­got ezután őrlik forgó őrlőberendezésben. Ennek eredményeképpen azonban olyan nem kielégítő minőségű terméket kapnak, amelynek szemcséi egyenetlen méretűek és felületűek, továbbá a termék jelentős mennyiségű port tartalmaz. A 100 875 számú norvég szabadalmi leírás szerint a reagáltatást szakaszos eljárásban foga­natosítják vizes fázis nélkül, vagyis tartályke­verőben gyorsan összekevernek finomra őrölt mészkövet és 80%-os foszforsavat. Rövid idő múlva agglomerátumok jelennek meg, ezeket azonban a keverő széttördeli és így enyhén kép­lékeny por képződik. Ennek az eljárásnak a dön­tő hátránya az időigényességével kapcsolatos, ugyanis a reakció teljes befejeződéséhez csak­nem 50 óra szükséges. További hátrány, hogy sem a por alakú termék nem eléggé szabadon folyó, sem maga a termék nem alkalmas tulaj­donképpen szokásos állati tápokkal való össze­keverésre. Ismeretes azonban az is a technika állása sze­rint, hogy a reakcióidő csökkenthető nagyobb mennyiségű víz használatával és a technika ál­lása szerint ismert valamilyen nedves granulá­lásos módszer alkalmazásával. A reakciótermék vizes szuszpenzióját azonban el kell oszlatni na­gyobb mennyiségű, a végtermék elkülönítésére szolgáló szitáktól a granuláló berendezésbe visz­szavezetett késztermékben. Így például a már közzétett 340 443 számú svéd szabadalmi beje­lentésben ilyen eljárást ismertetnek, azonban ennek az eljárásnak az alkalmazhatóságához alapvető feltétel, hogy jelentős mennyiségű, és­pedig a reakcióelegy súlyának csaknem huszon­ötszörösét kitevő mennyiségű készterméket ve­zessenek vissza a granulálási művelethez. A re­akcióban képződött anyagot ezután ebben a visszavezetett késztermékben el kell oszlatni. Az ilyen visszavezetett késztermék alkalmazása bo­nyolítja az eljárást és csökkenti a granulálási művelet termelőkapacitását. Ezzel az eljárással ugyanakkor nehéz pontosan és gondosan ellen­őrizni, illetve beállítani a reakcióparamétereket a víz/sav arány, a reakcióhőmérséklet és a reak­cióidő vonatkozásában. Célul tűztük ki olyan új és javított eljárás ki­dolgozását állati tápadalékanyagként hasznosít-5 ható, granulált kalcium-foszfátok előállítására foszforsavból és kalcium-karbonát vizes szusz­penziójából kiindulva, amely egyszerű és hatásos módon modern ipari üzemekben megvalósítható, és amellyel folyamatosan és közvetlenül MCP 10 vagy DCP vagy ezek keveréke formájában köny­nyen kezelhető és jól tárolható, szabadon folyó granulátum állítható elő. Célul tűztük ki továb­bá, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amelynél a viszkózus és ragadós reakcióelegy nem akadá-15 lyozza meg az intenzív keverést, ami szükséges a kívánt reakció teljes végbemeneteléhez és ami lehetővé teszi stabil konzisztencia elérését, illet­ve kívánt szemcseméretű és -tulajdonságú gra­nulált késztermék előállítását. Végül célul tűz-20 tük ki, hogy olyan eljárást dolgozzunk ki, amely megvalósítható kalciumtartalmú foszforsavval is, ugyanis ez a kiindulási anyag állati tápadalék­anyagként hasznosítható foszfátok előállítására szolgáló hagyományos eljárásokban a legtöbb ne-25 hézséget okozza a konzisztencia vonatkozásában. A foszforsav és a kalcium-karbonát közötti re­akció MCP vagy DCP előállítására az alábbi re­akcióegyenletek szerint megy végbe: 30 MCP: CaCOa + 2H3PO4 = Ca(H2 P0 4 )2 + H2O + CO2 DCP: CaCOs + H3PO4 = CaHP04 + CO2 + H2O Ha kalciumtartalmú foszforsavat, például elő-35 semlegesítés útján bekerült kalciumot vagy az Odda-eljárásnál kapott feltárási oldatból szárma­zó, kalciumot tartalmazó foszforsavat használunk, akkor a foszforsavban levő monokalcium-foszfát vagy más néven kalcium-dihidrogénfoszfát 40 [Ca(H2P04)2] — még ha kicsapódott állapotban is van — az alábbi reakcióegyenlet értelmében reakcióba lép: Ca(H2 P0 4 ) 2 + CaCOa = 2CaHP0 4 + CO2 +H2O Előzetesen hevített vagy előmelegített reakció-45 partnereket használva a finoman aprított kalci­um-karbonát vizes szuszpenziója rendkívül gyor­san reakcióba lép a foszforsavval heves gázfej­lődés és habképződés közben. A találmány értel­mében a forró reakciópartnereknek ezt a heves 50 reakcióját rendkívül speciális módon hasznosít­juk, ugyanis e reakcióban a reakciópartnerek rendkívül intenzív keverése, illetve keveredése megy végbe energiát fogyasztó mechanikai keve­rők alkalmazása nélkül. A reakciót úgy vezetjük, 55 hogy a reakciópartnerek érintkezése után rövid idővel a reakcióelegyet kivezetjük a reaktorból levegőre vagy más gázba. A reakció túlnyomó­részt akkor megy végbe, amikor a reakcióelegy diszpergálva van a levegőben vagy más gázban 60 hab önálló cseppjei formájában. Ez az állapot, amikor rendszerint a ragadós, nyúlós konziszten­cia fellép, illetve ez az állapot tekinthető kriti­kusnak a keverhetőség, a keveréshez szükséges erő stb. szempontjából. Ha ennek a rövid disz-65 perziós szakasznak vége van, akkor a reakció-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom