170874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kalcium-foszfátok előállítására

5 170874 6 elegy formája nedves, nem ragadós szemcsés anyag lesz. Így a találmány szerinti eljárás azzal jellemez­hető, hogy finoman aprított kalcium-karbonát előhevített vizes szuszpenzióját előhevített fosz­forsavval reagáltatunk úgy, hogy a reakciópart­nereket rövid cső alakú reakciózónába vezetjük be, ahol a gázfejlődés következtében a reakció­partnerek intenzív elegyedése és keveredése kö­vetkezik be, és ahol a fejlődő gáz által ébresztett nagy nyomás a habzó reakcióelegyet kilövelli a cső alakú reakciózóna nyitott végén, és a reakció csaknem teljesen lejátszódik, amikor a reakció­elegy cseppjei levegőben vagy más gázban disz­pergálva vannak, végül összegyűjtjük őket ned­ves, nem tapadó szemcsékként. A találmány szerinti eljárás és berendezés jobb megvilágítására szolgál a 2/1 rajzlapon az 1. ábra, valamint a 2/2 rajzlapon a 2. és 3. ábra. Az 1. ábra sematikus és egyszerűsített blokkséma, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítá­sára alkalmas csőreaktor metszetrajza, a 3. áb­ra pedig a 2. ábra a — a vonalára nézve ugyan­ezen reaktor keresztmetszete. Az 1. ábrán látható 1 vezeték a kalcium-kar­bonát szuszpenziójának betáplálására, míg a 2 vezeték a foszforsav betáplálására szolgál. A 3 szivattyú a forró kalcium-karbonát-szuszpenziót az 1 vezetéken át az 5 rövid csőreaktorba nyom­ja. Az 5 reaktor kialakítását és működését az alábbiakban még részletesebben ismertetni fog­juk. A 6 szivattyú ugyanakkor a 2 vezetékben az 5 reaktorba forró foszforsavat nyom, így ä reak­torban a két reakciópartner alaposan összekeve­redik gáz- és habfejlődés közben. A reakcióelegy ezután „kilökődik" a reaktor nyitott végén a 7 kamrába, ahol részecskékre dezintegrálódik, amely részecskék a kamrában levő gázban sza­badon diszpergálva vannak mindaddig, míg a termék lehull és a 8 gyűjtőeszközben összegyű­lik. A 7 kamra felső része el van látva egy gáz­kivezető nyílással, mely nyílás viszont össze van kötve egy ciklon szeparátorral és a 9 elszívó szel­lőzővel. Amikor a 7 kamra fenekére esik, az állati táp­adalékanyagként is felhasználható kalcium-fosz­fát nedves, de szabadon folyó termékként külö­níthető el. A reakciókörülmények megfelelő be­állításával és szabályozásával olyan termék állít­ható tehát elő, amelynek könnyű a kezelése és benne a Ca/P súlyarány a kívánt célnak megfe­lelő. Tekintettel a foszforsav és a kalcium-karbonát közötti reakció során bekövetkező gázfejlődésre a termék bizonyos mértékig légbubörékos szer­kezetű gázzal töltött pórusokkal, így bizonyos esetekben túl könnyű lehet ahhoz, hogy közvet­lenül össze lehessen keverni bizonyos állati tá­pok más komponenseivel. Azonban a találmány szerinti eljárás első lépésében kapott, más ned­ves anyag is kiválóan alkalmas további feldol­gozásra, valamint más ásványi anyagokkal és nyomelemekkel együtti granulálásra. Ezek az egyéb ásványi anyagok és nyomelemek összeke­verhetek a még nedves termékkel azt megelőző­en, hogy a 8 gyűjtőeszközből elvezetnénk azt. A találmány értelmében az elsődleges nedves termék tovább feldolgozható úgy, hogy a póru­sos szerkezetű anyag összetömörödjék, miáltal nagyobb litersúlyú granulátum is előállítható. Így a 8 gyűjtőeszközben összegyűlt, most már közbenső terméknek tekinthető elsődleges ter­méket a 8 gyűjtőeszközből a 10 tárcsás adagoló­val elvezetjük, amely széles nyílásával a termék­nek szabad folyást engedélyez. A termék kívánt vastagságát a tárcsás adagoló felett az ábrán nem jelölt szintszabályozó biztosítja; így ellenőrizhet­jük, hogy az adagoló megfelelő mennyiségű anyagot továbbítson. A 7 kamra el van látva to­vábbá az ábrán nem jelölt olyan eszközzel, amely biztosítja, hogy ellenőrzött mennyiségű levegő áramoljon át a pórusos, forró és még bizonyos mértékig nedves terméken a kiömlő nyílás köze­lében. A terméket ezután a folyamatosan műkö­dő 11 egy- vagy többlépéses tömörítőegységben tömörítjük, amelyből az anyag sajtolt pikkelyek formájában a 12 granulátorba jut, ahol nedves állapotban granulálásra kerül. Így magas hozam­mal nem porzó, finom granulátumot kapunk, amely a 13 szárítón áthaladva a 14 szitára jut, ahonnan szabadon folyó, nem tapadó granulátum vehető el tárolásra. Az 5 reaktor részletesebben látható a 2. és a 3. ábrán. Három fő részből áll, éspedig az 55 keve­rőkamrából, az 56 nyomáskamrából és az 53 ki­ömlő csőből. A két különálló 51 és 52 tápvezeték juttatja a reakciópartnereket tangenciálisan az 55 keverőkamrába (lásd a 3. ábrát) oly módon, hogy erőteljes turbulenciát és keveredést okoz­zon, amelyek intenzitását a gázfejlődés még nö­veli. Az 56 nyomáskamrában nagy nyomás ébred, ami felgyorsítja a habzó keverék folyását az 53 kiömlő cső valamivel szűkebb nyílásán át. Ez a cső előnyösen lekapcsolható a nyomáskamráról és különböző kialakítású lehet. A reaktor ke­resztmetszete és össztérfogata úgy választható meg, hogy a reakcióelegy kezdeti sebessége op­timális legyen a reakciópartnerek reakcióképes­ségéhez viszonyítva. A reaktor alkotóanyagainak megválasztása nem lényeges paraméter, a kiöm­lő nyílás lehet csiszolt acél, teflon vagy lehet más műanyagokból vagy gumikból. Műanyagok és gumik előnyösek, ha a reakcióelegy komponen­sei hajlamosak rétegképzésre a reaktor belsejé­ben. A reaktor zárt végén az 54 rúd van felsze­relve abból a célból, hogy a reaktor kinyitható legyen, ha eltömődik például a rendszer várat­lan leállása miatt. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa MCP előáUítása. 15—20 \i átlagos szemcsemérétre és mintegy 50 \Í maximális szemcseméretre őrölt, kicsapatás útján kapott kalcium-karbonátot használunk 55,1 kg/óra mennyiségben 60%-os vizes szusz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom