170793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módosított poliésztergyanták előállítására
MAGYAR SZABADALMI 170793 NÉPKÖCTARSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Ú) Bejelentés napja: 1976. I. 14. (BU—792) Nemzetközi osztályozás: C 08 G 63/20 C 08 G 63/48 ^^ Közzététel napja: 1977. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. V. 31. Feltalálók: TÍMÁR János vegyészmérnök, % rész FEUER István vegyészmérnök, V3 rész SZATHMÄRI Ferenc vegyészmérnök, V3 rész Budapest Tulajdonos: BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár, Budapest Eljárás módosított poliésztergyanták előállítására A monokarbonsavakkal módosított poliésztergyanták — alkidgyanták — vegyszerállósága, a molekula felépítésében szereplő észter kötések könnyű elszappanosíthatósága miatt csekély. Az észterkötések vegyszeres behatásokkal szembe- 5 ni stabilitása javítható elágazott szénláncú módosító monokarbonsavak alkalmazásával. Az észterkötések közelében elhelyezkedő — különösen az alfa helyzetű — szénlánc elágazások sztérikusan gátolják az észterkötések megbontását. 10 Ugyanígy akadályozzák azonban azok létrejöttét is. Ezért az elágazott szénláncú monokarbonsavakkal módosított poliésztergyanták előállítása bonyolult technikai folyamatot igényel még kisebb szénatomszámú (8—12) monokarbonsavak 15 esetében is. A 156 603 számú magyar szabaldami eljárás glicidilészterek formájában viszi be az elágazott szénláncú módosító komponenst a molekulába. Ez az eljárás azonban a glicidilészter nagy ára 20 miatt igen költséges. Ismeretesek olyan eljárások is, melyek savanyú foszforsavésztereket, illetve ezek tercier aminnal képezett sóját alkalmazzák észterezési katalizátorként (magyar szabadalmi leírás: 25 162 217). A foszforsavészterek alkalmazásával a reakció lefolyása megkönnyíthető, azonban a kialakuló molekulaszerkezet reprodukálhatósága nem biztosítható. A jó vízállóság, illetve vegyszerállóság eléréséhez az észterkötések bomlása- 30 nak sztérikus gátlása mellett szükséges a molekulaszerkezet reprodukálhatósága is. Kísérleteink során célul tűztük ki olyan elágazott szénláncú alifás monokarbonsavakkal módosított poliésztergyanták előállítását, amelyek előállításánál katalizátorok alkalmazása nem szükséges és ugyanakkor molekulaszerkezetük reprodukálható. Eredményt azzal sikerült elérnünk, hogy a kis reakcióképességű, elágazott szénláncú monokarbonsavakat preferáltan reagáltattuk. A 10, 16 vagy 18 szén-atomszámú elágazott szénláncú monokarbonsavat először reagáltattuk a poliollal oly módon, hogy egyenértéksúlyra számolva az utóbbi legalább nyolcszoros feleslegben legyen a monokarbonsavhoz viszonyítva. A reagáltatást 190—200 C°-on végeztük 20 mg KOH/g savszám eléréséig. A kialakult félészter és a feleslegben maradó poliol keverékét 140 C°-ra hűtöttük viszsza és ezután adagoltuk be a nagy reakcióképességű dikarbonsavanhidridet. Amennyiben bizonyos speciális tulajdonságok eléréséhez még további zsírsav bevitele is szükséges volt (például ricinénzsírsav stb.), úgy azt is ebben a fázisban vittük be az elegybe. Az anyagokat 200—210 C°ra felhevítve alakítottuk ki a végleges molekulaszerkezetű poliésztergyantát. Azt találtuk, hogy a reakcióidő a visszahűtés időigényessége ellenére is csökkent, ugyanis a gyantafőzés végső szakasza lényegesen rövideb-170793 1
