170787. lajstromszámú szabadalom • Csúszásgátló hóláncnak a gumiabroncsra történő felszerelését biztosító szerelvény

170787 Az 1. ábrán a hólánc a kerék 22 köpenyére van szerelve. (A rajzon a 23 karosszéria kontúrja is lát­ható.) A lánc felszereléséhez szükségesek az alábbi szer­kezeti elemek: A hajlékony 11 kapcsolórúd, melynek egyik vé­gén van az U-alakú 9 rugó. Ennek mérete úgy van megválasztva, hogy a 8, 18 lánc szemein át lehet dugni. Szükséges még a 4 kar, mely az ábrában nincs összekötve a 11 kapcsolórúddal, s e 4 kar egyik végén egy 3 lemez van, a másikon pedig egy olyan 6 bilincs, amelynek segítségével a láncot a karhoz képest függőlegesen lehet tartani. , A 2., 3. és 5. ábrákon ezt a szerkezeti kialakítást részleteiben láthatjuk. A 6 bilincs U-alakban van meghajlítva, anyaga rugalmas fém, s az U két 19 szára csíptető gyanánt egymáshoz szorul. A 19 szá­rakon, hosszirányban két 7 nyílás van kimunkálva, melyek egymással szimmetrikusak, s a 8 lánc sze­meit függőleges helyzetben rögzítik anélkül, hogy a lánc' felrakásának művelete közben a láncszem 20 nyílásán belül érjenek össze a 6 bilincs 19 szárai. A 4 kar vége 5 villa-alakúra van kiképezve; ez azt a célt szolgálja, hogy a láncot a villa közre tudja fogni és segítségével a megfelelő helyre könnyen le­hessen helyezni. Ez különösen akkor játszik szere­pet, amikor a láncot a köpeny tetejére kell helyezni, s a kocsi karosszériája a kereket erősen „burkol­ja"­A 11 kapcsolórúd előnyösen szalagalakú, rugal­mas fém, melynek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a köpeny átmérőjén túlnyúljon. Vastagságának olyannak kell lennie, hogy a 8 láncba be lehessen fűzni anélkül, hogy onnan kiesnék. A kapcsolórúd végén van az 1 horog megfogásá­ra alkalmas 9 rugó. A 9 rugó csipesz alakú és két 12 vége nyugalmi helyzetben egymáshoz közel ér. A ru­gónak, mint fogószerkezetnek hatásos működtetése végett előnyös, ha a rugóra belül, annak két szárára egy-egy 1Ö gumidarabot szerelünk (a 4. ábrán pon­tozott vonallal ábrázoltuk.) A 11 kapcsolórúd és a 9 rugó egymáshoz képest bármilyen módon lehet rögzítve: lényeges csak az, hogy mind a 9 rugó, mind a 11 kapcsolórúd a lánc­szemen keresztül tudjon hatolni és ne akadályozzák a láncnak a 9 rugón történő elcsúszását (lásd az 5. ábrát). Avégből, hogy az 1 horgot a 9 rugó segítsé­gével meg lehessen fogni, a horgon két 13 bemélye­dés van kimunkálva (lásd 5. ábrát), ahová a rugó 12 végei beilleszkednek. A horog begörbített része nem lehet nagyobb a láncszem belvilágánál. Röviden: a horognak át kell tudni hatolni teljes egészében a láncszemen. A horgon ezenkívül lenni kell egy 14 középütkö­zőnek (5. ábra), melyhez a láncszem nekiütközik. A hólánc felszerelése a köpenyre a következő­képpen történik: A kerék köpenyére rátesszük a láncot úgy, amint az 1. ábrán látjuk. Ezután a 11 kapcsolórudat a ke­rék mögött áttoljuk úgy, hogy jobbról és balról a két vége kiálljon. Ezután a 8 láncot a 6 bilincsen ke­resztülhúzzuk, majd a 11 kapcsolórudat a 8 láncba dugjuk. Ezután a láncot egyfelől a 11 kapcsolórúdon, más­felől a 4 karon csúsztatva húzzuk. Annak következtében, hogy a 8 láncnak a 4 kar végén merőleges helyzetben kell lennie, a lánc a 11 kapcsolórúdon nem tud megakadni, s mivel a 4 kar és a 11 kapcsolórúd egymással mechanikusan nem 5 kapcsolódnak, egyéb lehetőség sincs arra, hogy a lánc megakadjon. Amint az 5. ábrán is látjuk, a 8 lánc az S pozíció­ból továbbhalad az A nyíl irányában, de megakad az 1 horgon levő 14 középütközőben, majd súlyánál 10 fogva a horog 15 nyílásába esik. A 4 kart úgy kapcsoljuk ki, hogy a B nyíl irányá­ba húzzuk. Ezután a 8 lánc az SÍ pozícióba jut, eközben ma­gával húzza a 4 kart, majd átbillen a C nyíl irányá-15 ba, s így a 4 kar a 6 bilincs két szárából kikapcsoló­dik. Ami a kapcsolókart illeti - ha elég erőteljesen húzzuk a B nyíl irányába -, akkor a rugó két 12 vé­ge egymástól eltávolodik és így a rugó kikapcsoló-20 dik; ennélfogva a 11 kapcsolórúd szabaddá válik. A lánc felszerelésére szolgáló, fent ismertetett két szerelvény kivitele egyszerű. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően tehát két darabból áll a láncfelrakó szerkezet, melyek kezelése könnyű, elő-25 állításuk egyszerű, ugyanakkor azonban megbízha­tóan lehet őket felhasználni. Ez a két szerelvény ed­dig nem volt ismeretes. Könnyen elhelyezhetők a gépkocsi bármely részében (csomagtartó stb.) vagy a garázsban, gondozást nem igényelnek. 30 Az ismert hasonló célú szerelvényeket jobban kell óvni, míg a találmány szerinti eszközök nem szorul­nak karbantartásra, már csak azért sem, mert nin­csenek mechanikusan egymáshoz rögzítve, és a 8 láncot a 6 bilincs biztonságosan tartja a felszerelés 35 alkalmával. Természetesen mód van arra, hogy a láncon és a lánc felrakására szolgáló szerelvényeken - azok gyakorlati alkalmazása végett - különböző változta­tásokat lehessen végrehajtani. 40 A 6. ábrán látunk egy ilyen kisebb módosítást, melyet a 6 bilincsen hajtottunk végre. Ez a bilincs úgy van kiképezve, hogy két 24 szára rugós csípte­tőt alkot, melynek hornyába illeszkedik a 8 lánc sze­me. 45 A 8 láncnak az 1 horoggal történő összekapcsolá­sára szolgál a szalagalakú kapcsolórúd. Erre a célra megfelel egy egyszerű csíptető is, melynek rugós vé­gei egy pontban találkoznak, ennélfogva a horog megfogása és annak vezetése automatikusan mehet 50 végbe. A horog megfogásához egy kis lemezre van szük­ség, mely vagy a horog hornyos oldalába kapaszko­dik, vagy a 27 csíptetővel fogjuk meg, melynek szá­rai egy 28 kivágásba kapaszkodnak vagy a horgon 55 levő 25 furatba nyúlnak bele, mely a horognak el­vékonyított szakaszán van kimunkálva (7. ábra). Az 1-7. ábrákon bemutatott szerelvényeket a ke­reskedelemben kapható láncokhoz, azok módosítása 60 nélkül lehet alkalmazni. Elegendő az, hogyha a 13 bemélyedéseket az 1 horgon képezzük ki, vagy lap­rugóból készítjük a 9 rugót anélkül, hogy a horgon bármit módosítanánk. Lehetséges az is, hogy magán a hóláncon hajtunk 65 végre kisebb módosításokat. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom