170777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N'-(aminoacilaminofenil)-acetamidinek és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 170777 6 Segédanyagokként példaképpen megnevezzük az alábbiakat: víz, nem mérgező szerves oldószerek, így paraffinok (például ásványolajfrakciök), növényi olajok (például földimogyoróolaj, szezámolaj), alkoholok (például etilalkohol, glicerin), glikolok (például propilénglikol, polietilénglikol) és víz; szilárd hordozóanyagok, így például természetes kőlisztek (például kaolin, agyagföld, talkum, kréta), szintetikus kőlisztek (például nagy diszperzitású kovasav, szilikátok), cukrok (például nyerscukor, tejcukor és szőlőcukor), emulgátorok, így nem ionos és anionos emulgátorok (például polioxietilénzsírsavészterek, polioxietilénzsíralkoholétérek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok), diszpergálószerek (például lignin, szulfitszennylúgok, metilcellulóz, keményítő és polivinilpirrolidon) és a tapadást gátló anyagok (például magnéziumsztearát, talkum, sztearinsav és nátriumlaurilszulfát). Orális adagolás esetén a tabletták természetesen a megnevezett hordozóanyagokon kívül adalékanyagokat is tartalmazhatnak, így nátriumcitrátot, kalciumkarbonátot és dikalciumfoszfátot különböző olyan adalékanyagokkal, mint a keményítő, előnyösen burgonyakeményítő, zselatin és hasonlók. Ezenkívül a tablettázáshoz használhatunk tapadást gátló anyagokat, így magnéziumsztearátot, nátriumlaurilszulfátot és talkumot. Orális, adagolásra szánt vizes szuszpenziók és/vagy elixirek esetén a hatóanyagokat a fentiekben megnevezett segédanyagokon kívül különböző ízjavító szerekkel vagy színezékekkel keverhetjük össze. Parenterális adagolás esetére a hatóanyagok oldatait alkalmas folyékony hordozóanyagokkal készíthetjük el. A hatóanyagokat a kapszulák, tabletták, pasztillák, drazsék, ampullák stb. adagolási egységek alakjában is tartalmazhatják, mimellett az adagolási egységet úgy választjuk meg, hogy az az aktív alkotórész egyszeri adagját szolgáltassa. Az új vegyületek a készítményekben egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve is előfordulhatnak. Az új hatóanyagokat a szokásos módon alkalmazhatjuk, előnyösen orálisan, alkalmazhatjuk azonban parenterálisan, különösen bőr alá, azonban a bőrre felvive szintén alkalmazhatók. Hatásos eredmény elérésére általában körülbelül 1—körülbelül 100 mg új vegyület/testsúly kg/nap mennyiség bizonyult elegendőnek. Adott esetben szükség lehet azonban arra, hogy a megadott mennyiségektől eltérjünk, mégpedig a kísérleti állat testsúlyától, illetve az alkalmazás módjától, valamint az állat fajától és gyógyszerrel szembeni egyéni viselkedésétől, illetve a készítmény formájától és az adagolás időpontjától, illetve intervallumától függően. Egyes esetekben elegendő lehet, ha a fentiekben említettnél kisebb mennyiséget alkalmazunk, míg más esetekben túl kell lépni az említett felső határt. Nagyobb mennyiségek alkalmazása esetén ajánlatos lehet azt a napon át több egyszeri adagba elosztani. Az ember- és állatgyógyászatban ugyanazt az adagolást írjuk elő, értelemszerűen mindkét esetben érvényesek a fenti magyarázatok. A találmány szerinti hatóanyagok féregűző hatásának bizonyítására az alábbi kísérleti példákat adjuk meg. A példa Bányaféreg-próba kutyán 5 Uncinaria stenocephala-val kísérleti úton megfertőzött kutyákat kezeltünk a paraziták lappangási idejének lejárta után. A hatóanyagot orálisan adagoltuk mint tiszta hatóanyagot, zselatin kapszulákban. A hatékonysági fokot úgy állapítottuk meg, hogy rrieg-10 számoltuk a kezelés után kihajtott és boncolás után pedig a kísérleti állatban maradt férgeket és kiszámítottuk a kihajtott férgek százalékos mennyiségét. A vizsgált hatóanyagokat, alkalmazott adagokat és a hatást az alábbi táblázatban adjuk meg. A táblázatban 15 a hatóanyagokat és mg hatóanyag/kísérleti állat testsúly kg dimenzióban azt a legkisebb adagot adtuk meg, amely a kísérleti állat féreg-fertőzöttségét több, mint 90%-kal redukálja. 20 B példa Orsógiliszta-próba kutyán és patkányon 25 Toxocara canis-szal természetes vagy kísérleti úton megfertőzött kutyáknak a hatóanyagot tiszta hatóanyag alakjában adtuk be orálisan, zselatin kapszulákban. A hatékonysági fokot úgy állapítottuk meg, hogy meg-30 számoltuk a kezelés után kihajtott és boncolás után pedig a kísérleti állatban maradt férgeket és kiszámítottuk a kihajtott férgek százalékos mennyiségét. Ascaris suum-mal kísérleti úton megfertőzött patká-35 nyokat kezeltünk 1—3 nappal a megfertőzés után. A hatóanyagmennyiséget orálisan adagoltuk vizes szuszpenzió alakjában. A készítmény hatékonysági fokát úgy határoztuk meg, 40 hogy megszámoltuk a boncolás után a kísérleti állatban maradt férgeket és összehasonlítottuk a kezeletlen kontroll állatokkal, majd ebből meghatároztuk a százalékos hatékonyságot. C példa Hymenolepus nana egéren 50 Hymenolepis nana-val kísérleti úton megfertőzött egereket kezeltünk a paraziták lappangási idejének lejárta után. A hatóanyagmennyiséget orálisan adagoltuk vizes szuszpenzió alakjában. 55 A készítmény hatékonysági fokát úgy határoztuk meg, hogy leölés után megszámoltuk a kísérleti állatban maradt férgeket és a kezeletlen kontroll állatokhoz viszonyítva kiszámítottuk a hatékonysági fokot. 60 Az alábbi táblázatban a legkisebb hatóanyagadagokat adtuk meg (mg/kg p.o.), amelyek a kísérleti állatok féreg-fertőzöttségét több, mint 90%-kal redukálják. Az elviselhetőség a legnagyobb túlélt adagot jelenti (mg/kg) 65 egyszeri perorális adagolás esetén. 3