170776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vöröshagyma és burgonya önszellőzéses tárolására

3 170776 4 Originál (válogatás nélküli) termény tárolása esetén a veszteség a többszörösére emelkedik. A vöröshagyma tárolás előtti kezelésének fontosságával igen sok szerző foglalkozik, melyek közül három említésre méltó: Whitwell, J.: Factor affecting crop harvesting and storing. (Comm. Crow, London, 1970. 3876. sz.) Schoof, A.-Schalmat, H.-Volke, B.-. Eine Lösung zur technischen Machreife von Zwiebeln in der LPG „Thomas Münzer", Gross Börnecke. (Dt. Gartenb, Berlin, 1968. 15. évf. 6. sz.) Böttcher, H.: Einfluss der Stickstoff -, Kali und Phosphorsäure-Düngung auf die Lagerfähigkeit von Speizezwiebeln. (Arch. Gartenb. Berlin, 1967. 15. köt. 6. sz.) Einfluss der Mechanisierung der Ernte und Aufbereitung auf die Lagerfähigkeit von Speisezwiebeln. (Dt. Gartenb., Berlin, 1968. 15. évf. 3. sz.) Erfahrungen aus der Zwiebelnernte der letzten Jahre. (Dt. Gartenb., Berlin, 1969. 16. köt. 7. sz.) A hazai ismeretek és tapasztalatok, a külföldi tapasztalatok és irodalmi ismertetések egyöntetűen azt bizonyítják, hogy az eddig ismert tároló típusok és technológiák csak válogatott, tökéletesen leszárított, betegségektől, fertőzésektől, sérülésektől és szenynyeződésektől mentes hagyma tárolását teszik lehetővé normál veszteségekkel. Ha a felsoroltak közül bármelyik minőségi feltétel hiányzik, a tárolási veszteségek ugrásszerűen megemelkednek. A szabadalom tárgyát képező technológia és ahhoz tartozó tároló típusok a betárolt hagyma minőségénél lényeges engedményeket tesznek lehetővé a tárolási veszteségek emelkedése nélkül. Természetesen minél jobb a betárolt hagyma minősége, annál kisebb a veszteség, ennél a technológiánál is. A technológia legnagyobb előnye, hogy a földből kiforgatva, a rendeken 8-10 napi száradás után, originál géppel betakarított, válogatás és utószárítás nélküli, idegen anyagokkal szennyezett hagyma tárolását is lehetővé teszi, a normális veszteségek mellett. Nyirkos vagy kissé nedves hagyma is tárolható, hogy az egészséges és az idegen szennyeződés - elsősorban föld - nem túl nagymértékű. A leszárítás a tárolóban megoldható, részben önszellőzéssel, vagy ventillátor besegítésével. Szárazon betárolt vagy betárolás után kellő időben leszárított hagymánál a mechanikai sérülések beszáradnak, nem indulnak romlásnak. A teljesen be nem érett hagyma, melynek szár része még nem száradt le tökéletesen, és a szár behúzódása még nem fejeződött be, ugyancsak tárolható normál veszteséggel. A betárolást szállítószalaggal ömlesztve, szenynyeződés lefúvatással kell végezni. A legcélszerűbb lengővégű szállítószalagot használni. A beömlesztésnél a hagyma esése 1 méternél nem lehet több, tehát a betárolást végző szállítószalagnak a végpont magasságát tárolás közben változtatnia kell. A betárolás kétoldalról, a középtől kifele haladva történik. A kétoldali betárolást úgy kell megoldani, hogy az ne egy időben történjen, hanem először az egyik oldalt kell teljesen betárolni és takarni és csak ezt követően tárolható a másik oldal. Párhuzamos kétoldali betárolásnál a szennyeződés lefúvatása nem oldható meg. A találmány tárgyát képező eljárás és berendezés egyes elemei már ismertek voltak, de együttesen egy zárt, elméletileg megalapozott technológiában még nem. A szalma, mint fagy elleni védelem a hagyományos tárolásoknál általában ismert, de mint zárt tárolóteret, hőszigetelőt és egyben szellőzőcsatorna rendszert együttesen nem alkalmazták. A mesterséges és természetes szellőző rendszerek számos típusa ismert. Egyszerűbb, természetes szellőzésű, épített tárolóknál a tárolt termény alatt elhelyezett szellőzőrácsot, mely alá külső levegőt vezetnek be, már alkalmazták. Ezeknél a megoldásoknál a terményen áthaladó felmelegedett levegő a termény és a tároló épület mennyezete között levő szabad térbe, illetve egy kürtőn vagy ablakon keresztül több helyen, megosztottan a szabadba távozik. Mind a mesterséges, mind a természetes szellőző rendszerek között azonban ismeretlen a teljesen zárt térben, a termény alatt és felette elhelyezett, fekvőkéményszerűen működő, speciális szellőzőráccsal kiegészített és megfelelően méretezett csatornarendszer alkalmazása. A vöröshagyma és burgonya betakarításának optimális időpontjával számos szerző foglalkozik. A vöröshagyma-betakarítás optimális időpontját, illetve érettségét a szerzők egymástól igen eltérő időpontban jelölik meg: Zeller A., a teljes érettség előtt, Simao S., a teljes éréskor, Sipien E., a levelek 1/2-3/4 részének elszáradásakor, G. Enechescu-O. Nástase pedig, amikor a levelek csúcsai kezdenek száradni, de zömmel a szármegdőlés egyes időszakait jelölik meg a betakarítás időpontjául. A jellemzők, amit a különböző szerzők a betakarítási időpontok meghatározására alkalmaznak, vagy szubjektív (szármegdőlés) nem mérhető, vagy objektív mutatók, amelyek nem kizárólag az érettségtől függenek. A szabadalomhoz alkalmazott technológiát a szerzők nem említik. A találmány célja olyan eljárás és berendezés létrehozatala, mely viszonylag kis műszaki ráfordítással megvalósítható, de biztosítja a vöröshagyma és burgonya korszerű tárolásának alábbi feltételeit: zárt, hőszigetelt tárolótér, megfelelő szellőzés és hőmérséklet szabályozás, fénytől való védelem, gépesített betárolás és elfogadható tárolási veszteség. A találmány tárgyát képező eljárás két alapelvre épül: - a vöröshagyma érésbiológiai törvényszerűségeinek kihasználása, - A tárolt termény által termelt hő, CO2 és pára következtében keletkező parciális nyomáskülönbség szellőztetésre való felhasználása. A tárolási technológia az optimális érettségi állapot és ennek alapján a betakarítási időpont műszeresen mérhető módszerrel való megállapításával kezdődik. A tárolás során, a technológiával és a hozzá tartozó tárolási móddal biztosítjuk a betakarítás utáni érési folyamatban a teljes érettségig és a nyugalmi állapotig a természetest megközelítő körülményeket, ezt követően pedig a nyugalmi állapotban maradás kedvező feltételeit. Ezeket a feltételeket normál ősz 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2