170767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-helettesítésű tetraciklusos vegyületek előállítására

170767 biak izoamil-nitrittel és kálium-terc-butiláttal történő reagáltatás útján, amikoris a megfelelő 2-keto-3-oxim­-származékot kapjuk, amelyben azután a ketocsoportot Wolff—Kishner módszere szerint redukáljuk. Az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyekben n = 1 vagy 2, igen előnyösen állíthatók elő valamely (VIII) általános képletű amid — e képletben R,, R 2, R 3 , R4 , R 5 , R 6 , X és n jelentése megegyezik a fenti meghatá­rozás szerintivel — redukálása útján. Ezt a redukciót az amidok redukálására általában szokásos módszerekkel, például fém-hidridekkel, külö­nösen lítium-alumínium-hidriddel folytathatjuk le. A találmány szerinti eljárás e változata esetében kiin­dulási anyagként felhasználásra kerülő (VIII) általános képletű vegyületeket például a (VI) általános képletnek megfelelő cianovegyületek hidrolízise útján állíthatjuk elő; ily módon a megfelelő karboxilvegyületet kapjuk, amelyet azután a szokásos módon alakítunk át a kívánt amiddá, például a karboxilcsoport halogénezése és az így kapott savhalogenidek azután valamely (V) általános képletű aminnal való reagáltatása útján. A (VIII) álta­lános képletnek megfelelő primer amidok természetesen közvetlenül is előállíthatók a megfelelő (VI) általános képletű cianovegyület részleges hidrolízise útján. Végül előállíthatók az (I) általános képletű vegyületek a találmány értelmében oly módon is, hogy valamely (IX) általános képletű vegyületben — ahol R,, R 2, R3, R4 , R 5 , R 6 , X és n jelentése megegyezik a fenti meghatá­rozás szerintivel — 1) 2)-helyzetű kettőskötését redu­káljuk. Ezt a redukciót ugyancsak a szokásos módszerekkel folytathatjuk le, például valamely fém-hidriddel, mint lítium-alumínium-hidriddel vagy hasonlókkal, vagy pe­dig katalizátor, mint palládium, palládiumos aktív szén, Raney-nikkel és hasonlók jelenlétében történő hidrogé­nezés útján. A (IX) általános képletű kiindulási vegyületek külön­böző módszerekkel állíthatók elő. így például az ena­min-típusú (IX) általános képletű vegyületek, amelyek­ben n = 0, valamely (II) általános képletű ketonból állíthatók elő valamely (V) általános képletű aminnal, előnyösen valamely Lewis-sav, mint alumínium-klorid, ón-tetraklorid vagy hasonlók jelenlétében történő rea­gáltatás útján. Az olyan (IX) általános képletű vegyületek, amelyek­ben n = 1, ugyancsak a (II) általános képletű ketonok­ból állíthatók elő hidrogén-cianiddal való reagáltatás, a képződött hidroxilcsoport kettőskötés képzése közben történő eltávolítása és a cianocsoport szokásos módon aminometil-csoporttá való átalakítása útján. Egy más módszer szerint a (II) általános képletnek megfelelő ke­tont (CH3) 2 S( ->-0) =CH 2 reagenssel reagáltatjuk, majd az így kapott vegyületet valamely (V) általános képletű aminnal kezeljük és végül a kapott vegyület hidroxilcso­portját kettőskötés képzése közben eltávolítjuk. Az oly (IX) általános képletű vegyületeket, amelyek­ben n = 2, Wittig-reakció, Wittig—Horner-reakció, Re­formatski-reakció vagy acetonitrillel való reagáltatás útján állíthatjuk elő a (II) általános képletű ketonokból. Az e reakciókhoz szükséges reagensek a preparatív szer­ves kémiában jól ismertek és leírásuk bármely ilyen tár­gyú kémiai kézikönyvben megtalálható. A Wittig-reak­cióhoz például valamely Ph3P = CH—B általános kép­letű vegyület, a Wittig—Horner-reakcióhoz valamely (C2H 5 0) 2 P(^0)—CH 2 — COR' általános képletű ve­gyület nátrium-hidrid és valamely alkalmas oldószer je­lenlétében, a Reformatski-reakcióhoz valamely BrZn— —CH2 — COR' általános képletű vegyület, továbbá CH3CN nátrium-alkoxidok jelenlétében alkalmazható; e képletekben Ph árucsoportot, különösen fenilcsopor­tot, B valamely —CH2 —N( , \R6 / általános képletű csoportot vagy egy ilyen aminometil­csoporttá könnyen átalakítható csoportot, például kar­boxilcsoportot, észterezett karboxilcsoportot, amidcso­portot, cianocsoportot vagy hidroxilcsoportot, R' pedig észterezett hidroxilcsoportot képvisel. A Reformatski-reakció esetében még egy további lé­pésre van szükség, az 1) 2)-helyzetű kettőskötésnek a képződött hidroxilcsoport eltávolítása útján történő ki­alakítására, míg minden más módszer esetében, amikor az aminocsoport nincs már jelen a felhasznált reagens­ben, még egy további reakciót kell lefolytatni, hogy a jelenlevő csoportot (karboxil-, hidroxil-, ciano-, amid vagy hasonló csoport) a kívánt aminocsoporttá alakít­suk át. A (IX) általános képletű kiindulási vegyület előállítá­sára fentebb leírt reakciók legtöbbje esetében egy ciano vagy amidcsoport redukálása történik. Lehetséges ter­mészetesen ezeket a csoportokat a molekulában jelen­levő l(2)-helyzetű kettős kötéssel egyidejűleg is redu­kálni. Valamennyi fentebb leírt módszer esetében, amikor a szintézis utolsó lépésében vagy valamely előző lépésében redukció kerül lefolytatásra, a fenilgyűrűk közötti kon­jugált kettőskötés a szokásos reakciókörülmények kö­zött nem redukálódik. Az oly (I) általános képletű vegyületek, amelyekben a szaggatott vonal egy másik kötést képvisel, a (VII) álta­lános képletű vegyületek — ahol R,, R2, R 3 , R 4 és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — redukálása útján is előállíthatók. Ezt a redukciót nát­riummal vagy nátrium-amalgámmal hajthatjuk végre valamely erre alkalmas folyékony közegben, például nát­riummal izopropanolban, vagy pedig platina-oxid (Adams-féle katalizátor) jelenlétében hidrogénezzük a szokásos reakciókörülmények között, különösen ecet­sav reakcióközegként történő alkalmazásával. E reduk­ció esetében a 4a(13b)-helyzetű kettőskötés és az oxim­csoport egyidejűleg redukálódik. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek, a tetraciklikus molekula 2-helyzetében egy aszimmetri­kus szénatomot tartalmaznak. A racemátok mellett így optikai antipódok is lehetségesek; ezek előállítása szin­tén a találmány körébe tartozik. Az ilyen optikai izo­mereket a megfelelő racemátokból állítjuk elő, a szoká­sos módszerekkel történő rezolválás útján. Közvetlenül is kaphatunk optikai izomereket a szintézis termékeként, ha már a kiindulási vegyületet vagy valamely közbenső terméket rezolváljuk és a további reakciólépéseket az így kapott optikailag aktív vegyülettel folytatjuk le. Az (I) általános képletű vegyületek gyógyszerészeti szempontból elfogadható sói savaddíciós sók vagy kva­terner ammóniumsók lehetnek. Az (I) általános képletű új vegyületeket gyógyszeré­szeti szempontból elfogadható savaddíciós sók alakjá­ban is elkülöníthetjük az előállítási reakcióelegyből, megfelelő reakciókörülmények alkalmazása esetén. Elő-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom