170761. lajstromszámú szabadalom • Ftálimid alapú növényi növekedést szabályozó készítmények valamint eljárás ezek hatóanyagának előállítására

41 170761 42 A XXI. táblázat folytatása Százalékos magasságnövekedés vagy -csökkkenés a kontrollhoz viszonyítva Szójabab Csenkesz Kísérleti vegyület Első mérés Végső mérés Első mérés Végső mérés l-(4-metil-ftálimido)-ciklohexánkarbonsav­-2,2-dimetil-hidrazid 16 — 25 — l-(4-metil-ftálimido)-ciklopentán-karbonsav 11 — 21 — l-(3-klór-ftálimido)-N,N-dimetil-ciklopentán­karboxamid 19 — 19 — 4'-klór-l-(3-klór-ftálimido)-a,a,a-trifluor­-ciklohexán-karboxi-m-toluidid 23 — 26 — l-(4-klór-ftálimido)-ciklohexánkarboxarnid 21 53 E. G. 50 41 E. G. l-(3-acetamido-ftálimido)-N-metil­-ciklohexánkarboxamid N -24 14 N l-(3-jód-ftálimido)-ciklohexánkarbox-p­anizidid N N 14 N l-(3-jód-ftálimido)-ciklohexánkarboxamid N 26 28 28 l-(3-fluór-ftálimido)-ciklohexánkarboxamid 51 39 48 41 1 -(3 -metil-ftálimido)-ciklopentánkarboxamid 46 48 E. G. 28 27 E. G. l-(3-metil-ftálimido)-ciklohexánkarboxamid 60 66 E. G. 39 56 E. G. l-(4-klór-ftálimido)-ciklooktánkarboxamid N N N N l-(3-bróm-ftálimido)-ciklohexánkarboxamid 46 44 47 56 l-(l,2,3,6-tetrahidro-ftálimido)-l-ciklo­hexánkarboxamid N -23 12 N l-(l-ciklohexén-l,2-dikarboxamido)-ciklo­hexánkarboxamid 51 61 3-metil-1 -(3-metil-ftálimido)-ciklohexán-karboxamid (CH3 , CONH 2 , transz) 27 53 3-metil-l-(3-metil-ftálimido)-ciklohexán-karbonsav (CH3 , COOH, transz) N 11 l-(hexahidro-ftálimido)-cikloheXáhkarboxamid N N 28 26 l-(4-metil-hexahidro-ftálimido)-ciklohexán-N 18 karboxamid * Phy =fitotoxikus N = normális D. G. = késleltetett kicsírázás E. G. = korai kicsírázás — = az adott kísérletben nem végeztünk leolvasást Első virágzásukkor valamely I vagy II általános kép­letű vegyülettel 2,2 kg/hektár arányban kezelt gyapot­növények magvait és kezeletlen növények magvait (ugyanabból a kísérleti területből szedett magvakat) el­vetünk, éspedig 5—5 magvat mintegy 150 mm-es csere­pekben. A kísérletet tavasszal végezzük. A kísérlethez 4 cserépét kezelt növények magvaival és 4 cserepet keze­letlen növények magvaival vetünk be. A kezelt növények magvai március 17-én áttörik a talaj felületét (a 20 mag­ból 19 kikelt, a kikelés aránya tehát 95%), míg ugyan­ekkor a kezelétlen növények 20 magjából 7 hajt ki (ki­kelési arány 35%). Március 26-án, a kísérlet befejezte­kor a kezelt növények magvainak kikelési aránya to­vábbra is 95%, míg a kezeletlen növények magvainak kikelési aránya 50%. Az adatokból látható, hogy a ke­zelt növények magvainak jobb a kihajtási képessége. 45 44. példa 50 55 60 65 Ftálimido-származékok növényi szabályzó hatásának kiértékelése növekedést Ezekben a kísérletekben műanyagból készült csere­pekbe a tetejüktől mérve mintegy 19 mm-ig cserépföl­det töltünk. A cserépbe töltött talaj felületén ezután Cherry Belle fajtájú retek és Kentucky 31 fajtájú csen­kesz magvait helyezzük el, majd beborítjuk őket mint­egy 17,7 mm vastag talajréteggel. Döngölővel ezt köve­tően a talajt elegyengetjük és tömörítjük. A magvak el­ültetése után a cserepeket a kísérleti vegyületet tartalma­zó, víz és aceton 1: 1 arányú elegyével permetezzük be olyan mennyiségben, hogy az alkalmazási arány megfe­leljen 0,143 és 8,8 kg/hektár közötti dózisoknak. Az így kezelt cserepeket üvegházban helyezzük el és szükség szerint vízzel öntözzük. A kezelés után 14 nappal a cse­repeket megvizsgáljuk, a növényeket levágjuk, megszá­rítjuk és megmérjük. Kontrollként kezeletlen talajban nőtt csenkeszt és retket használunk, és a kapott eredmé­nyeket az alábbi XXII. táblázatban adjuk meg. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom