170669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peptid-peptidohidroláz-típusú proteolitikus enzimek mennyiségének meghatározására, és eljárás a reagensek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Bejelentés napja: 1973. IV. 28. Svédországi elsőbbsége: 1972. V. 2. (5758/72) Közzététel napja: 1977. II. 28. Módosítási elsőbbsége: 1976. XI. 2. (13812/76) Megjelent: 1978. III. 31. 170669 Nemzetközi osztályozás: G 01 N 31/14 C 07 C 103/52 *x Feltalálók: Claeson Kari Göran kutató vegyész, Göteborg, Karlsson Brigitta Gunilla vegyészmérnök, Göteborg, Svendsen Lars-Gundro kutató vegyész, Mölndal, Svédország Tulajdonos: AB KABI, Stockholm, Svédország Eljárás peptid-peptidohidroláz-típusú proteolitikus enzimek mennyiségének meghatározására, és eljárás a reagensek előállítására i A találmány tárgya új eljárás peptid-peptidohidroláztípusú proteolitikus enzimek mennyiségének analitikai meghatározására. A találmány szerinti analitikai eljárás során reagensként (A) általános képletű új vegyületeket használunk fel, amelyek az említett enzimekkel szem- 5 ben nagy érzékenységgel rendelkeznek. A találmány tárgya továbbá eljárás az (A) általános képletű új diagnosztikai reagensek előállítására. Ezeket a reagenseket osztályba sorolt és eddig még osztályba nem sorolt E. C. 3. 4. 4. típusú enzimek mennyiségi meghatározá- 10 sara használhatjuk fel. Az új reagenseket elsősorban olyan enzimek meghatározására alkalmazhatjuk, amelyek a peptidek vagy fehérjék peptid-láncát az arginin vagy lizin karboxil-csoportjánál hasítják. Az utóbbi enzimek közé tartozik például a trombin, tripszin, plaz- 15 min, Reptilase (a Pentapharm cég gyártmánya, Basel, Svájc) és Arvine (a Ferring AB cég gyártmánya, Malmö, Svédország), és az eddig még osztályba nem sorolt Brinase enzim (az AB Astra cég gyártmánya, Södertälje, Svédország). Az új reagenseket ezen kívül a fenti 20 típusba tartozó enzimek képződésével, inhibeálásával vagy fogyásával járó reakciók tanulmányozására, valamint a fenti reakciókat befolyásoló tényezők vagy az azokban résztvevő anyagok (például proenzimek, aktivátorok, antienzimek és enzim-inhibitorok) meghatáro- 25 zására használhatjuk fel. A leírásban az enzimek osztályozásánál a The International Union of Biochemistry (Elsevier, Amsterdam, 1965) által javasolt enzim-nomenklatúrát követtük. 30 A fenti típusú enzimek mennyiségi meghatározására az eddig alkalmazott reagenseket a „Methoden der enzymatischen Analyse" szakkönyv I. kötetének 1023 oldala (Ed. Bergmeyer, H. U., Verlag Chemie, 1970) ismerteti. Attól függően, hogy a proteolitikus enzimek az ismert reagenseken végbemenő észterolitikus vagy amidolitikus reakciót katalizálják, e szintetikus reagenseket elvben az „észter-reagensek" és „amid-reagensek" csoportjára oszthatjuk. A korábban használt szintetikus reagensek legnagyobb része az észter-reagensek közé tartozik. Ennek az az oka, hogy ezek az anyagok lényegesen gyorsabban alakulnak át peptid-peptidohidrolázok hatására, mint az eddig ismert amid-reagensek. A peptid-peptidhidrolázok csoportjába tartozó enzimek alapvető biológiai funkciója azonban — amint az nevükből is kitűnik — nem a természetes szubsztrátumok észter-kötésének hasítása, hanem azok peptid- vagy amid-kötésének hidrolízise. A szakirodalom szerint (Blood Clotting Enzymology, 36. és 42—44. oldal, Ed. Seegers W. H., Academic Press, 1967) a trombin észterolitikus és amidolitikus katalízis-reakciósebességének aránya különböző reakciókörülmények között nem állandó. Ezért szükség van olyan szintetikus amid-reagensekre, amelyek az eddig ismerteknél lényegesen érzékenyebbek a kérdéses enzimekre, és lényegesen gyorsabban bomlanak le mérhető vagy meghatározható termékekre. Az amid-reagensek különösen előnyösen alkalmazhatók az enzimes hidrolízis reakciómenetének követésére és tanulmányozására, minthogy ezek az anyagok 170669 1