170668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibakteriális hatású 7-[D- alfa-amino- alfa-(p-hidroxifenil)-acetamido]- 3-(1,2,3-triazol- 5- iltiometil)- 3-cefem-4-karbonsav-szeszkvihidrát előállítására

9 170668 10 átszűrjük és fagyasztva szárítjuk. Ily módon 0,9 g nyers 7-[D-a-amino-a-(p-hidroxifenil)acetamido]-3-(l,2,3-tria­zol-5-iltiometil)-3-cefem-4-karbonsavat kapunk, ame­lyet a következő módon kristályosítunk: 0,2 g nyers­anyag 6 ml 99%-os metanollal készített szuszpenzió­ját egy próbacsőben forrásig melegítjük. Közvetlenül ezután megszüntetjük a melegítést és az olvadékot kris­tállyal beoltjuk, ekkor-az olvadék kristályos tömeggé szilárdul. Ily módon összesen 0,211 g 7-[D-a-amino-a-(p­-hidroxifenil)acetamido]-3 -(1,2,3 -triazol-5 -iltiometil)-3 --cefem-4-karbonsavat kapunk 0,400 g nyersanyagból. Az anyagot 56 °C/0,1 Hgmm-en foszforpentoxid felett 20 órán át szárítjuk. Olvadáspont 200 °C felett van (bomlik). [R és NMR megerősíti a szerkezetet. Az NMR 1/3 mól metanol jelenlétét is mutatja. \nalizis C 18H 18 N 6 0 5 S 2 • H2 0 1/3 CH 3 OH képletre vo­latkoztatva: Számított: C =44,83; H=4,38; N = 17,10; S = 13,09%; Talált: C =43,97; H=4,36; N = 15,84; S=6,18%. Összesen 6,5 g (11,55 mmól) 7-[D-a-terc-butoxikar­>onilamino-a-(p-hidroxifenii)acetamido]-3-(l,2,3-triazol-5-iltiometil)-3-cefem-4-karbonsavat feloldunk 175 ml '8—100%-os hangyasavban vízmentes körülmények ;özött. Az elegyet szobahőmérsékleten 2,5 óra hosszat leverjük. Az oldat egy részét, mégpedig 125 ml-t, csök­entett nyomáson eltávolítjuk. így borostyánszínű olajat apunk, amelyet 70—70 ml toluollal háromszor aze­tróposan desztillálunk csökkentett nyomáson. A ma­adékot 700 ml 80 :20 arányú víz-metanol-elegyben zuszpendáljuk és a szuszpenziót 0,5 óra hosszat, a szi­trd rész nagyobb részének a feloldódásáig keverjük, íajd szűrjük. A szűrletet 1,5 g („Darco" aktívszénnel örülbelül 20 percig kezeljük. Az aktívszenet egy „Celi­:" szűrőbetéten szűrve elkülönítjük. Az oldatot fa­kasztva szárítjuk 9 elkülönített 100 ml-es gömblom­ikban. A fagyasztva szárított anyag súlya 2,415 g, -nelyet 0,200 g-os adagokban a fent leírt módon át­ristályosítunk és így összesen 0,923 g 7-[D-sc-amino-a­p-hidroxifenii)acetarnido]-3-(l,2,3-triazol-5-iltiometil)­-cefem-4-karbonsavat kapunk. NMR színkép 1/3 ól metanol jelenlétét mutatja. nalízis Ci8 H 18 N 8 O s S 2 • H2 0 • 1/3 CH3 OH képletre vo­itkoztatva: támított:C =44,83; H=4,38; N = 17,10; S = 13,09%; ilált: C =45,77; H=4,44; N = 16,61; S = 13,01%; C =44,36; H=4,34; N = 16,52; S = 13,01%. A 7-amino-3-(l ,2,3-triazol-5-iltiometil)-3-cefem-4-kar­»nsav (7—TACA) BL—S640-né való acilezését meti­íkloridban végezzük D-(—)-p-hidroxifenilglicilklorid­idrokloriddal. A BL—S640-metanolszolváttá való ilakulás hozama biopotencia alapon körülbelül 45%. 5 anyalúgban körülbelül 15% hatóerő van és körül­tül 25% oldhatatlan szilárd anyag található, amely igálatlan 7—TACA és a 7—TACA-nak lebomlott aktámmal való bomlásterméke. Az eljárás lényegében a 7—TACA-nak HMDS-sel ló szililezésével jár együtt, amely metilénkloridban •ténik, ezután megy végbe az acilezés savklorid-hidro­»riddal 0—5 °C-on, amelyet metanollal állítunk meg. A metilénkloridot ezután lehajtjuk és a metanolos oldatot „Darco KB" aktívszénen kezeljük. A szűrletet vákuumban betöményítjük és a pH-t tömény ammónium -hidroxid-oldattal 4,8—5,0 értékre állítjuk, beoltjuk és 5 kristályosítjuk. A folyamatot az A) reakcióvázlaton mutatjuk be, az anyaghányadokat pedig a következők­ben táblázatosan foglaljuk össze: Anyagok: (1,0 kg 7—TACA-ra vonatkoztatva) 10 Reagens 35 g ml mól 7—TACA 1000,0 ~3,20 D-(—)-p-hidroxife­nilglicilklorid • HCl 797,0 ~3,60 15 HMDS (hexametildiszilazán) 965,0 1245,0 ~5,95 DMA • HCl (30% metilénklorid­ban) 320,0 20 DMA (dimetilanilin) 480,0 ~ 3,78 Metilénklorid (száraz -=0,01% KF) szükséges mennyiség Metanol 25 (száraz < 0,01% KF) szükséges mennyiség Ammóniumhidroxid „Darco KB" (aktivált szén) szükséges mennyiség Imidazol 21,8 0,32 30 A víztartalmat Karl Fischer módszerével mértük, erre vonatkozik a K. F. jelzés. Módszer 1. 1000 g (3,20 mól) 7—TACA-t hozzáadunk 25 liter száraz metilénkloridhoz (K. F. H2 O<0,01%). A ka­pott iszapot keverjük és 1245 ml (körülbelül 5,95 mól) HMDS-t adunk hozzá. 40 2. Az iszapot visszafolyatás közben melegítjük és szá­raz nitrogéngázt buborékoltatunk át rajta. A vissza­folyatás közbeni melegítést mindaddig folytatjuk, amed­dig teljes oldatot nem kapunk és leülepíthető szilárd anyag már nincs jelen. 7—TACA adagokat 12—22 óra 45 hosszat visszafolyatás közben melegítünk mindaddig, ameddig zavaros oldatot nem kapunk. 3. A szililezési lépés befejezése után az'oldatot körül­belül 15—20 "C-ra lehűtjük és 320 ml DMA • HCl-t (30% metilénkloridban adunk hozzá, ezt követően pedig 50 480 ml DM A-val (dimetilanilin) és 21,8 g imidazollal elegyítjük. A reakcióelegyet 0—5 °C-ra hűtjük és 797 g (3,60 mól) D-(—)-p-hidroxifenilglicilklorid • HCl-t adunk hozzá egy óra alatt növekvő adagban. A szuszpenziót 0—5 °C-on 10—12 óra hosszat vagy addig keverjük, 55 ameddig az összes savklorid oldatba nem megy. 4. A reakcióelegyet lassú ütemben 3 óra leforgása alatt 20 °C-ra melegítjük és 2 óra hosszat ezen a hő­mérsékleten tartjuk. A savklorid teljes oldódását meg­állapítjuk. 60 5. 8,3 liter száraz metanolt (K. F.< 0,01 %) adunk ala­pos keverés közben egy perc alatt az oldathoz. Az ele­gyet 10—15 percig keverjük és közvetlenül ezután nagyon gyorsan szűrjük az oldhatatlan részek eltá­volítása érdekében. (Laboratóriumban a szűrést Büch-65 ner tölcséren végezzük és a szűrőlepényt két rész meti-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom