170608. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és berendezés gázkészülékek légellátásának, kéményük tömörségének és működésének ellenőrzésére
3 170608 4 ségeken, amelyeknek a falában a vizsgált kéményjárat halad és figyelik, hogy nem látni-e valahol füst kiszivárgását. Ha sehol sem tapasztalnak ilyesmit, megnyugszanak abban, hogy sehol sincs repedés a kéményen, tehát elég tömör. - Ez a vizsgálat azonban nem elég megbízható. Ezt a kérdést sokkal megbízhatóbban lehet eldönteni a találmány tárgyát képező mérési eljárással és berendezéssel. A kémény tömítettségi állapotának ellenőrzésén kívül további igen fontos kérdés a kémény üzemkezdeténél a huzat kialakulásának tranziens folyamata. Télen ez nem okoz problémát, mert azok a falak, amelyekben a kémény végigvonul, az esetek döntő részében melegebbek, mint a kinti levegő, tehát télen a kéménynek mindig pozitív huzata van. Télen tehát, ha akár kétnapi szünet után is, begyújtanak egy vízmelegítőt, a kémény az első pillanattól kezdve elszívja az égésterméket. Más a helyzet nyáron, amikor a kinti levegő melegebb lehet, mint azok a falak, amelyekben a kémény végigvonul. Ilyenkor leszálló áramlás van a kéményben, tehát negatív a huzat: visszatorlás van. Ha ilyenkor hosszabb szünet után begyújtanak egy vízmelegítőt, igen fontos kérdés az, hogy a visszatorlás mennyi ideig akadályozza meg az égéstermék beáramlását a kéménybe, mert addig az égéstermék a huzatmegszakítón keresztül a helyiség levegőjébe ömlik és ha ez hosszabb ideig tart, gázmérgezés veszélyét idézheti fel. - Eddig ezt a kérdést csak a már felszerelt és üzembehelyezhető gázkészüléknél tudták vizsgálni. A jelen találmány tárgyát képező mérési eljárás és berendezés lehetőséget nyújt arra, hogy egy adott helyen felszerelni szándékolt gázkészülék számára még a gázkészülék felszerelése előtt pontos és megbízható mérési eredmény alapján állapítsák meg azt, hogy a felszerelendő gázkészülék begyújtása után hány másodperccel fog elkezdődni az égéstermék beáramlása a kéménybe és ezzel a pozitív huzat kialakulása. Ennek megállapítása pedig igen fontos, mert ennek alapján dönthető el előre, hogy az adott helyre felszerelendő gázkészülék kellő biztonsággal fog-e működni, nem fog-e gázmérgezés veszélye fellépni. A jelen találmány szerinti mérési módszernek egy példaképpeni megvalósítása módját a készülék légellátásának ellenőrzésekor a mellékelt 1. ábra kapcsán ismertetjük. A 2 ventillátor az 1 mennyiségmérőn keresztül szív levegőt a helyiségből és nyomja a 3 vezetéken keresztül a 4 kéménynyílásba. E mérésnél az I. és II. vonalak közötti szakasz tömör vezetékkel helyettesíthető. Egy tetszőleges 5 beállítható fojtószerv segítségével az 1 mennyiségmérő alapján úgy állítjuk be a levegő áramlását, hogy éppen a kívánt mennyiséget, pl. a lentebb idézett 30 m3/h-t nyomja a 2 ventillátor a 3 csővezetéken keresztül a 4 kémény-nyílásba. -Ugyanekkor valamely 2-3 mm-nél nagyobb nyíláson keresztül (pl. kulcslyuk) egy vékony 6 mérővezetéket (pl. gumicső) dugunk ki a helyiségből, melynek másik vége a 7 ferdecsöves folyadékmanométerhez csatlakozik. Az l.ábra szerinti elrendezésnél ez a 7 ferdecsöves folyadékmanométer azt fogja mutatni, hogy a bezárt ajtón túl levő másik helyiségben mennyivel nagyobb a nyomás, mint a mérőberendezést tartalmazó helyiségben, vagyis, hogy a külső környezethez képest mekkora a depresszió a mérőberendezést tartalmazó helyiségben. Ha azt találjuk, hogy ez a nyomáskülönbség nem nagyobb 1 mm 5 v.o.-nál, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megvizsgált helyiségben fel szabad szerelni a kívánt „nagy" vízmelegítőt: a kéményhuzat folytán a helyiségben előálló depresszió hatására a nyílászárók résein át be fog áramlani a helyiségbe a 10 készülék üzemeltetéséhez szükséges 30m3 /h levegő. Ha ellenben olyankor, amikor a 2 ventillátor 30m3 /h levegőt távolít el a helyiségből a 3 csővezetéken keresztül a 4 kémény-nyílásba és természetesen ugyancsak 30 m3 /h levegő áramlik be a 15 helyiségbe a csukott nyílászárók résein keresztül, a 7 ferdecsöves folyadékmanométer azt mutatná, hogy pl. 5 mm v.o.-pal kisebb a nyomás ebben a helyiségben, mint a szomszédban, akkor már aggályos volna ebben a helyiségben felszerelni egy 20 „nagy" vízmelegítőt, mert a kéményhuzatból ennyi már nem jut erre a célra: nem fog kialakulni az 5 mm v.o. depresszió, hanem pl. csak 1 mm v.o. és akkor nem is fog beáramlani a helyiségbe a nyílászárók résein keresztül 30m3 /h levegő, hanem en-25 nek csak egy törtrésze. Ennek az lenne ugyanis a következménye, hogy a kéményen át nem távoznék el a keletkező égéstermék teljes mennyisége, hanem egy része a huzatmegszakítón keresztül a helyiség légterébe ürülne. Ez pedig hamarosan 30 annyira növelné a helyiség levegőjében a széndioxid-koncentrációt, hogy a vízmelegítő égője, amely tiszta levegővel táplálva nem termel szénmonoxidot, sok széndioxidot tartalmazó levegővel táplálva már szénmonoxidot termelne, ami esetleg 35 halálos kimenetelű mérgezési balesetet okozhatna. Ha „kis" vízmelegítőt kívánnak felszerelni valamely helyiségbe, amely csak 5 liter/perc meleg vizet termel, akkor az 5 beállítható fojtószervet úgy állítjuk be, hogy kb. 15 m3 /h levegőt nyomjon a 2 40 ventillátor a 3 csővezetéken keresztül a 4 kémény-nyílásba és így figyeljük, hogy mit mutat a 7 folyadékmanométer. - Ha pedig egy 3500 kcal/h hasznos hőteljesítményű kéménybe kötött konvektort kívánnának felszerelni a vizsgált helyiségben, 45 akkor úgy állítjuk be a berendezést, hogy 8-10 m3 /h levegőt szállítson a kéménybe. A kémény tömörségének ellenőrzésekor a fentiekben leírt mérési összeállítás használata mellett valamilyen tárggyal lefedjük a kéménykitorkolást és 50 az 5 beállítható fojtószerv segítségével most úgy állítjuk be a 2 ventillátor által szállított levegő mennyiségét, hogy a 3 csővezetékre vékony gumicsővel csatlakoztatott 8 folyadékmanométer lezárt tisztítónyílások mellett pl. 10 mm v.o. túlnyomást 55 mutasson és ugyanekkor az 1 mennyiségmérő segítségével megállapítjuk, mennyi levegő áramlik be a kéménybe, vagyis mennyi áramlik el a kémény repedésein és egyéb tömítetlenségein. így számszerű és megbízható adatot kapunk a kémény tömített-60 ségi állapotáról. Még megbízhatóbb mérési adatot kapunk, ha nem túlnyomás alá helyezzük a kéményt, hanem szívás alá, tehát a 2 ventillátorral nem nyomunk levegőt a 4 kéménynyílásba, hanem befedjük ugyan 65 a kéménykitorkolást, de levegőt szívunk a 4 ké-2
