170608. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és berendezés gázkészülékek légellátásának, kéményük tömörségének és működésének ellenőrzésére
5 170608 6 ménynyílásból. Ez a mérési módszer azért ad valószerűbb eredményt, mert hiszen a kémény normális működése közben, amikor égésterméket szállít, a hosszának túlnyomó részében szívás alatt áll. A találmány tárgyát képező mérési eljárásnak ennél a megvalósítási példájánál tehát az 5 beállítható fojtószerv segítségével most úgy állítjuk be a 2 ventillátor által a kéményből elszívott levegő mennyiségét, hogy a 8 folyadékmanométer pl. 10 mm v.o. szívást (huzatot) mutasson és ugyanekkor az 1 mennyiségmérő segítségével megállapítjuk, mennyi levegő áramlik be a kéménybe a kémény repedésein és egyéb tömítetlenségein keresztül. Minthogy pedig a kémény normális üzeme közben nincs 10 mm v.o. huzat a kéményben, hanem csak pl. 2 mm v.o., a kémény résein át beáramló levegő mennyiségét megfelelően átszámítjuk erre a huzat értékre. A kémény megindulásának, valamint működésének ellenőrzése ugyancsak az ábra szerinti, de az I. és II. vonalak közötti szerkezeti részeket tartalmazó berendezéssel végezhető el. Ennél a példánál a 2 ventillátor 3 nyomócsöve nem közvetlenül csatlakozik a 4 kémény-nyílásba, hanem közbe van iktatva egy 9 huzatmegszakító-visszaáramláselterelő (deflektor). A 2 ventillátor által a 3 csővezetéken keresztül a 4 kémény-nyílásba szállított levegőbe ennél a mérésnél forró égésterméket keverünk a 10 propán-bután gázégő segítségével, melyet a 11 nyomásszabályozón keresztül a 12 gázpalackból táplálunk. A 2 ventillátor által szállított levegő mennyiségét az 1 mennyiségmérő és 5 beállítható fojtószerv segítségével úgy állítjuk be, hogy az kb. annyi m3 /h legyen, mint a felszerelendő gázkészülék égéstermékének mennyisége, a 10 gázégő pedig úgy van méretezve, hogy az égéstermékének a 2 ventillátor által szállított levegőbe történt elkeveredése után az elegy hőmérséklete kb. annyi C° legyen, amennyi a felszerelendő gázkészülék égéstermékének a hőmérséklete. A 3 csővezetékbe a 9 huzatmegszakító-visszaáramláselterelő elé beiktatunk egy 13 termoelemet, melynek feszültségét egy 14 villamos műszer (mV-mérő) méri. A 9 huzatmegszakító-visszaáramláselterelő után is beiktatunk a 3 csővezetékbe egy 15 termoelemet, melynek feszültségét a 16 villamos műszer (mV-mérő) méri. Ennek megfelelően a mérés következőképpen megy végbe. Az 1 mennyiségmérő és az 5 beállítható fojtóelem segítségével beállítjuk a 2 ventillátor által szállított levegő mennyiségét és meggyújtjuk a 10 propán-bután égőt. A 14 villamos műszer (millivoltmérő) hamarosan ki fog térni és mutatni fogja a gázelegy hőmérsékletét. A 16 villamos műszer addig nem fog kitérni, amíg visszaáramlás van a kéményben, mert addig a gázelegy a 9 huzatmegszakító-visszaáramláselterelőn keresztül a helyiség levegőjébe áramlik ki. Mihelyt azonban utat tör magának a meleg gázelegy a kémény felé, a 16 villamos műszer is ki fog térni és ilyen módon mérhető az égéstermék kéménybeáramlásának megindulásáig eltelt idő. A helyiség térfogatától függően 30-120 s késés engedhető meg. -Termoelemes hőmérő helyett természetesen bármilyen más rendszerű hőmérő is alkalmazható, amennyiben elég gyors működésű, pl. higanyos üveghő-5 mérő is. Ahhoz, hogy ilyen mérés útján a valóságnak megfelelő eredményt kapjunk, a 9 huzätmegszakító-visszaáramláselterelőt arra a helyre kell szerelni, ahová a felszerelni kívánt gázkészülék def-10 lektora kerülne és innen a 4 kémény-nyílásig terjedő csővezetéket is ugyanúgy kell vezetni, ahogyan a felszerelendő gázkészülék égéstermék-elvezető-csöveit vezetni fogják, tehát az égéstermék-elvezetést füstcsövekből - legalábbis ideiglenes jel-15 léggel — a mérés lefolytatása céljára előre össze kell állítani. A leírt ellenőrző mérések sorozatát a tényleges gyakorlatban is fellépő viszonyok modeüezése érdekében a kémény üzemi viselkedésének ellenőrzésével célszerű megkezdeni. 20 Nem tartozik a találmány lényegéhez az 1. ábrán látható megvalósítási példáknál alkalmazott sorrendje az 1 mennyiségmérőnek, 5 fojtószervnek és 2 ventillátornak. Ezek sorrendjét a körülmények figyelembevételével célszerűségi szempontok szabják 25 meg. Az 1 mennyiségmérő lehet térfogatmérő (pl. membrános gázmérő, vagy forgódugattyús gázmérő), de lehet áramlásmérő is (pl. mérőperem, vagy lebegőtestes áramlásmérő). Utóbbi mérőesz-30 közről minden további nélkül m3 /h-ban lehet leolvasni az áthaladó levegőmennyiséget, míg az előbbi mérőeszközfajta m3 -eket mutat, tehát még időmérésre is szükség van, hogy m3 /h-t számíthassunk ki. 35 Célszerű a mérési eljáráshoz szükséges eszközöket, tehát az 1 mennyiségmérőt, az 5 fojtószervet és a 2 ventillátort vagy fúvót, valamint a 7 és a 8 nyomásmérőt egy hordozható szekrényben, dobozban, vagy bőröndben elhelyezni, megfelelő 40 csővezetékekkel összekapcsolva. így a vizsgáló személy a mérőberendezést egy összefüggő egységként viheti magával a vizsgálat helyére. Az 5 beállítható fojtószerv helyett más módon is lehet szabályozni a szállított levegőmennyiséget: 45 pl. a ventillátor fordulatszámának szabályozása útján, vagy különleges kivitelű ventillátor esetében a terelő lapátok, vagy a futólapátok megfelelő mértékű elfordításával. Kéménybe nem kötött gázkészülék (pl. háztar-50 tási gáztűzhely, „kis" vízmelegítő stb.) égéstermékét is el lehet vezetni kéménybe, ha a készülék fölé ún. páragyűjtőt alkalmazunk. Minthogy ilyen esetben az égéstermék erősebben felhígul levegővel, kisebb lesz a kéményhuzat és így kisebb lesz az a 55 nyomáskülönbség is, amely a nyílászárók résein keresztül a környezetből a helyiségbe hajtja az égéshez szükséges levegőt. Ezt a körülményt a jelen találmány szerinti mérés eredményének értékelésénél figyelembe kell venni: csak akkor kielé-60 gítő az eredmény, ha a helyiségben kialakuló szívás (depresszió) nem több néhány tized mm v.o.-nál, pl. 0,3 mm v.o. - Ha a helyiségnek, amelybe a gázkészüléket fel kívánják szerelni, vagy felszerelték, nincs kéménycsatlakozása, néha állandó jelleg-65 gel beépített ventillátort is alkalmaznak (pl. ablak-3
