170607. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai vizsgálati lemez
170607 8 szarvasmarha szérumalbumin, 0,5 ml normál nyúlsavó, 4 g Na citrat-dihydrat, a pH-t NaOH-val vagy HCl-el 8,2-re állítjuk. A két reagens megfelelő mennyiségét (0,03 ml) pontosan lemérve ráviszünk a vizsgálati lemez körülírt területére, oly képpen, hogy egymáshoz igen közeleső két külön foltot kapjunk. A reagenseket megszárítjuk, levegőn vagy légfúvással. A terhességi vizsgálatot úgy végezzük, hogy egy csepp (0,03 ml) vizeletet cseppentünk mindegyik foltra, a reagenseket feloldjuk, vagy szuszpendáljuk, oly módon keverjük össze, hogy egyetlen folt keletkezzék, amelyben a reakció végbemegy és az agglutináció vagy agglutináció-gátlás láthatóvá váljék. A szárított reagensek mennyiségének szabályozásával a próba érzékenysége tetszés szerinti szintre állítható be, kb. 500 Nemzetközi egység HCG/liter vizelet érzékenységtől kezdődően. Az immunkémiai reagenseket megfelelő adagoló szivattyúval visszük fel a lemezekre vagy kártyákra. Adagolószivattyú céljára alkalmas a rozsdamentes, saválló acélból készített solenoiddal működő dugattyús „Lambda" szivattyú. Ezzel a készülékkel lökésenként 0,01 ml-től (10 lambda) 0,5 ml-ig lehet adagolni, legcélszerűbben 0,03 ml-t. A szuszpenziót vagy oldatot olyan nyomással adagoljuk, hogy a szivattyúból kicseppenő keverék ne szóródjék szét, pl. löketenként egy csepp, általában 10 vagy ennél kevesebb adagolás másodpercenként, a kívánt adagolási sebességtől függően. Ha a lemezre két reagenst kívánunk felvinni, úgy a reagenseket pontosan mért mennyiségű egyedi cseppek formájában egyidejűleg egymás mellé adagolhatjuk. A szubsztrátumot azután szárító készülékbe helyezzük, és a cseppeket, a reagens hőérzékenységétől függően 20°—70°-on megszárít: juk. Vakuum szárítás szintén használható. Liofilizálás nem kívánatos, mert a szárított cseppek lágyak és morzsalékonyak lesznek. A száraz lemezt minden további művelet nélkül, vagy tárolás céljára védő tartállyal ellátva használhatjuk. 2. példa Közvetlen latex agglutináció A human szérum reumatoid faktorait ismert vizsgálati módszerrel latex-részecskékhez kötött humán gammaglobulinnal határozhatjuk meg. Ebben a próbában, ha az ily módon szenzibilizált latex részecskéket reumatoid faktorokat tartalmazó emberi savókkal hozzuk össze, a szenzibilizált latex részecskék agglutinációja következik be. Polisztirol latex-részecskéket az alábbi összetételű 8,6-os pH-jú glicin pufferben szuszpendálunk olyan mennyiségben, hogy a szuszpenzió 1,5% latexet tartalmazzon. glicin (aminoecetsav) nátriumklorid 9,45 g 12,23 g A fenti anyagokat feloldjuk 800 ml desztillált vízben, a pH-t 1N NaOH-val 8,6-ra állítjuk, és desztillált vizet adunk hozzá 1 liter teljes térfogatig. A latex szuszpenziót a Singer és Plotz által visszük. A latex folthoz a reagens feloldása céljából egy csepp vizet (0,03 ml) adunk. A hígított, pufferolt savót és a latex szuszpenziót összekeverjük és a lemez körülírt területén szétterítjük. Reumatoid faktor jelenléte esetén a részecskék egy percen belül agglutinálódnak. 10 3. példa Szárított szemcsés antigén-anyag A fertőző mononucleosis (I. M.) elleni ellenanyagoknak az emberi vérből vagy szérumból tör-15 ténő kimutatására szolgáló ismert eljárásnak az az elve, hogy az I. M. ellen ellenanyagok agglutinálják a birka vörösvérsejteket, és/vagy a birka vörösvérsejtek szemcsés kivonatát. Ez a szemcsés kivonat, ha megfelelő felületen adjuvánssal megszárítják, vízben 20 va Sy pufferoldatban vagy közvetlenül a vizsgálandó savóban feloldható. A savóban levő I. M. elleni ellenanyagok által okozott látható agglutináció bizonyítja az I.M. diagnózisát, abban az esetben, ha a lemezen tengerimalac szövetkivonatból készült 25 szárított folt is van. A tengerimalac szövetkivonatnak az a szerepe, hogy abszorbeálja a nem fajlagos Forssman-típusú heterophil ellenanyagokat, amelyek egyébként szintén agglutinálnák a birka vörösvérsejt reagenst. A birka vörösvérsejt szemcséket úgy állít-30 juk elő, hogy frissen vett és mosott birka vörösvérsejteket az alábbi összetételű borát-pufferben inkubálunk: 35 40 bórsav nátriumklorid NaOH oldat desztillált víz nátriumazid 30 g 12 g 5 N, kb. 8 ml (elegendő a pH-nak kb. 7,0-re való beállításához) 1000 ml 2g A nyert szuszpenziót a fenti összetételű pufferben oldott trypankékkel (0,2 g/liter) festjük -reg, 45 ezután a keverékhez annyi szarvasmarha szérumalbumint adunk, hogy az albumintartalom 1% legyen. A tengerimalac-antigént a következő módon állítjuk elő: Forssman antigénben gazdag tengerimalac szövetből (pl. vese, lép, tüdő) 0,9%-os nát-50 riumklorid oldatban 18%-os szuszpenziót készítünk, leírt eljárással (Amer. J. Med. 21. 888, 1956) human immunglobulinnal szenzibilizáljuk, és 1% szarvasmarha szérumalbumint adunk hozzá. A keverékből 0,03 ml térfogatú cseppeket viszünk fel a 55 lemezekre és a cseppeket megszárítjuk. Egyidejűleg az azonos összetételű glicin pufferből egy cseppet cseppentünk a lemezre oly módon, hogy a csepp közvetlenül a latex szuszpenzió mellé kerüljön, de attól el legyen választva. A glicin-60 cseppet is megszárítjuk. Az emberi savó reumatoid faktorának meghatározására a vizsgálandó savót 0,9%-os konyhasóoldattal vagy a fentiekben ismertetett glicin pufferrel 1 :20 arányban hígítjuk és a hígított oldat 65 egy cseppjét (0,03 ml) a szárított puffer foltra 4
