170545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxidált olajjal módositott poliésztergyanták előállítására
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. III. 26. (BU-754) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. III. 3L 170545 Nemzetközi osztályozás: C08G 63/48 Feltalálók: Tímái János vegyészmérnök 1/3 rész, Feuer István vegyészmérnök 1/3 rész, Szathmári Ferenc vegyészmérnök 1/3 rész, Budapest Tulajdonos: BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár, Budapest Eljárás epoxidált olajjal módosított poliésztergyanták előállítására 1 A módosított poliésztergyantákat (alkidgyantákat) felfedezésük óta (Kienle, 1927) egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a lakk-festékiparban. Fél évszázados sikerüket rendkívül sokoldalú formulázási lehetőségeiknek köszönhetik. A komponensek 5 és azok arányainak változtatásával tulajdonságaik igen széles határok között módosíthatók. Hátrányuk, hogy a poliésztereződés csak viszonylag magas hőmérsékleten (200 C°) megy végbe, ezért gyártásukhoz költséges berendezés (elekt- 20 romos, vagy difii fűtésű reaktor) szükséges és a képződő víz folyamatos eltávolításával járó hosszadalmas reakció kedvez a nemkívánatos mellékfolyamatoknak, ezáltal a végtermék minőségének reprodukálhatósága csökken. A legkorszerűbb lakkfesték 15 felhasználási eljárások viszont pontosan e téren támasztanak egyre fokozódó követelményeket. Célul tűztük ki ezért olyan alkidgyanta előállítási módszer kidolgozását, amelynél az észterezési reakció alkalmazása nélkül, a lehetséges legalá- 20 csonyabb hőfokon folytatjuk le a főzést úgy, hogy az egyes folyamatok egyértelműen reprodukálhatóak legyenek és egyúttal a gyártásra való berendezkedés is gazdaságosabb legyen. Az irodalomból ismert az, hogy epoxicsoporto- 25 kat tartalmazó módosító komponensek 160C°-on beépíthetők poliésztergyantákba (Vieweg-Reiher-Scheulen: Kunsrstoff Handbuch B. XI.) Carl Hansser Veri. München 1971 (s. 111.). A 628 836-os számú belga szabadalom 9-11-es szén- 30 számú monokarbonsavglicidilészterek reakcióját írja le dikarbonsavmonoészterrel 210-215 C°-on. Más helyen (Vieweg-Goerden: Kunstoff-Handbuch. B. VIII. Polyester) Carl Hanser Verl. München, 1973. (s 270.) az etilénoxid addíciós reakcióját ismertetik. 100-170 C° -on dikarbonsavmonoészterrel 5 att túlnyomáson. Ezek az eljárások azonban nem olajjal módosított alkidgyanták előállítását célozzák és nem teszik lehetővé az egyszerű gőzfűtésés reaktorok alkalmazását, amelyek gazdaságosan 120 C° alatti hőmérsékleten használhatók. Kísérleti munkánk során azt találtuk, hogy dikarbonsavhidrideknek poliolokkal 110C°-on történő reagáltatásánál a mólarányok oly módon választhatók meg, hogy a monoészter képződés reakciójának befejeződése után a termék hőmérséklete 160-170 C°-ra emelkedjék, amelyen már epoxicsoportokat tartalmazó módosító komponensek addíciós reakcióval építhetők be a molekulába. Módosító komponensként epoxidált növényi olajokat alkalmaztunk, amelyek molekulánként átlagosan 3—3,5 epoxicsoportot tartalmaztak. Ez a polifunkcionalitás ugyanakkor lehetővé teszi makromolekulák kialakítását azáltal, hogy a szabad epoxicsoportok további két dikarbonsavmonoészter molekulával reagálnak. Ugyanakkor a dikarbonsavésztereken a poliolból maradó hidroxilcsoportok ezen a hőfokon (160-170 C°) a karboxilcsoportokkal nem reagálnak, mert az észtereződés csak 200 Cc körül indulhat meg. A szabadonmaradó 170545
