170515. lajstromszámú szabadalom • Korrózióálló készítmény alumíniumötvözetekből

170515 V. táblázat 10 Pár Si Az anód és a katódötvözet spektroszkópiai összetétele Fe Mn Mg Cr Cu Közepes áramerősség a katódon (M/cm2

) Közepes pitmélység a katódon (mm) >> c •A CA CA CA U o cu :<3 Is' •S 5P « w * §3£ 2og ^< Ul ^ 3 G N -* O S3 « Jí > 1 anód (B) 0,23 0,055 0,45 — — — katód (F) 0,098 0,061 0,61 1,04 0,028 -2 anód (C) 0,10 0,063 0,64 -katód (F) 0,098 0,061 0,61 1,04 0,028 _ 3 anód (H) 0,24 0,62 1,15 -0,031 1,2 katód (F) 0,098 0,061 0,61 1,04 0,028 - . 4 anód 0,030 0,050 1,0 -katód 0,098 0,061 0,61 1,04 0,028 -5 anód 0,23 0,055 0,45 -katód 0,097 0,051 0,62 1,02 — — 1,4 1,9 5,7 6,6 1,0 0,15 0,23 0,19 0,30 0,25 63,5 46,1 55,5 29,9 30,5 Az V. táblázatban a galván-páí katódján a közepes pitmélység százalékos csökkenését szintén feltüntettük azzal a korrózióval összehasonlítva, amelyet uyanaz az anyag szabad környezetben (az 1. példa eredményei) elszenvedne. Különösen figye- 40 lemreméltó hogy a katódanyagon a közepes pitmélység százalékos csökkenése nem függ össze a közepes védőáramsűrűséggel. A katód számára ebből a speciális anyagösszetételből az adódik ki egyértelműen, hogy egyes anódanyagok jelentősen 45 jobb védelmet tudnak nyújtani, mint mások. Ez a példa megmutatja, hogy egy magot, amely magnéziumot, mangánt és krómot tartalmaz, magnéziumot és szilíciumot tartalmazó plattírozással bizonyos mértékig megvédhetünk. Szintén nagyon 50 fontos, hogy egyik katód-anód kombinációnál sem folyt a védőáram ellenkező irányban azok között, amelyeket vizsgáltunk, azaz az anódanyagok mindenkor védelmet nyújtottak a katódanyagoknak. 55 3. példa Két 1,5 mm vastag réteges lapot készítettünk 0,125 mm vastag plattírozással. Ezek a réteges la- 6° pok a 2. példa 1. és 3. galván-párjainak feleltek meg, azaz azoknak, amelyeknél a katódos anyag közepes pitmélységének csökkenése a legnagyobb volt összehasonlítva ugyanazon katódanyag szabad korróziós környezetben mért értékével. 6S Ezeket a réteges lapokat a mag és a plattírréteg meleg összehengerlésével állítottuk elő, miáltal metallurgiai kötés jött létre. A réteges anyag előállításához az utolsó lépés egy 3,75 mm vastag lap 1,5 mm vastag lemezzé való hideg hengerlése volt, ami 60%-os méretcsökkenésnek felel meg. Ezen réteges lemezek összetételét és a hengerlés irányában mért mechanikus tulajdonságait a VI. táblázat tartalmazza. A VI. táblázat tartalmazza továbbá az 1100, 3003 és a 7072 számú ötvözettel rétegezett 3003 számú alumíniumötvözet tipikus mechanikai tulajdonságait is. A találmány szerinü ötvözetek ismét mérhető javulást mutatnak fel a szokásos alumíniumötvözetekhez képest, amelyeket eddig olyan esetekben használtak fel, amelyekben a korrózióállóság fontos szerepet játszott. A közepes pitmélységre vonatkozó adatok tanulmányozása útján képet kapunk arról, hogyan lehet a korróziót és a pitmélységet a jelen találmány szerint csökkenteni. Mindkét réteges anyagnál 0,13 és 0,17 mm között fekszenek ezek az értékek. Ez azt jelenti, hogy a piték képződése messzemenően a plattíranyag vastagságára korlátozódik, ami jelen esetben 0,13 mm-t tesz ki. Ezt a tényt a plattíranyag metallográfiás vizsgálatával bizonyítottuk. Megállapítottuk, hogy a korrózió csaknem kizárólag a plattíranyagra korlátozott, hogy a korróziós folyamat messzemenően a mag- és a plattírréteg határré-5