170515. lajstromszámú szabadalom • Korrózióálló készítmény alumíniumötvözetekből
7 170515 8 Ha a réteges anyagot lemez formában állítjuk elő, a lemezből könnyen egyéb tárgyakat, mint például csőberendezéseket készíthetünk. Ha a réteges anyagból hőkicserélők számára csővezetékeket készítünk, ami a találmány előnyös alkalmazása, akkor a csövek előnyösen 0,25-1,25 mm falvastagságúak 0,025-0,50 mm plattírréteggel. Ilyen csővezetékeket más célra is felhasználhatunk, például bordaként csőformájú hőkicserélőkben. Rendszerint elegendő csak egyetlen bevonatréteget a magréteg azon felületére felvinni, amely a korrózív vizes közegnek ki van téve. Például egy felületi kondenzátorban, amely fáradt gőz kondenzálására szolgál korrózív víz segítségével, csak a víz-oldalra lenne védőréteg felvive. Ezzel szemben olyan csőformájú hőkicserélő előállítása esetén, amely két korrózív közeg között cseréli ki a hőt, olyan réteges anyagból lenne szükséges a csővezetéket elkészíteni, amely mindkét oldalán védőréteggel van bevonva. A találmány fenti tárgyalását a következő kiviteli példák jobban megértetik. 1. példa Hat kísérleti ötvözetből öntecs-sort öntünk. Ennek a hat ötvözetnek - melyeket A-tól F-ig jelölünk - az összetétele a III. táblázatban található. A G-től J-ig terjedő próbák kereskedelmi alumíniumötvözetek, melyeket összehasonlítás céljából vettünk fel. (A jelölések az Alumínium Association, New York, jelölései.) Az öntecseket homogenizáljuk és szokásos eljárástechnikákkal, nevezetesen meleg és hideg hengerléssel, közti kihevítésekkel, 1,25 mm szalagvastagságúra redukáljuk. A végállapot H 14, azaz félkemény. Ezeket a kísérleti ötvözeteket néhány standard alumíniumötvözettel együtt korrózióállóságra vizsgáljuk. IV. táblázat folytatása Magnézium 0,0 ppm 5 Nátrium 4,0 ppm Szulfátok 65,0 ppm összes szilárdanyag 0 100,0 ppm pH 6,8. A hűtővizet 30C°-ra melegítjük és 120 cm/sec sebességgel a próbákon átvezetjük. A kívánt idő 15 eltelte után a próbákat súlyveszteségre, közepes és maximális pitmélységre kiértékeljük. Az eredményeket a III. táblázatban tüntettük fel. Ezen eredmények vizsgálata arra mutat rá, hogy a vizsgált próbákat a következőképpen három cso-20 portba oszthatjuk. 1. csoport, amely az A, B, C és D ötvözetekből áll és a legfontosabb ötvözőkomponensei a magán és a szilícium. Az ötvözeteket az egyéb kísérleti és kereskedelmi ötvözeteknél erősebb hajlam jellemzi 25 kevésbé mélyen behatoló piték képzésére. 2. csoport, amely az E és F ötvözetekből áll és magnéziumot, mangánt és krómot tartalmaz legfontosabb ötvözőkomponensként. Az ötvözetek ezen csoportjának viszonylag kevés időegységen-30 kénti súlyvesztesége volt és csekély lyukkoróziós megtámadottságot mutatott. 3. csoport az összes kereskedelmi ötvözetet felöleli. A csoport az 1. és 2. csoport ötvözeteinél nagyobb lyukkoróziósebességű és nagyobb súlyveszteségű öt-35 vözeteket tartalmazza. Az előző kísérleti munka kimutatta, hogy az 1. csoport ötvözetei általában anódikusak a 2. és a 3. csoport ötvözeteihez viszonyítva. Ezért a 2. vagy a 3. csoportból kiválasztott maganyag védelmére az 40 1. csoport egyik ötvözetével való plattírozást lehet alkalmazni. Elvégeztünk egy erre irányuló kísérletet, amit a 3. példában összefoglaltunk. A kísérleti ötvözetből készített csík formájú anyagot 60, 120 és 180 napig agresszív hűtővíz 45 2. példa hatásának tesszük ki. A hűtővíz közelítőleges összetételét a következő táblázat tartalmazza. IV. táblázat Klorid 12,0 ppm Keménység (CaC03 ) 38,0 ppm Alkalitás (CaC03 ) 20,0 ppm C02 3,0 ppm o2 12,0 ppm Kalcium 14,2 ppm Réz 0,05 ppm Vas 0,15 ppm Galván-párok sorát készítjük el, anódok az 1. csoportból, katódok a 2. vagy a 3. csoportból. Ezeket a párokat, mint ahogy az 1. példában leír-50 tuk, folyó vízbe mártjuk. A katódok és az anódok között keletkező áramot mérjük a vizsgálati időtartam — ami itt 60 napig tart — függvényében. Azt találjuk, hogy az anódok egy meg nem forduló elektromos védőáramot szolgáltatnak, amelynek 55 erőssége 1-lOjuA/cm2 katódfelület. A 60 napos vizsgálat után a galván-párokat szétválasztjuk és a katódokat korróziós károk vonatkozásában vizsgáljuk. Ennek az elemzésnek az eredményét az V. táblázat tartalmazza. 60 Az elektrokémiai elméletből ismert, hogy a fémveszteség vagy leoldódás sebessége egyenesen arányos az áramerősséggel. Ahhoz, hogy egy lehetőleg tartós réteges anyagot kapjunk ezért az kívánatos, hogy a galvánáramot olyan alacsony értéken tart-65 suk, amilyen csak lehetséges. 4