170515. lajstromszámú szabadalom • Korrózióálló készítmény alumíniumötvözetekből

7 170515 8 Ha a réteges anyagot lemez formában állítjuk elő, a lemezből könnyen egyéb tárgyakat, mint például csőberendezéseket készíthetünk. Ha a réte­ges anyagból hőkicserélők számára csővezetékeket készítünk, ami a találmány előnyös alkalmazása, akkor a csövek előnyösen 0,25-1,25 mm falvas­tagságúak 0,025-0,50 mm plattírréteggel. Ilyen cső­vezetékeket más célra is felhasználhatunk, például bordaként csőformájú hőkicserélőkben. Rendszerint elegendő csak egyetlen bevonatré­teget a magréteg azon felületére felvinni, amely a korrózív vizes közegnek ki van téve. Például egy felületi kondenzátorban, amely fáradt gőz konden­zálására szolgál korrózív víz segítségével, csak a víz-oldalra lenne védőréteg felvive. Ezzel szemben olyan csőformájú hőkicserélő előállítása esetén, amely két korrózív közeg között cseréli ki a hőt, olyan réteges anyagból lenne szükséges a csőveze­téket elkészíteni, amely mindkét oldalán védőré­teggel van bevonva. A találmány fenti tárgyalását a következő kivi­teli példák jobban megértetik. 1. példa Hat kísérleti ötvözetből öntecs-sort öntünk. En­nek a hat ötvözetnek - melyeket A-tól F-ig jelö­lünk - az összetétele a III. táblázatban található. A G-től J-ig terjedő próbák kereskedelmi alumí­niumötvözetek, melyeket összehasonlítás céljából vettünk fel. (A jelölések az Alumínium Associa­tion, New York, jelölései.) Az öntecseket homogenizáljuk és szokásos eljá­rástechnikákkal, nevezetesen meleg és hideg henger­léssel, közti kihevítésekkel, 1,25 mm szalagvastag­ságúra redukáljuk. A végállapot H 14, azaz fél­kemény. Ezeket a kísérleti ötvözeteket néhány standard alumíniumötvözettel együtt korrózióálló­ságra vizsgáljuk. IV. táblázat folytatása Magnézium 0,0 ppm 5 Nátrium 4,0 ppm Szulfátok 65,0 ppm összes szilárdanyag 0 100,0 ppm pH 6,8. A hűtővizet 30C°-ra melegítjük és 120 cm/sec sebességgel a próbákon átvezetjük. A kívánt idő 15 eltelte után a próbákat súlyveszteségre, közepes és maximális pitmélységre kiértékeljük. Az eredmé­nyeket a III. táblázatban tüntettük fel. Ezen eredmények vizsgálata arra mutat rá, hogy a vizsgált próbákat a következőképpen három cso-20 portba oszthatjuk. 1. csoport, amely az A, B, C és D ötvözetekből áll és a legfontosabb ötvözőkomponensei a magán és a szilícium. Az ötvözeteket az egyéb kísérleti és kereskedelmi ötvözeteknél erősebb hajlam jellemzi 25 kevésbé mélyen behatoló piték képzésére. 2. csoport, amely az E és F ötvözetekből áll és magnéziumot, mangánt és krómot tartalmaz leg­fontosabb ötvözőkomponensként. Az ötvözetek ezen csoportjának viszonylag kevés időegységen-30 kénti súlyvesztesége volt és csekély lyukkoróziós megtámadottságot mutatott. 3. csoport az összes kereskedelmi ötvözetet felöleli. A csoport az 1. és 2. csoport ötvözeteinél nagyobb lyukkoróziósebességű és nagyobb súlyveszteségű öt-35 vözeteket tartalmazza. Az előző kísérleti munka kimutatta, hogy az 1. csoport ötvözetei általában anódikusak a 2. és a 3. csoport ötvözeteihez viszonyítva. Ezért a 2. vagy a 3. csoportból kiválasztott maganyag védelmére az 40 1. csoport egyik ötvözetével való plattírozást lehet alkalmazni. Elvégeztünk egy erre irányuló kísér­letet, amit a 3. példában összefoglaltunk. A kísérleti ötvözetből készített csík formájú anyagot 60, 120 és 180 napig agresszív hűtővíz 45 2. példa hatásának tesszük ki. A hűtővíz közelítőleges össze­tételét a következő táblázat tartalmazza. IV. táblázat Klorid 12,0 ppm Keménység (CaC03 ) 38,0 ppm Alkalitás (CaC03 ) 20,0 ppm C02 3,0 ppm o2 12,0 ppm Kalcium 14,2 ppm Réz 0,05 ppm Vas 0,15 ppm Galván-párok sorát készítjük el, anódok az 1. csoportból, katódok a 2. vagy a 3. csoportból. Ezeket a párokat, mint ahogy az 1. példában leír-50 tuk, folyó vízbe mártjuk. A katódok és az anódok között keletkező áramot mérjük a vizsgálati idő­tartam — ami itt 60 napig tart — függvényében. Azt találjuk, hogy az anódok egy meg nem forduló elektromos védőáramot szolgáltatnak, amelynek 55 erőssége 1-lOjuA/cm2 katódfelület. A 60 napos vizsgálat után a galván-párokat szétválasztjuk és a katódokat korróziós károk vonatkozásában vizsgál­juk. Ennek az elemzésnek az eredményét az V. táblázat tartalmazza. 60 Az elektrokémiai elméletből ismert, hogy a fém­veszteség vagy leoldódás sebessége egyenesen ará­nyos az áramerősséggel. Ahhoz, hogy egy lehetőleg tartós réteges anyagot kapjunk ezért az kívánatos, hogy a galvánáramot olyan alacsony értéken tart-65 suk, amilyen csak lehetséges. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom