170506. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemcsés anyagok, főleg mezőgazdasági vetőmagvak és hasonlók szeparálására, valamint porleválasztó szerkezet szeparáló berendezésekhez
170506 8 rekkel keltett a irányú rezgéseken túlmenően az a rezgés is igen jelentősen növeli az elválasztás élességét, amelyet a rugalmas 14a osztályozólap az állandóan ráhulló elemi szemektől kap. Az ilyen osztályozólapnál nem alakulhatnak ki az ismert membrános gépeknél tapasztalható koncentrikus görbe-erővonalképek, ahol anyaghalmozódások jelentkeztek. Mégha a z nyilaknak megfelelő feszítőerők nem is lennének egyenletesek, legfeljebb keresztirányú hullámvonal-szerű erővonalak kialakulásával kellene számolni, az osztályozási, szemcsemozgási pályák párhuzamosságát keresztirányban azonban a 14b bordák (gátak) minden körülmények között biztosítják. Az elválasztás élességében fontos szerepet játszik az állandó feszességben tartott, rugalmas, légáteresztő szövetanyagból készült 14a osztályozólapon alulról felfelé áthaladó légáram erőssége is, amelyet négy, az 5 ventillátoroknak megfelelő szektoronként (2. ábra) szabályozni lehet. A légpárnának egyébként az a szerepe, hogy a szemeket a 14a osztályozólap felett mintegy lebegésben tartja, ezáltal a lap és mag felszíne közötti súrlódási tényezőt a minimumra csökkenti. A légpárna az egyik eszköze az egymás felett több rétegben elhelyezkedő szemes £ :».ivag szeparálásának. Amennyiben a 14c és 18 rácsokkal keltett elektrosztatikus tér is működik - a rácskondenzátorok célszerűen az osztályozólap középső tartományában, a 15a gátat követően- vannak elhelyezve—, az átvonuló és rendezendő anyag az elektrosztatikus tér hatásának is ki van téve, amely az alak és dielektromos tulajdonságok vonatkozásában különböző elemi részeket rendezni képes. E részek ugyanis nemcsak beállnak az erőtér irányában, hanem a bennük keletkezett erőtér kölcsönhatásaképpen abból ki is emelkedhetnek, és átmenetileg a 18b tisztítószalaghoz tapadhatnak. Az elektrosztatikus tér közc'ítőleg szimmetriavonalában végighaladó szétválasztandó anyagra vetőmagvak esetében az egyéb hatásokon túlmenően praktikusan stimulációs hatás is jelentkezik: az elektrosztatikus tér hatására a magban kialakuló elektromos erőtér olyan ionmobilizációt indít el, amelynek hatása tartós változást eredményez a magból fejlődő növény bioáramára is, ami általában a napfény energiájának jobb hasznosítását eredményezi. Mért adatok szerint néhány év átlagában huszonegy növény esetében, részben üzemi, részben félüzemi kísérletek során, az időjárási tényezőktől függően 34% mennyiségi többlet, mintegy 20% minőségi többlet, és egy-egy hetes tenyészidőszak-rövidülés következett be. Az elektrosztatikus erőtér tehát közvetlen biológiai értéknövekedést, minőségjavulást eredményez. A 21 garaton át a 14a osztályozólapra került anyag - amelynek mennyisége a 21a vályúval szabályozható - a 4. ábra szerinti módon rendeződik. A rezgés a irányában a nagyobb fajsúlyú egyedek az a-szögű lejtőn felfelé,a b nyíl irányában gyorsabban haladnak - ugyanis minél nagyobb egy-egy egyed tömege, annál nagyobb a kinetikai energiája -, mint a kisebb fajsúlyúak, ezért ez utóbbiak mintegy lemaradnak, és a mögöttük levő anyag torlóhatására az M pont felé szorulnak. A feladott anyag lefelé mozgásában a torlóhatás mellett a hosszanti lejtésirányban természetesen a gravitáció is szerepet játszik. Az a irányú rezgéssel párhuzamos 14b bordák (gátak) közötti vályúkban ez a rendeződési folyamat ismétlődik. A mindenkori osztályozandó anyag jellegének megfelelően a 2 keretek segítségével beállított dőlés (a, ß) és 5 beszabályozott rezgőmozgás, valamint légpárnanyomás mellett a legsúlyosabb anyag (általában a maghoz hasonló méretű kő-, illetve rögszennyeződés) már a 15a terelőgát előtti 16d garaton (1. ábra) át távozik, amely előtt szabályozható méretű nyílás van. Az 10 ugyancsak szabályozható 15a gát segítségével a maganyag visszaterelhető a középvonal tájára, és innen az újabb rendeződés vályúnként (sikátoronként) ismétlődik. 15 Az egy-egy 5 ventillátorokhoz tartozó szektoronként való levegőszabályozás lehetőségének fontos szerepe van, ugyanis elöl, a beadagolás tartományában több levegőre van szükség, mint a 21 garattól az Y tengely irányában távolabb levő helyeken, mivel elöl a 20 legvastagabb az anyagréteg, és ott a viszonylag nagymennyiségű könnyű egyed (léha mag) miatt nagyfokú a tőmődöttség. Szemben tehát az eddig ismert trapezoid alakú 25 szeparátorfelszínekkel, ahol csak egy anyagréteg hatásos rendezésére volt lehetőség, itt a 14b gátak által képzett vályúkban (sikátorokban) az anyag több rétegben helyezkedhet el, és minden vályúban az előrehaladás során lejátszódó oldalirányú szeparáló-30 dással mintegy ismétlődik, sokszorozódik az elválasztódás, emellett az átvonulási mennyiség a sikátorok telítődéséig - tehát igen jelentős mértékben - növelhető úgy, hogy egyidejűleg az elválasztás élessége is fokozódik, tehát jobb a minőség. Különösen jelentős 35 szerepük van a 15a gáttól lefelé elhelyezkedő 14b bordáknak. A 4. ábrán sraffozással, és egymástól szaggatott vonalakkal elválasztva szemléltettük a találmány 40 szerinti szeparálással nyert frakciókat. Az F i és r*2 frakciók a legkönnyebbek, egyedei nem rugalmasak, érdes felületűek. Ezek a frakciók a legértéktelenebbek, az osztályozólap baloldali részén levő 15b oldalfal-ajtókon át távozhatnak, lényegében a betáp-45 lálási helyhez közelebb levő hosszanti téglalap-oldal mentén. Az F3 frakció nagyobb súlyú, rugalmas, sima felületű, az osztályozólap alján távozik. Az F4 és F 5 frakciók még nehezebbek az osztályozólap jobboldali részén, lényegében a betáplálási hellyel ellentétes 50 hosszanti téglalap-oldal mentén. Végül az F6 frakció, amely a legnehezebb, és amelyet az említett kő-, illetve rög-szennyeződés alkot, a 15a gát felett vezethető ki. Az F3 — F6 frakcióba tartozó egy-egy nehezebb elemi szemcse mozgáspályája tehát a 55 betáplálás helyétől a 14a osztályozólap jobboldali alsó része felé irányuló lépcsős vonal: a szem egy darabig oldalirányban halad egy-egy vályúban, majd előrefelé átlép egy-egy bordán, és e részmozgások többszöri ismétlődése után valamelyik oldalsó nyílá-60 son át távoznak. A fenti módon konkrét esetben paprika vetőmagot szeparáltunk. Az előtisztított nyersanyag hat frakcióra különült el, amely frakcióknak ezer magszem-65 -súlya grammban kifejezve az alábbiak szerint alakult: 4
