170506. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemcsés anyagok, főleg mezőgazdasági vetőmagvak és hasonlók szeparálására, valamint porleválasztó szerkezet szeparáló berendezésekhez
9 170506 10 F, 6,6780 g/1000 szem F2 7,0874 g/1000 szem F3 7,2618 g/1000 szem F4 7,3780 g/1000 szem Fs 7,6736 g) 1000 szem 5 F6 7,8458 g/1000 szem Közismert, hogy vetőmagvak esetében az ezermag-súly és a biológiai érték egymással egyenes korrelációban áll, tehát a kevésbé értékes egyedek, 10 illetve frakció(k) elkülöníthetők, ezáltal a minőség értéke közvetve növelhető. Hangsúlyozni kívánjuk annak a találmány szerinti intézkedésnek a jelentőségét, hogy a 12 csillapítószerkezet alkalmazásának eredményeként — amelynek 15 önrezgésszáma kisebb, mint az alatta levő berendezésrészek önrezgésszáma, azaz, azokhoz képest „alulhangolt" - nem a lengő holt tömeg mozgása és fékezési igénye a mértékadó, másszóval: nem kell az egész gépet, hanem csak az osztályozólapot rezgésbe 20 hozni. Ebből azon túlmenően, hogy a szokásosnál lényegesen kisebb a szeparálás energiaigénye, az is következik, hogy a rezgés amplitúdója a szétválasztandó anyagtömeg jellegének megfelelően szabadon, egyszerűen, a mindenkori feladatnak megfelelően 25 állítható be. Hosszabb időszakon át végzett megfigyelés eredményeként világossá vált, hogy az osztályozás alatt álló anyagot az értékállandóság biztosítása érdekében célszerű a szennyeződésektől folyamatosan mente- 3° síteni, mert azok az igen finom osztályozási tényezők hatását rontják. E célból — előnyösen felhasználva a stimuláló hatású elektrosztatikus erőtér létrehozásához egyébként is szükséges felső 18 rácskondenzátort - építettük be a már részletezett elektroszta- 35 tikus porleválasztó berendezést, amely a következőképpen működik: Az osztályozás során fellépő rezgőmozgás eredményeként az anyagból kiváló porszerű szennyeződés 40 egyrészt a 18b szalagra, másrészt annak légáteresztő anyagán áthatolva a 18 rácskondenzátorra tapad. A 18 rácskondenzátor elektromos szempontból hosszirányban osztott, egymástól különálló szakaszokból (szektorokból) van kialakítva, amelyek árammal való 45 ellátása külön-külön történik, és e szakaszok eltérő időpontokban, periodikusan rövid, kb. 1—5 sec-os időtartamokon át nem kapnak töltést. (E célra annyi — pl. négy — párhuzamosan kapcsolt egyenirányító van előirányozva, ahány szektor.) Ekkor a 18 rácstól 50 a por elválik, az 5 ventillátorok által keltett légáram a leváló port a 20 csatornában magával ragadja. Ez a por azzal együtt, amelyet a 19 kefe a forgó 18b szalag külső felületéről leválaszt, a 20 csatorna 20g oldalsó szakaszában lefelé halad. Ennek alsó végében vannak 55 beépítve a forgatható 28 csappantyúk, vagy hasonló zárószervek. A 20 csatorna 20g oldalsó szakaszán belül 23 elektrosztatikus porleválasztó tér van kiképezve, amely a rajz (3. ábra) síkjára merőleges irányban 60 válaszfalakkal rekeszekre van osztva, és minden rekeszben egy-egy 24 töltéshordozó pálca van elhelyezve. Az egyes részek pálcái periodikusan, egy-egy rövid időszakra itt sem kapnak töltést. A 28 csappantyúk - minden rekeszhez egy-egy 28 csap- 6S pantyú tartozik- a 24 pálcákhoz (elektródákhoz) tartozó (nem ábrázolt) töltéskapcsolókkal szinkronban forognak, és működésük úgy van beszabályozva, hogy az adott rekesz csappantyúja éppen abban az időpontban - pontosabban rövid időszakban - zárja el a rekeszt a 20 légcsatornától, amikor a rekesz töltéshordozó 24 pálcája éppen nem kap áramot, így arról a por akadálytalanul az alsó 32 teknő fenekén levő 27 csigák tartományába hull, amelyek onnan a port a gyűjtőhelyre tolják ki. Ennek köszönhetően a por a 26 nyílásokon át beszívott légárammal nem kerülhet a ventillátorokhoz, azokat nem terheli, ha viszont a 28 csappantyúk a levegő útját szabaddá teszik, az áram alatt levő 24 pálcákról a port nem tudja elragadni. Az elektrosztatikus tér létrehozásához szükséges egyenirányító tápegysége célszerűen a test potenciáljához rögzített 0-hoz képest szabályozható erősségben biztosítja a pozitív, illetve negatív potenciált. A találmány részletesen nem korlátozódik a fenti konkrét kiviteli példára, számos változtatás képzelhető el anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. így pl. az osztályozólap alakja a téglalaptól el is térhet. A téglalapnak sarkai le lehetnek kerekítve vagy vágva, ezért használtuk a „lényegében téglalap alakú" kifejezést. A berendezés a porleválasztó szerkezet nélkül (pl. más módon megoldott porleválasztással) is használható. Eltérő lehet a ventillátorok száma, a hajtás megoldása, az excenter és a csillapítószerkezet kialakítása stb. is. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés szemcsés anyagok, főként mezőgazdasági szemestermények, mint vetőmagok és hasonlók szeparálására, amelynek rugalmas, légátbocsátó anyagból készült, kétirányban lejtő osztályozólapja, ennek lengetésére alkalmas szerkezete, az osztályozólap felett légpárna létrehozására alkalmas szerkezete, valamint az osztályozólap kerülete mentén a szétválasztott frakciók elvezetésére szolgáló szerkezetei vannak, azzal jellemezve, hogy az osztályozólap (14a) oly mértékben meg van feszítve, hogy önrezgésszáma meghaladja a rajta osztályozott anyag önrezgésszámát. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az osztályozólap (14a) felső felületének legalább egy részén egymással a lengetés irányával (a) lényegében párhuzamos vályúkat alkotó bordák (14b) vagy hasonlók vannak elhelyezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az osztályozólap (14a) felülnézetben lényegében téglalap alakú, a lengetés iránya (a) a téglalap hossztengelyére (Y) lényegében merőleges, és az osztályozólap (14a) legalább egy, előnyösen mindkét hosszanti oldala mentén több helyen ugyancsak a hossztengelyre (Y) merőleges irányú erőkkel (Z) van megfeszítve (4. ábra). 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemcsés anyag betáplálási helye az osztályozólap (14a) azon sarkának tartományában van, amely a hosszanti 5
