170372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporusos fóliák előállítására
11 170372 12 n-butilaminometil-csoport, -£H2 -NH-C 4 H 9 CiklóhexilaminometÚ-csoport, -CH2 -NH-C 6 H„ A szerves polisziloxánok ismert eljárásokkal hozzáférhetők, így például a különösen bevált hidroximetilpolisziloxánokat brómmetilpolisziloxánokból alkoholos kálium-hidroxiddal történő közvetlen reakció útján állítjuk elő. A 4-aminobutilpolisziloxánokat a könnyen hozzáférhető nitrilek hidrálásával készítjük, míg a megfelelő karboxil-származékok a cianoalkil-szilícium vegyületek elszappanosításával készülhetnek. Az aminometil-sziloxánokat a halogénmetilszilícium vegyületek ammóniával vagy primer aminnal történő aminálása útján állítjuk elő. Számos esetben a funkciós csoportokat először kismolekulasúlyú sziloxánokba vezetjük be, az így kapott vegyületeket ezt követően ismert egyensúlyi re-10 15 akció útján nagyobb molekulasúlyú polisziloxánokká alakítjuk át. Előnyösen legalább 2, inkább 5-100 sziloxáncsoportot tartalmazó, 194—20 000, előnyösen 50Öés 6000 közötti molekulasúlyú polisziloxánokat alkalmazunk. Előnyösnek bizonyultak főként nem ionos poliuretán-polisziloxánok előállításánál a lényegében lineáris felépítésű szerves funkciós csoportot tartalmazó, valamint véghelyzetű hidroxil- vagy amino csoportot tartalmazó polisziloxánok. A vizes poliuretán-polisziloxán diszperziók azonban polifunkciós szerves polisziloxánokból is előállíthatók. Ilyen szerves-polisziloxánok az 1 291 937 francia és az 1 114 632 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban vannak ismertetve. A találmány szerinti eljárásnál például a következő szerves funkciós csoportot tartamazó polisziloxánokat építjük be a poliuretán láncba: 1. HO-CH2 -Si(CH 3 )2 -0[Si(CH 3 ) 2 -0] 12 -Si(CH 3 h CH2 OH 2. HO-CH-CrMSKCHsk -0]n -Si(CH 3 ) 2 -CH 2 CH3 0-CH-CH2 -OH I CH3 3. HO-CH2 -Si(CH 3 ^ -0-Si(CH 3 ) 2 -CH 2 -OH 4. HO-CH2 -Si(CH 3 ) 2 -0[Si(CH 3 > 2 -O] 60 -Si(CH 3 ) 2 -CH 2 -OH 5. n-C4 H 9 -NH-CH 2 -Si(CH 3 ) 2 -0-[Si(CH 3 ) 2 -O ]1S -Si(CH 3 ) 2 CH2 -NH-n-C 4 H 9 CH3 CH 3 CH 3 I I I 6. C6 H„-NH-CH 2 -Si-0-[Si-0] n — (Si-O-^-SiCCH^ CH3 CH 3 CH2 -NH-C 6 H n CH2 -NH-C 6 H„ n = 60 m = 3 A nem ionos poliuretán-polisziloxánok egyszerű módon például olvadékfázisú-poliaddícióval 100 °C körüli hőmérsékleten előállíthatók oly módon, hogy szerves funkciós csoportot tartalmazó polisziloxánt keverős berendezésben előkészítünk, ehhez diizocianátot adunk hozzá vagy például egy bisz-aminoalkilpolisziloxánt bisz-klórhangyasavészterrel reagáltatjuk. Lehetséges az is, hogy véghelyzetű izocianát csoportot tartamazó előpolimert előkészítünk és ehhez szerves funkciós csoportot tartalmazó polisziloxánt, adott esetben további alacsony molekulasúlyú glikolokat vagy diaminokat adunk hozzá. Fontos az, hogy a poliuretán-polisziloxánoknál a lehetőség szerint minél nagyobb molekulasúlyt érjünk el. Ezért az izocianát csoportokból és H-savjellegű csoportokból közel ekvivalens mennyiségeket reagáltatunk. Az oldószerek hozzáadása megkönnyíti a koagulálandó elasztomer oldatba történő homogén bekeverését. A találmány szerinti eljárásnál előnyösen alkalmazható egy ionos csoportot tartalmazó polisziloxán-poliuretán. Ezek a vegyületek kationos vagy anionos cso-45 portokkal a poliaddíciós reakció közben képződnek, ha tercier nitrogénatomot tartalmazó lánchosszabbítószereket építünk be a molekulába és ezt dimetilszulfáttal kvaternerizáljuk. További lehetőség a szulfonátcsoportot tartalmazó glikolok vagy diaminok alkalma-50 zása. Különösen célszerű az, ha az ionos poliuretán (karbamid)-diszperziókat közvetlenül vízzel elegyíthető szerves oldószerben, például dimetilformamidvíz elegyben állítjuk elő. Az ilyen szuszpenziók tetszés szerinti időpontban bekeverhetők közvetlenül a 55 koagulálás előtt a poliuretán elasztomer oldatokba pórusszabályzó és pórusstabilizáló szerként. Nem bizonyult előnyösnek az a módszer, ha a sziloxán szekvenciákat közvetlenül a koagulálandó poliuretán-elasztormerek összmennyiségébe építjük be, 60 mert ezáltal a gázmentesítésnél erős habzás lép fel és a cellaszabályzást nem lehet olyan mértékben megvalósítani, mint ha külön előállított, viszonylag nagy polisziloxán-szerkezeti egységet tartalmazó poliuretán-polisziloxánokat adunk sziloxánmentes elasztomer ol-65 dathoz. 6
