170341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzaliciklusos karbonsav-származékok előállítására

170341 23 24 lepároljuk, a maradékot szilikagélen oszlopkromatog­rafáljuk (500 g szilikagél; eluálószer: kloroform). így jutunk l-klór-indán4-karbonsav-metilészterhez, ola­jos termék alakjában. Kitermelés: 100%. IR-spektrum (hígítatlan - tiszta - minta): 1720 cm-1 (észter-karbonil-csoport). -NMR-spektrum (CDC13 , 60 MHz): 5= . 3£(3H,s,-CH3), . 5,41(lH,t,d-H). 3<3) Példa: A 3-(2) példával analóg módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy l-hidroxi-l,2,3,4-tetrahidro-5-naf­toesav-etilészterből és tionilkloridból indulunk ki, és így jutunk l-klór-l,2,3,4-tetrahidro-5-naftoesav-etil­észterhez. Kitermelés: 100%. IR-spektrum (hígítatlan - tiszta - minta): 1720 cm"' -észter-karbonil-csopórt. NMR-spektrum (CDC13 ,100 MHz): 6= l,36(3H,t,-CH3 ), 4,31(2H,q,-0-CH2 -), 5,29(lH,t,C,-H). 4{1) Példa: 15 ml dimetilformamidban feloldunk 1,97 g l-klór-indán-4-karbonsavat és ezután 1,47 g nátrium­cianidot. A reakcióelegyet 5 órán keresztül keverjük, majd hozzáadunk 150 ml vizet és 10 ml koncentrált sósavoldatot. A keletkező kristályokat leszűrjük és benzolból átkristályosítjuk. így jutunk 1 -ciano-indán-4-karbonsavhoz. Op: 206-208 °C. Kitermelés: 30%. 4-(2) Példa: 80 ml dimetilszulfoxidban feloldunk 15 g 1-klór­indán-4-karbonsav-metilésztert és az oldatot keverjük, majd hozzáadunk 5,3 g nátriumcianidot és további 8 órán keresztül keverjük. Ekkor 750 ml vizet adunk hozzá és éterrel extraháljuk a reakcióelegyet. Az extraktumot nátriumklorid telített vizes oldatával mossuk, azután szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot szilikagélen oszlopkroma­tografáljuk (500 g szilikagél; eluálószer: kloroform), így jutunk 1 -ciano-indán-4-karbonsav-metilészterhez, kristályos alakban. Op: 76,5—77,5 °C. Kitermelés: 49%. 4<3) Példa: 50 ml metanol és 50 ml víz elegyében feloldunk 2,0 g nátriumhidroxidot és a keletkező oldathoz 6,0 g l-ciano-indán-4-karbonsav-metilésztert adunk. A reak­cióelegyet vízfürdőn melegítjük és 20 percig körül­belül 50 °C-on tartjuk, majd lehűtjük és hozzáadunk 60 ml 1 n sósav-oldatot. A keletkező csapadékot kloroformmal extraháljuk és az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepá­roljuk és így jutunk l-ciano-indán-4-karbonsavhoz, kristályos alakban. Op: 206—208 °C. Kitermelés: 96%. 4-(4) Példa: 44 ml dimetilszulfoxidban feloldunk 4,4 g 1 -klór­l,2,3,4-tetrahidro-5-naftoesav-etilésztert, majd 2 g nátriumcianidot. A reakcióelegyet 50 °C-on 3 órán keresztül melegítjük, majd hozzáadunk 450 ml 0,2 n sósav-oldatot és a keveréket etiléterrel extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk és vízmentes magnézium­szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk és az olajos maradékot szilikagélen oszlop­kromatografáljuk (100 g szilikagél; eluálószer: ben-5 zol). így jutunk 1-ciano-l ,2,3,4-tetrahidro-5-naftoe­sav-etilészterhez, olajos termék alakjában. Kitermelés: 70%. IR-spektrum: (hígítatlan — tiszta — minta): 1720 cm-1 (észter-karbonil-csoport). 10 NMR-spektrum (CDC13 ,100 MHz): 5= l,36(3H,t,-CH3), 4jOO(lH,t,C1 -H), 4,33(2H,q,-0-CH2 -). 15 4-(5) Példa: 90 ml etanolban feloldunk 9,6 g 1-ciano-l ,2,3,4-tetrahidro-5-naftoesav-etilésztert és 2,5 g nátriumhidr­oxid 90 ml vizes oldatát adjuk hozzá. A reakció­elegyet 50 °C-on 3 órán keresztül keverjük, majd 20 lepároljuk az etanolt. Ezután hozzáadunk 2 n sósav­oldatot és a maradékot kloroformmal extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk és vízmentes magnézium­szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk és a kristályos maradékot benzolból átkris-25 tályoátjuk. Így jutunk 1-ciano-l ,2,3,4-tetrahidro-5-naftoesavhoz. Op. 177-179 °C. Kitermelés: 77%. 5<1) Példa: 40 ml piridinhez 19,2 g 1-hidroxi-indán-4-karbon-30 sav-metilésztert adunk és a reakcióelegyet legfeljebb 10 °C-on keverve hozzáadunk kis részletekben 21 g p-toluolszulfonilkloridot. Az adagolás befejezte után a reakcióelegyet 10 °C-t meg nem haladó hőmérsék­leten állni hagyjuk 6 órán keresztül. Ezután jeget 35 adunk hozzá és éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk és szárítjuk. Az oldószert vákuumban lepároljuk és a keletkező 4-metoxikarbonil-l-indanil­p-toluolszulfonátot feloldjuk 100 ml dimetilszulf­oxidban, majd keverünk. Ezután hozzáadunk 5,5 g 40 nátriumcianidot és a reakcióelegyet szobahőmérsék­leten 11 órán keresztül erélyesen keverjük. Ezen idő eltelte után 850 ml vizet adagolunk és a reakció­elegyet éterrel extraháljuk. Az extraktumot nátrium­klorid telített vizes oldatával mossuk és szárítjuk. Az 45 oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot szilikagélen oszlopkromatografálva tisztítjuk (600 g szilikagél; eluálószer: kloroform). így jutunk 1 -ciano­indán-4-karbonsav-metilészterhez, kristályos alakban. Op: 76-77 °C. Kitermelés: 58%. 50 5-(2) Példa: 100 ml benzolhoz 19,2 g l-hidroxi-l,2,3,4-tetra­hidro-5-naftoesavat és 50 ml tionilkloridot adunk és a kapott oldatot 8 órán keresztül keverjük. Az oldó-55 szert és a fölös tionilkloridot vákuumban lepároljuk, majd hozzáadunk 150 ml dimetilszulfoxidot és 19,6 g nátriumcianidot és további 6 órát keverünk 50 °C-on. Ekkor adunk hozzá 1,5 liter 1 n sósav-oldatot és etiléterrel extrahálunk. A szerves fázist 800 ml5%-os 60 vizes nátriumhidroxid-oldattal extraháljuk, majd hoz­záadunk 100 ml koncentrált sósavat és kloroformmal extrahálunk. A kloroformos fázist vízzel mossuk és vízmentes magnéziumszulfát fölött szárítjuk. Az oldó­szert vákuumban lepároljuk és a kristályos maradékot 65 benzolból átkristályosítjuk. így jutunk 1-ciano-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom