170337. lajstromszámú szabadalom • Eljráás melaszban lévő cukortartalmú és nem cukortartalmú anyagok elválasztására

170337 3 4 frakció térfogata 0,042 ágytérfogatnak felel meg, szárazanyag-tartalma 36,6 tisztasági foka 95,8. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy a melasz tisztasági fokának növekedése 30,4%, azonban a melaszban levő cukornak mindössze 89%-a nyerhető vissza cukor késztermék formájában. Hasonló hatásfokkal megy végbe a 2 232 093 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban ismertetett eljárás, amelyet három méter átmérőjű és 2,5 m hosszúságú nagyüzemi elválasztó oszlopon, ahol tehát az átmérő hosszúság aránya 1:2,5; Zievers, J. F. és Novotny, C. J. szerzők módszerével (vö. Zeitschrift für die Zuckerindustrie, 1975, 328. oldal) vizsgáltunk. A melasz tisztasági fokának növekedése ebben az esetben csupán 25, vagyis 63,0-ról 88,0-ra emelhető. Azt találtuk, hogy cukortartalmú és nem cukortartalmú anyagokat tartalmazó melaszok kalcium alakban levő kationcserélő gyantákon folyadékeloszlásos kromatográfia alapján egymás után kapcsolt ioncserélő oszlopokon elválaszthatók, ha a kalcium alakban levő kationcserélő összágytérfogatát 55-75:45—25 térfogat% arányban legalább két oszlopra elosztjuk és először az 55-75 térfogat%-ot kitevő mennyiségű ioncserélő gyantára visszük fel a melaszoldatot, ezt karbonátmentes vízzel eluáljuk, míg az összágytérfogat 55-75 térfogat%-át kitevő ioncserélő gyantát tartalmazó oszlopról elfolyó oldatban cukor már nem mutatható ki, ezután ehhez az ioncserélő összágytérfogatának 45-25 térfogat%-át kitevő gyantát tartalmazó oszlopot kapcsolunk, míg az elfolyó oldatban cukor már nem mutatható ki, ezt követően az összágytérfogat 45—25 térfogat%-át kitevő mennyiségű kationcserélő frakciót az 55—75 térfogat%-ot kitevő mennyiségű gyantát tartalmazó oszlopot kapcsolunk, míg az elfolyó oldatban cukor nem mutatható ki, ezt követően az összágytérfogat 45—25 térfogat%-át kitevő mennyiségű frakciótól elválasztjuk és végül az 55—75 térfogat%-nyi mennyiségű frakcióról karbonátmentes vízzel a nem cukortartalmú anyagokat, a 45—25 térfogat%-ot kitevő mennyiségű frakcióról a cukrot eluáljuk. A találmány szerinti eljárás során ismert, gél alakú és/vagy makropórusos kationcserélő gyanták alkalmazhatók, amelyek ioncserélő csoportként például szulfonsav- vagy karbonsavcsoportot tartalmaznak. A gél alakú kationcserélők például monomer mono- és polivinil vegyületekből álló keverékpolimerek. A makropórusos kationcserélő gyanták előállítására a monomer mono- és polivinilvegyületekből álló vegyületek keverékpolimerizációját olyan vegyületek jelenlétében végezzük, amelyek ugyan a monomer mono- és polivinilvegyületek szempontjából oldószernek tekinthetők, a vegyületekben azonban a képződött keverékpolimerek sem nem oldhatók, sem nem duzzadnak. A makropórusos kationcserélő előállítására alkalmas oldószerek például a következők: benzin, dodekán, ciklohexanol, metanol, amilalkohol, dodekanol, izodekán, oleilalkohol és nitrometán. A makropórusos és gél alakú kationcserélő gyanták előállítása ismert (vö. Kirk—Othmer: Encyclopedia of Chemical Technology, 11 kötet, 871-879, 2. kiadás). A makropórusos kationcserélők előállítását ismertetik továbbá a 894 391 számú brit szabadalmi leírásnak megfelelő 3 586 646 számú USA szabadalmi leírásban. A keverék polimerek előállításánál alkalmazható monovinilvegyületek közül példaként a következőket említjük: akrilsav, metakrilsav, akrilnitril, akrilsavészter, metakrilsavészter, vinilanizol, vinilnaftalin, me-5 tilakrilát, etilakrilát, propilakrilát, izopropilakrilát, butilakrilát, terc-butilakrilát, etilhexilakrilát, ciklohexilakrilát, izobornilakrilát, benzilakrilát, fenilakrilát, alkilfenilakrilát, etoximetakrilát, etoxietilakrilát, etoxipropilakrilát, propoximetilakrilát, prop-10 oxietilakrilát, propoxipropilakrilát, etoxifenilakrilát, etoxibenzilakrilát, etoxiciklohexilakrilát, etilmetakrilát, propilmetakrilát, izopropilmetakrilát, butilmetakrilát, terc-butilmetakrilát, etilhexilmetakrilát, ciklohexilmetakrilát, izobornilmetakrjlát, benzil-15 metakrilát, fenilmetakrilát, alkilfenilmetakrilát, etoximetilmetakrilát, etoxietilmetakrilát, etoxipropilmetakrilát, propoximetilmetakrilát, propoxietilmetakrilát, propoxipropilmetakrilát, etoxifenümetakrilát, etoxibenzilmetakrilát, etilén, propilén, izobutilén, di-20 izobutilén, sztirol, vinilklorid, vinilacetát és vinilidénklorid. Megfelelnek még a polietiléncsoportot tartalmazó telítetlen monomerek, így az izoprén, butadién és kloroprén. A heterociklusos monovinilvegyületek kö-25 zül az alábbiak jönnek számításba: vinilpiridin, 2-metil-5-vinilpiridin, 2-etil-5-vinilpiridin, 3-metil-5 -vinilpiridin, 2,3-dimetil-5-vinilpiridin, 2-metil-3-etil-5-vinilpiridin, 2-metil-5-vinilizokinolin és vinilpirrolidon. Különösen kiemeljük a sztirolt és az etilsztirolt. 30 A keverékpolimerek előállítására alkalmas polivinilvegyületek közül a következőket említjük: például: divinilbenzol, divinilpiridin, diviniltoluol, divinilnaftalin, trivinilciklohexán, diallilftálát, etilénglikoldiakrilát, etilénglikoldimetakrilát, divinilxilol. 35 diviniletilbenzol, divinilszulfon, glikol polivinil- vagy poliallil-étere, glicerin és pentaeritrit, divinilketon, divinilszulfid, arilakrilát, diallilmaleát, diallilfumarát, diallilszukcinát, diallilkarbonát, diallilmalonát, dialliloxalát, dialliladipát, diallilszebacát, divinilszebacát, 40 dialliltartarát, diailiiszilikát, trialliltríkarballilát, triallilakonitrát, triallilcitrát, triallilfoszfát, NJM'-metiléndiakrilamid, N,N'-metiléndimetakrilamid, N,N'-etiléndiakrilamid, 1 ,2-di-(a-metil-metilénszulfonamido)etilén, divinilbenzol, divinilnaftalin és polivinilant-45 rácén. Különösen előnyös a divinilbenzol és a trivinilbenzol alkalmazása. A reakcióba vitt polivinilvegyületek mennyisége tág határok között ingadozhat. A polivinilvegyületek 50 mennyiségét az összmonomer mennyiségére számítva körülbelül 2—70 súly%, előnyösen 3—20 súly% közötti értékre állítjuk be. A kationcserélőt kalcium alakban alkalmazzuk. A kationcserélő átalakítása kalcium alakban ismert mó-55 don úgy történik, hogy a kationcserélőt 1-10 súly%-os, célszerűen 4-6 súly%-os olyan kalcium-klorid-oldattal telítjük, amelyet kalcium-oxiddal 9 fölötti pH-értékre állítottunk be. A kalcium-klorid oldat helyett bepárolt például körülbelül 10-20 súly% 60 szárazanyag-tartalmú olyan nem cukortartalmú frakciót is alkalmazhatunk, amelynek kationjai főként kalciumionokból tevődnek össze. A kalcium-klorid-oldat helyett felhasználhatók továbbá a cukortartalmú frakciók is, mivel ennek 65 kationjai főként kalciumionból állnak. Ezt a frakciót 2