170321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főként nehezen szállítható porszerű ömleszett anyagok pneumatikus dugós és/vagy tolószállítására

3 170321 4 A pneumatikus anyagszállítás gyakorlatban alkal­mazott első eljárása a hígáramú vagy repülőszállítás," ahol a szállított szemcsés anyagok mozgató ereje a turbulens áramlású szállítóközeg torlónyomása, mely lényegében minden szemcsére külön-külön hat és a szállítóközeg áramlási sebessége az anyagszemcsék lebegési sebességének 2,0—2,5-szerese, általában 15-30 m/mp között van. A hígáramú szállítás hátrányos tulajdonságait a következőkben foglalhatjuk össze: - a szállított anyag súlyának a szállítóközeg sú­lyára vonatkoztatott fajlagos értéke — az ún. keverési arány - alacsony. Értéke 0—30 között van a még megengedhető energiaráfordítás mel­lett. Adott szállítóteljesítményhez viszont igen nagy mennyiségű szállítóközeget kell áramol­tatni, ahol - a szállítóközeg áramlási sebessége önmagában tekintélyes érték és még a szállított anyagot is fel kell gyorsítani közel erre a sebességre, így - a fajlagos energiaigény igen nagy, továbbá - a szemcsék gyakori, nagyerejű ütközése miatt nagy az anyagsérülés veszélye, és - nagy a berendezés kopása ül. elhasználódása, - nagymennyiségű levegőt kell szűrni, ahol a szűrőberendezések önálló, nagyméretű és költ­séges elemei a rendszernek, végül - a hígáramú szállítással a második és főként a harmadik csoportba tartozó anyagok alig vagy egyáltalán nem szállíthatók. A hígáramú szállításra felépített berendezések alap­vető gépészeti jellegzetességei azonban minden pneu­matikus szállítóberendezésnél felismerhetők, így a technika állásának felvázolásakor említésük indokolt. A hígáramú szállítás alapvető jellemvonásainak megfelelően a szállítóközeg üzemi nyomása általában 0,5-1,5 ata között van, ahol 0,5-1,0 ata között szívóüzem, 1,0—1,5 ata között pedig nyomóüzem valósul meg. Fentiek alapján az ismert és megvalósí­tott berendezések szívó- vagy nyomóüzemű, valamint kombinált szívó-nyomó üzemű, további megkülön­böztetésként szakaszos és folyamatos üzemű konst­rukciókra oszthatók fel. A fejlesztési törekvések részben a keverési aránynak az 50—400 közötti tartományba való növelése, rész­ben a szállítási sebesség és a fajlagos energiaigény csökkentése irányába mutatnak, a második és harma­dik csoportba tartozó anyagok pneumatikus szállítá­sakor is megvalósítandó. A megvalósított ismert repülőszállítással dolgozó berendezések legfontosabb jellemzőit a kombinált szívó-nyomó üzemű készülékek alapján lehet a legmeg­felelőbben érzékeltetni. Egy ilyen berendezést mutat be a 346 820 sz. svájci szabadalmi leírás. A berende­zésnek egy közbenső tartálya, egy szívó- és nyomó­üzemre egyaránt alkalmas légszállítógépe, egy szívó-és egy nyomóvezetéke van. A szívóvezeték a tartály tetejéhez, a nyomóvezeték pedig a tartály fenekéhez van csatlakoztatva. A légszállítógép egyrészt egy a tartály tetejéhez csatlakoztatott szívóüzemű légveze­tékkel, másrészt egy a tartályfenék belső felszínén elrendezett légáteresztő falú tömlőrendszerhez csatolt nyomóüzemű légvezetékkel van a tartállyal össze­kapcsolva. A vezetékek a váltott üzem biztosítására szolgáló szelepekkel vannak felszerelve. A szívóveze­téknek a szállítandó anyaghalomba benyomott végére egy külön légbevezető cső van felszerelve. Az ismert berendezés működésének lényege az, hogy a már névleges sebességgel áramló levegőbe kell 5 a szállítandó anyagot beadagolni. Ezt a feltételt a szívóvezetéknél külön légbevezető csővel, a nyomó­vezetéknél viszont a tartályban elhelyezett légáteresz­tő falú tömlőrendszerrel elégítik ki. Már ismert berendezések pedig a legkülönfélébb adagoló elemek-10 kel pl. cellás adagolókeverékkel,* Fuller-csigával stb. vannak felszerelve. A pneumatikus szállítóberendezések között jó szívóüzemű és jó nyomóüzemű rendszerek vannak, de jó kombinált szívó-nyomó üzemű berendezések nin-15 csenek, mivel ezeket a fenti 346 820 sz. svájci szabadalom szerinti megoldáshoz hasonlóan minden esetben egy légszállítógéppel szerelik csak fel és így lényegében egyik üzemmód optimális igényeit sem elégítik ki. 20 A pneumatikus szállítás alapjelenségeit leíró rész­ben elméleti, részben tapasztalati összefüggésekből kitűnik, hogy a keverési arány közel egyenesen arányos a szállításhoz szükséges fajlagos nyomásesés­sel, és a megvalósítható rtyomáseséshez kell a még 25 megengedhető keverési arányt megválasztani. Az erő­sen megnövekedett üzemi nyomáshoz viszont a beren­dezések indító-, szállító-, leválasztó- stb. edényeit nyomástartó edényekként kell kiképezni és a szállí­tandó anyagokat ezekből kell a légáramba adagolni. 30 A megnövelt fajlagos nyomáseséssel és keverési aránnyal a második csoportba tartozó anyagok sűrű­áramú szállítását sikerült megoldani, a már ismertetett alapvető jellemvonásokkal rendelkező berendezések­kel. Ezek az anyagok azonban a tartályokban és 35 nagyobb belső légterű elemekben beboltozódásra ill. betapadásra hajlamosak. Ezért a sűrűáramú vagy fluid szállítóberendezésekhez különféle kiegészítő, az ürí­tést és az adagolást elősegítő szerkezeteket kell alkalmazni. 40 Az egy adott edényből való ürítéshez kidolgozott ismert berendezéseket először teljes keresztmet­szetükben enyhén lejtő, sík lazítóbetéttel látták el, pl. az 1 209 494 sz. NSZK közzétételi irat szerint. A lazítóbetét egy szemipermeábilis anyag pl. szinter/ém, 45 molinó, vászon stb. lehet, melyen a szállítandó anyag nem, de a szállítólevegő áthatolhat. A lazítóbetét alá levegőt nyomatva a betét közvetlen szomszédságában levő anyagot fluid állapotba hozzák és folyadékként viselkedve folyatják ki a tartályból. 50 Az eljárás nehézkes szabályozhatósága miatt a fluidizáló felület méretét a fejlődés során csökkenteni kezdték és az edényfenekeknek csak egy részét, összefüggő területen a 155 302 sz. magyar szabadalmi leírás szerint, vagy adott kiosztásban, pontszerű lég-55 források sorozatával a 3 259 998 sz. amerikai és a 147 738 sz. magyar szabadalmi leírások szerint, vagy az adott edény egy szűk térrészét egy nyomócsővel a 220 831 sz. szovjet szabadalmi leírás szerint fluidizál­ták.. 60 Ezeknél az eljárásoknál és berendezéseknél azon­ban a szabályozás továbbra is nehézkes, de főként nagyon hajlamos az anyag már a sűrűáramban üzemel­tetett szállítóvezeték kezdeti szakaszán lerakódni és azt eltömni. 65 A szabályozás javítására ül. az eltömődés elkerülé-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom