170264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az S-adenozil-L-metionin szulfonsavsóinak előállítására
170264 23 24 szelektíven lokalizálódni olyan szövetekben, amelyeknek metiltranszferáz aktivitásuk van. E következtetéseinket a további farmakológiai vizsgálatok igazolták. Patkányokon elvégzett kísérletsorozatok azt mutatták, hogy az új SAM-sók jelentős védő és megszüntető hatást gyakorolnak Handler-féle hiperlipid-hiperproteines (túlzott mennyiségben fehérjét és zsírokat tartalmazó) étrend által kiváltott máj-szteatózisban, valamint akut alkoholmérgezés és más toxikus anyagok (például szén-tetra-klorid vagy brómbenzol) által kiváltott szteatózisban, a SAM-ot mindössze 6 mg/kg dózisban intraperitoneálisan beadva. Mind szövettani, mind analitikai szempontból nézve megállapítható, hogy a SAM jelentősen csökkenti a májra nézve mérgező szintre felszaporodott zsírok akkumulációját, ugyanakkor elősegíti a szén-tetra-kloriddal történt mérgezés után lecsökkent foszfolipid-szint normális értékre való visszaállítását. Az alábbi táblázatban közölt adatok patkányok májában szén-tetra-kloriddal történt mérgezés és SAM-mal végzett kezelés után mérhető foszfolipid-szintekre vonatkoznak. ő 5 10 Kezelés fiziológiás konyhasóoldat ecu CC14 -tSAM15mg/kg/i.p. CCI4 +SAM150mg/kg/i.p. CCU + adenozin metionin 15mg/kg/i.p. összes foszfolipid (mg/g) 30,57 ±1,18 18,87 ±1,06 27,20 ±1,25 20,87 ± 0,42 19,9 ±0,92 A táblázatban megadott értékek az egyes kísérleti csoportokban kapott 10 konkrét érték átlagértékei. A SAM-sók májvédő hatásának tanulmányozására olyan kísérleti módszert alkalmaztunk, amely patkányokban úgynevezett májbeli koleszterin degenerációt okoz [lásd: Ridout és munkatársai: Biochem. J., 52, 99 (1952)]. E módszer értelmében megfelelő étrend alkalmazásával a kísérleti állatoknál a máj összes zsírtartalmában és a máj koleszterintartalmában nagy méretű növekedést idéztünk elő. Azok az anyagok, amelyek a zsírok metabolizálására hatnak, ezt a növekedést csökkentik vagy pedig teljesen megszüntetik. A kísérleti állatokat hat csoportba osztottuk be. Az első csoportot tetszés szerint változó étrend szerint tápláltuk. A második csoportot Ridout-féle táplálékkal (naponta egy patkánynak 20 g-ot adva) tápláltuk, míg a többi csoport ugyanakkora adagban ugyanezt a táplálékot kapta, azzal a különbséggel, hogy a táplálék koleszterinnel volt dúsítva úgy, hogy a koleszterin napi dózisa egy patkányra 0,2 g volt. A kezelés három héten át tartott. A 4., 5. és 6. csoport intraperitoneálisan naponta 0,4, 0,8, illetve 2 mg/kg dózisban SAM-ot kapott. A három hét elteltével az összes állatot leöltük, májukat kivettük, majd a májban az összes zsírtartalmat Best és munkatársai módszerével [Biochem. J., 40, 368 (1966)] és a koleszterintartalmat Sperry és Brand módszerével [J. Biol. Chem., 150, 315 (1943)] meghatároztuk. Az eredmények azt mutatták, hogy a SAM-mal intraperitoneálisan 0,4-0,8 mg/kg dózisban kezelt csoportok esetében a védettség gyenge, míg az intraperitoneálisan 2 mg/kg dózissal kezelt csoport esetében a védettség teljesen megfelelő. A kísérletek végén a májban mérhető összes zsírtartalmat és koleszterintartalmat (az egy-egy csoportra vonatkozó átlagban) az alábbi táblázatban adjuk meg: 15 20 Csoport 1 2 3 4 5 6 Friss máj ossz. zsírtartalom Koleszterin súlya g-ban g % % 15 18 16 17 16 16 1,41 1,93 3,84 3,70 3,5 2,0 9,4 10,6 24,0 21,6 21,9 12.5 40 68 92 90 67 61 % 2,6 3,7 5,7 5,2 4,1 3,8 Kísérleteket végeztünk továbbá a SAM-sók gyulla-25 dásgátló és fájdalomcsillapító hatásának vizsgálatára. A különböző elvégzett kísérletek közül a legklasszikusabbakat említjük meg, éspedig az akut gyulladás elleni hatás vizsgálatára a karragenin által és a tojásfehérje által kiváltott ödémát, míg a krónikus 30 gyulladás elleni hatás vizsgálatára a gyapotlabdacsokkal kiváltott granulomát és a gyógyszersegédanyagokkal kiváltott artritiszt. Minden esetben a SAM hatásosnak bizonyult mind orálisan 8 mg/kg és 40 mg/kg közötti dózisokban, mind parenterálisan 4 mg/kg és 8 35 mg/kg közötti dózisokban beadva, más ismert hatóanyagokkal (Ibuprofen - Indometacin) összehasonlításban is. A fájdalomcsillapító hatás vizsgálatát az úgynevezett forró lapos teszttel, ecetsav által kiváltott feszüléssel, valamint a Randel-Selitto-féle teszttel 40 patkányokon végeztük. A SAM hatásosnak bizonyult ezekben a vizsgálatokban az ismert hatóanyagokkal összehasonlításban is. További gyógyászati hasznosítási lehetőségként azt tanulmányoztuk, hogy a SAM hat-e a barbiturátokkal 45 kiváltott alvás időtartamára. Ennek során úgy jártunk el, hogy egerek kísérleti csoportjainak Holten és Larsen módszerével [Acta Pharmacol. Toxicol., 12, 346 (1956)] összhangban intraperitoneálisan 80 mg/kg dózisban hexobarbitalt adtunk be. Az egyik 50 csoport kontrollcsoportként szolgált, míg a másik intraperitoneálisan 4 mg/kg dózisban SAM-ot kapott (lásd az alábbi táblázatot). Csoport Alvásidő percben kontrollcsoport 24,4 ±2,7 55 SAM 4 mg/kg/i.p. 41,2 ±5,8 A fenti adatokból az a következtetés vonható le, hogy a SAM hatásos a hexobarbitallal kiváltott alvás időtartamának meghosszabbításában. Klinikai vizsgálatok 60 Ismételten kihangsúlyozzuk, hogy ha az alábbiakban SAM beadását említjük, akkor tulajdonképpen valamelyik új SAM-só alkalmazását értjük. A farmakológiai vizsgálatokban gyűjtött információkat követve a klinikai vizsgálatokat olyan kóros 65 bántalmak tekintetében végeztük, amelyekre az* 12
