170246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyamatos változásnak kitett terhelésű, előregyártott vasbetonelemekből készült alagútfal építésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATITALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. III. 10. (BA-2185) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1978. január 31. 170246 Nemzetközi osztályozás: E 01 g 3/10 I ' i ' í G C ^ Feltaláló: BALOGH József oki. mérnök, Budapest Tulajdonos: Ut-, Vasúttervező Vállalat, Budapest Eljárás folyamatos változásnak kitett terhelésű előregyártott vasbetonelemekből készült alagútfal építésére 1 A találmány eljárás folyamatos változásnak kitett terhelésű, előregyártott vasbeton elemekből készült alagútfal építésére. Régi törekvés a magas- és mélyépítésben az, hogy az egyes építőelemek, építményrészek között fellépő nyomó és nyíróerőket minél nagyobb felület mentén, minél kisebb fajlagos erővel adják át, hogy a testek mechanikai igénybevételét minél kisebb értéken tarthassák. A nagyobb igénybevétel ugyanis — még ha csak helyi csúcsértékként jelentkezik is — jobb mechanikai tulajdonságú és ennek következtében drágább anyagot igényel. Erre a célra szolgáltak a múltban a különböző habarcsok, amelyek az átadott erőt megosztják s megszilárdulva teherbíró elemekként épülnek be a szerkezetbe. Erre szolgáltak a különböző alátétek és közbenső rétegek is, mint a fa, papír, elasztikus pl. műanyag rétegek stb. is. A habarcs- és kitöltő rétegek sok esetben egyszersmint tömítő-szigetelő szerepet is ellátnak. Ha azonban a szomszédos testek (elemek stb.) egymáshoz képest elfoglalt helyzetük valamely - pl. süllyedés, zsugorodás, hőtágulás, a folyamatos terhelés változása stb. — következtében megváltozik, káros jelenségek lépnek fel. A változott helyzetnek megfelelően megváltozik az erőjáték is, olyan csúcsigénybevételek jelentkezhetnek, amit a habarcs vagy az építőelem nem bír el, roncsolás lép fel, ezenkívül megszűnik a tömítő-szigetelő hatás is. Ilyen jelenségeket tapasztalhattunk pl. alagútépítésnél. A gyártási mérettűrés következtében az előregyártott falelemek ileszkedése igen sokszor nem volt tökéletes, ezért már a rájuk gyakorolt nagy pajzsnyomás alatt igen sok elem eltörött. Ha sikerült a hézagok egyenletességét az építéskor biztosítani, 5 akkor a későbbiekben a földnyomás időben történő lassú megváltozása következtében léptek fel elmozdulások, tették tönkre a beépített kötőanyagot és szüntették meg egyben annak tömítő-szigetelő hatását. 10 Sok gondot okozott az állóvizek partfalépítése is. A parton megépített falra igen nagy nyomást gyakorolt a jég, a burkolatot megmozgatta, a kötőréteget elnyírta, majd a hullámzás erős dinamikai és szívóhatása a partfalat teljesen aláüregelte és tönkretette. 15 Még az olyan lényegében falszerkezetnek tekinthető építménynél is, mint az útburkolat, nagy kárt okozott a nem kellően előkészített, nem egyenletes alátámasztást szolgáltató ágyazat vagy altalaj, nemkülönben az átnedvesedett, nem megfelelő szemszer-20 kezetű ágyazat vagy talaj felfagyása, ami tulajdonképpen mint hatóerő ugyancsak a talajnyomás megváltoztatásában jelentkezett. Mindezeket a hátrányos jelenségeket küszöböli ki a találmány, amely olyan eljárást szolgáltat, amelynél 25 az alkalmazott hézagkitöltő kötőanyag tömítő-szigetelő tulajdonságát megtartva, a falszerkezet bizonyos mértékű mozgását megengedi és ezzel elejét veszi a káros töréseknek, mechanikai sérüléseknek. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a falat 30 alkotó elemek hézagainak kitöltésére és célszerűen a 170246 1
