170246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyamatos változásnak kitett terhelésű, előregyártott vasbetonelemekből készült alagútfal építésére

170246 3 4 falazat és a falazatot támadó folyamatos terhelést adó anyag pl. föld, szikla stb. közé szerkezeti viszkozitással rendelkező viszkoelasztikus tulajdonságú, a továbbiakban reológ-konszolidáló anyagot pl. szemcsés és/vagy szálas anyaggal kevert bitument, aszfaltot, pl. falaszfaltot, bentonitzagy-kőzúzalék keveréket stb. juttatunk, majd az elemek relatív mozgását megengedve kivárjuk a falszerkezet közelítő egyensúlyi állapotba kerülését, ezután pedig a hézagokat nyitott végükön a reológ-konszolidáló réteg saját konszolidálódása útján vagy külön záróelemek stb. segítségével lezárjuk. A reológ-konszolidáló anyagok általában olyan konglomerátumok, melyek szemcsés és vagy szálas részecskékből állnak és a szilárd részecskék közötti hézagokat féligfolyós, folyós vagy gáznemű anyag töldi ki. A reológ-konszolidáló anyag bizonyos nyomásnál nagyobb nyomás esetén a nyomás útjából kitér, tehát képes alakváltozásra; ugyanakkor bizonyos határnál kisebb vastagság és itt fellépő bizonyos határnál nagyobb nyomás esetén konszolidálódik és ebben az állapotban nagyobb nyomást is képes felvenni. A fenti módon falelemekből megépítve az alagutat a pl. aszfalt kitöltőanyag az alagútfal hézagain mindaddig kinyomódik, amíg a közelítő egyensúlyi állapot elő nem áll; ekkor a házagok annyira elvékonyulhatnak, hogy a vékonyabb aszfaltréteg a nyomás alatt konszolidálódik: nagyobb nyomást képes felvenni, esetleg ebben az állapotban záró réteget képez a hézagban - vagy ha a hézag mérete olyan volt, hogy ez az eset nem következhetett be, külön fedőelemekkel lefedve a hézagokat az alagút belseje felől zárjuk le és akadályozzuk meg az aszfalt további kinyomulását. Partfal esetén a fal külső felületét alkotó elemeknek csatlakozó hézaga mögé pl. kifelé lejtő síkú alapra kifelé ható súlyösszetevőjű reológ-konszolidáló anyaggal bevont külön magelemet építünk be. A találmányt, annak egy alagútépítésre és egy partfalra vonatkozó példaképpeni foganatosítási módjával kapcsolatosan a csatolt rajzokra való hivatkozással magyarázzuk meg részletesebben. Az la-le ábrákon a hézagok és az azt kitöltő reológkonszolidáló anyag viselkedését, a 2a—2d ábrákon egy alagútépítés példáját, a 3a—3b ábrákon pedig egy partfalépítés példáját szemléltetjük. Az la ábrán az I, II és III falszerkezeti elemeknek az építés alkalmával felvett szabályos elhelyezkedését láthatjuk. A szaggatott vonalú nyilak az erőhatások eredőit ábrázolják, míg a rövid nyilakkal a megosztó terhelést jelképeztük. Az lb ábrán az elemek egymáshoz képest elmozdultak. Mivel a hézagot kitöltő 1 anyag reológ tulajdonságú falaszfalt, a mozgásnak utánaenged és tömegében az új helyzetnek megfelelően átcsoportosul: átnyomul a szűkebb térségekről a tágabb térségekre; a nyomást most is egyenletesen közvetíti. Az 1 kitöltőanyag egy része a hézag végén a szabad térség felé kinyomul. Az le ábrán az I és II elem között a hézag annyira leszűkül, hogy a k szakaszon bekövetkezik az 1 kitöltőanyag konszolidálódása: a konszolidált anyag önmaga zárja le az utat az 1 kitöltőanyag még nem konszolidálódott, ieológ része elől, úgy, hogy az már nem tud a hézagból a szabad térség felé a továbbiakban kinyomulni. Ha a hézagot, mint az ld ábrán láthatjuk, külön 2 záróelemmel — pl. fémléccel - zárjuk le, ezzel nem gátoljuk meg az elemek bizonyos további mozgását, csak az 1 kitöltőanyag kinyomulását. Természetesen, 5 mint az le ábrán láthatjuk, bizonyos esetekben ilyenkor is kialakulhat az a k szakasz, amelyen az 1 kitöltőanyag konszolidációja ott is bekövetkezik. A 2a ábra egy épülő alagút keresztmetszetét, a 2b ábra hosszmetszetét, a 2c ábra a 2a ábrán A-val jelzett 10 körzetét, a 2d ábra a 2b ábrán B-vel jelzett közérzetét kinagyítva mutatja be. A 3 előregyártott építőelemek hézagában és a szikla és az építőelem kőző injektált 4 kitöltőanyag pl. beton és a 3 előregyártott építőelem között az 1 15 aszfalt helyezkedik el. A szerkezetre építés közben a 2b ábrán nyilakkal jelölt pajzsnyomóerők, és a 2c és 2d ábrákon nyilakkal jelölt injektálóerők, majd később is a hasonló irányú, de időben változó nagyságú és megoszlású kőzetnyomás hatnak. A szerkezetet 20 alkotó 3 építőelemek az erőhatásokra időben relatív helyzetüket kissé megváltoztatják, aminek következtében megváltozik az 1 aszfalt eredeti alakja, rétegvastagsága is. Miután — egy-két hónap után — úgy találjuk, hogy a közelítő egyensúlyi helyzet előállt, a 25 3 elemek közötti hézagokat belülről a 2 tömítéssel, például vízzáró cementhabarccsal lezárjuk. A 3a ábra egy példaképpeni partfal keresztmetszetét, a 3b ábra pedig a 3a ábra bejelölt metszetét szolgáltatja, a 3a ábrán bevázolt 5 földfeltöltés nélkül. 30 Az I és II csatlakozó szakasz 3 burkoló héj-eleme mögé van elhelyezve, a 6 magelem, amelyet előre bevontunk az 1 aszfaltréteggel, előtte-mögötte, valamint a 3 héjelem alatt a 6 magelem melletti részeken teljes szelvényben a 4 kitöltőbeton van beépítve. A 35 szerkezet elkészülte után feltöltjük az 5 talajt. A 6 magelemet saját súlya a ferde felfekvésű felületen, ezenkívül az 5 talaj nyomása is kifelé nyomja. A kezdeti mozgások eredményeképpen a 4 kitöltőbeton a 3 burkolólapok hézagának vonalában reped meg, a 40 mozgások következtében deformálódó reológ aszfalt ebbe benyomul és a vízzárást itt is biztosítja. A 6 magelem a 3 héj elemek és a kettérepedt 4 kitöltőbeton bármilyen elmozdulásánál összekötő szerepet játszik és az 1 aszfaltot megfelelő alakváltozásra 45 készteti, mindenkor biztosítva a megbízható vízzárást. Ha a hézag egy bizonyos mértéken túl elvékonyodik, az 1 aszfalt konszolidálódik és nagyobb nyomást is fel tud venni, ugyanakkor itt elzárja a még reológ állapotban levő 1 aszfalt útját. 50 Az eljárást alagútépítésnél kísérletileg kipróbáltuk, és úgy találtuk, hogy alkalmazásának következtében az építésnél a korábban gyakran törést szenvedett építőelemek törése gyakorlatilag teljesen megszűnt, a reológ-konszoüdáló anyag konszolidációja a hézagok-55 ban a legtöbb esetben megtörtént és a szerkezet teljes vízzárósága minden mérhető alakváltozásban is megmaradt. 60 Szabadalmi igénypont Eljárás folyamatos változásnak kitett terhelésű repedésmentes, vízzáró falazat, különösen alagútfalazat építésére előregyártott beton, vagy vasbeton 65 elemekből, azzal jellemezve, hogy a falszerkezetet 2