170212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy viszkozítású folyékony polimerek előállítására

170212 holt adunk hozzá, majd összekeverjük, a vizes fázist újra elválasztjuk és addig ismételjük az előbbi művele­tet, amíg a vizes fázis semleges lesz. A polimerizációs terméket ezután 175 C°-os tetőhőmérsékleten ledesztilláljuk, a találmány szerinti eljárás polimerének forráspontja 175 C°-nál maga-Az 1. példában a polimer hozama 72 súly%, viszkozitása 99 C°-nál 1030 cSt; a 2. példában a hozam 78 súly%, a viszkozitásás 99 C°-on 1160 cSt; a 3. példában a hozam 75 súly%, a viszkozitás 99 C°-on 1450 cSt. A 2. példában kapott polimer molekula­súlya ozmometrikus módszerrel meghatározva: 1350. 4. és 5. példa Ugyanolyan körülmények között végezzük a mű­veleteket, mint a 2. példában (olefin) TiCU arány 200:1, H/Ti mólarány 2,75, a katalitikus komplex képződésének és a polimerizációnak hőmérséklete 80 °C, az idő 3 óra), azzal a különbséggel, hogy a manométerrel mért H2 nyomás a 4. példában 1 kg/cm2 , az 5. példában pedig 2 kg/cm 2 . Az előző példában leírtak szerint kezelve a poli­merizációs terméket, a 4. példában 75 súly%-os polimerhozamot kapunk, a polimer viszkozitása 99 C°-on 1090 cSt; az 5. példában a polimerhozam 73 súly%, a viszkozitás 99 C°-on 250 cSt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a polimer viszkozitása 1 kg/cm 2 -es H2 nyomás esetén magas marad, míg 2 kg/cm 2-es H 2 nyomás esetén jelentősen lecsökken. 6. példa A műveletet ugyanolyan körülmények között vé­gezzük, mint a 2. példában (olefin/TiCl4 arány 200:1, H/Ti mólarány 2,75, a katalitikus komplex képződési hőmérséklete és a polimerizációs hőmérséklet 80 °C, idő 3 óra), azzal a változtatással, hogy a hidrogént inert gázzal, nitrogénnel helyettesítjük; 0,15 kg/cm2 nitrogénnyomáson dolgozunk. A polimerhozam 56 súly%, a viszkozitás 99 C°-on 2050 cSt. Ha ezeket az eredményeket összehasonlítjuk a 2. példában kapott eredményekkel, azt látjuk, hogy a hidrogént nitrogénnel helyettesítve a hozam alacso­nyabb lesz, míg a viszkozitás magasabb. 7. és 8. példa Ugyanolyan körülmények között dolgozunk, mint a 2. példában (olefin/TiCL, súlyarány 200:1, H/Ti mólarány 2,75, a monométerrel mért hidrogénnyo­más 0,15 kg/cm2 ), azzal a különbséggel, hogy a katalitikus komplex képződésének hőmérséklete a 7. példában Ö °C, míg a 8. példában 25 °C. Mindkét esetben a hőmérsékletet 80 C°-ra emeljük és a polimerizációt 3 óra időtartam alatt hajtjuk végre. A 7. példában a polimerhozam 70%, a viszkozitás 99 C°-nál 305 cSt; a 8. példában a hozam 73%, a viszkozitás pedig 99 C°-nél 660 cSt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy amikor a TiCU redukciós reakciót alacsony hőmérsékleten hajtjuk végre, a kapott polimerek sokkal alacsonyabb viszkozitásúak, mint a 80 C°-on végrehajtott redukció esetében kapott polimerek. 9. példa A reakciót ugyanolyan körülmények közt hajtjuk végre, mint ahogy a 2. példában leírtuk (olefin/TiCLt súlyarány 200:1, H/Ti mólarány 2,75, a TiCl4 reduk-5 ciós hőmérséklete 80 °C, hidrogénnyomás 0,15 kg/cm2 , idő 3 óra) azzal a változtatással, hogy a polimerizációs hőmérséklet 120 °C. A kapott polimerhozam 79%, a polimer viszkozi­tása pedig 99 C°-on 1100 cSt. Ebből az látszik, hogy 10 a poÜmerizáció hőmérséklete 120 °C is lehet. 10. példa Ugyanúgy hajtjuk végre a műveletet, mint a 8. példában (olefin/TiCl4 súlyarány 200:1, H/Ti mól-15 arány 2,75, a TiCl4 redukciós hőmérséklet 25 °C, hidrogénnyomás 0,15 kg/cm2 , idő 3 óra), azzal a változtatással, hogy a polimerizációs hőmérséklet 25 °C. A kapott polimer hozama 23%, viszkozitása pedig 20 99 C°-on 790 cSt. Láthatjuk, hogy 25 °C-os TiCl4 redukciós hőmér­séklet és 25 °C-ospolimerizációs hőmérséklet esetén a polimer hozama és viszkozitása is jelentősen alacso­nyabb. 25 11., 12., és 13. példa Ugyanolyan módon végezzük a műveleteket, mint a 2. példában: olefin (TiCl4 súlyarány 200:l,aTiCl 4 redukciós hőmérséklete és a polimerizációs hőmérsék-30 let 80 °C, a hidrogénnyomás 0,15 kg/cm2 . A H/Ti mólarányok és az 1,0 mólos PIA oldatok mennyiségei a következők: H/Ti 1, mólos PIA oldat 35 11. példa 12. példa 13. példa mólarány 2,5 3,0 3,5 cm 48,8 58,6 68,3 40 Ezekben a példákban annyit változtatunk, hogy a poliiminoalán oldatot 1 óra időtartam alatt adjuk a literenként 9,3 cm3 1,0 mólos TiCl 4 oldatot tartal­mazó olefinkeverékhez. Ali. példában 64%-os polimerhozamot kapunk, a 45 viszkozitás 99 C°-on 5330 cSt. A 12. példában a hozam 70 súly%, 99 C°-on 8950 cSt viszkozitás mellett. A 13. példában a polimerhozam 68 súly%, a viszkozitás pedig 99 C°-nál 14 900cSt. Ezekből az eredményekből láthatjuk, hogy a poli-50 iminoalán lassú adagolása nagyon megemeli a polimer­viszkozitást, továbbá, hogy »a viszkozitás erőteljesen megnő a H/Ti mólarány növekedésével. 14. és 15. példa 55 A műveleteket ugyanolyan körülmények között hajtjuk végre, mint a 2. példában (olefin) TiCl4 súlyarány 200:1, H (Ti mólarány 2,75), azzal a különbséggel, hogy a 14. példában a katalitikus komplexet „ins situ" állítjuk elő 80 C°-on, 1 liter 60 olefinkeverékben, melyet 500 cm3 n-heptannal hígí­tunk; míg a 15. példában 80 C°-on, 500 cm3 n-hep­tánban előre elkészítjük és ezután 1 liter olefinkeveré­ket adunk hozzá. Mindkét esetben a polimerizációt 80 C°-on végezzük, a H2 nyomás 0,15 kg/cm 2 és az 65 idő 3 óra. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom