170178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás külfejtések hányóinak, előnyösen lignit és barnaszén hányóinak humuszföld és pionírnövények nélküli gyors technikai és biológiai rekultivációjához és környezetvédelméhez
170178 trágyák elkészítése és egyéb technikai felkészültség miatt igen hosszadalmas, nem igér megközelítő vagy azonos termőeredményt a szokásos művelés alatt álló mezőgazdasági termőterületekkel, továbbá kutatások és megfigyelések egész sorát igényli a célirányos 5 termeléshez szükséges kultúrtalaj megteremtéséhez. Összegezve elmondhatjuk, hogy az ismert eljárások az évtizedes pionírnövény-elmélet alkalmazásán alapulnak a földtörténeti negyedkorból származó talajrétegek felhasználásával. 10 Célunk a találmánnyal a külfejtés folyamata megkezdésétől a meddőhányók tájrendezéssel és környezetvédelemmel egybekapcsolt rekultivációja humuszolásos (pionírnövényes) módszerekhez képest a rekultiválási idő felére illetve negyedére való csökkentésével, 15 lényegesen kisebb gazdasági ráfordítással. A találmány feladata a külfejtések, főként lignit és barnaszén külfejtése során kialakított meddőhányók nyershányófelületének humuszföld és pionírnövények nélküli gyorsrekultivációjához egy olyan módszer 20 kidolgozása, mellyel egy éven belül zöldfelületet biztosítunk, mimellett ezzel párhuzamosan tájrendezést és környezetvédelmet végzünk, továbbá gyors és gazdaságos erózióvédelmet hajtunk végre, valamint nagyobb ráfordítás nélkül a mezőgazdaságból bánya- 25 szati célra elvont termőterületeket néhány éven belül azonos vagy hasonló termelési célra, azonos vagy jobb termelési eredménnyel ismét termővé tesszük. A találmány feladatkörébe a külfejtés során a humusz- és egyéb rétegek szelektív letermelése nélkül 30 épített hányók rekultiválása tartozik. A kitűzött feladatot a találmány szerinti technikai és biológiai rekultivációs eljárás összekapcsolásával és kombinálásával oldjuk meg. A találmány szerinti rekultiváció azzal jellemez- 35 hető, hogy a külszíni fejtés megindulásától kezdve folyamatosan a hányókat kombinált technikai és biológiai módszerekkel tájrendezést, környezetvédelmet és erózió elleni védelmet magában foglaló technikai rekultivációnak vetjük alá, és ezzel párhuzamosan 40 talajjavítással egybekapcsolt gyors biológiai rekultivációs alapozást és az alapozást követő célirányú termelést magában foglaló biológiai rekultivációt végzünk, mimellett a trágyázáshoz 5% N-, 3% P2 O s -, 3% K 2 0 hatóanyag- és 39% vívőanyag-tartalmú NPK műtrágya 45 és 50%, 0,5—4 mm szemcseméretű, mikroelemeket, szerves savakat, így humusz- és huminosavat tartalmazó bioaktiv lignit keverékét, vagy bioaktiv lignitdarát magában alkalmazunk. (A felhasznált lignites NPK-keverék összetételét az 50 1. táblázatban foglaltuk össze.) A technikai rekultivációt a találmány szerint kombinált technikai és biológiai módszerekkel oldjuk meg. A technikai rekultiváció földmunkákból, építési 55 munkákból, tehát tájrendezési munkákból és biológiai munkákból tevődik össze, amelyeket egymással párhuzamosan végzünk. A technikai rekultiváció földmunkái és építési munkái keretén belül a „holdbéli táj" képét mutató 60 hányók szükséges és azonnali egyengetési, sík és koronasánc építési, útépítési, vízrendezési, és egyéb technikai jellegű munkáit végezzük el. Ebben a lépésben tájrendezést végzünk. A biológiai munkák a környezetvédelemre és az 65 erózió elleni védelemre irányulnak. A környezetvédelem, a hányók állékonyságának biztosítása megköveteli a hányórézsűk igen gyors technikai és biológiai művelésbe vételét. A hányók rézsűit füvesíteni, fásítani, erózió ellen védeni kell. A munkák elvégzése biztosítja egy éven belül a zöldfelület kialakulását és a hányórézsűk állandóságát, tervszerű zöldborítással. A technikai rekultivációt a gyors biológiai rekultiváció követi. Ennek keretén belül elsőként humuszolás és egyéb rétegelés, valamint pionírnövény nélküli biológiai rekultivációs alapozást és egyidejűleg talajjavítást végzünk, majd különböző termelési célú biológiai rekultivációt indítunk be. Az elegyengetett, rendezett hányófelületeken a növénytermesztés tervszerű beindítása végett biológiai alapozási munkát végzünk. A biológiai alapozás keretében a hányóföld szerves anyag (de nem szerves tárgya) ellátását és talajtápanyagokkal való ellátását kell biztosítani. A tápanyagellátással párhuzamosan beindítjuk a talaj biológiai életét és biztosítjuk annak folyamatosságát és tartósságát. . A rekultivációs biológiai alapozás egyéves folyamat, amely után a tervszerű, már termést is biztosító rekultiváció közvetlenül beindítható. A biológiai alapozással a nyershányó felületét növényi életre alkalmassá tesszük, a hányófelületen biológiai életet teremtünk. Ez a folyamat a technikai rekultivációval párhuzamosan zajlik le. 1.táblázat Lignites (redultivációs) NPK összetétele: (100 q összeállítása) N hatóanyag = 5% 5 q = 25,00 q Amnonszulfát (20,5%-os) P2 0 5 hatóanyag = 3% 3 q= 17,5 q Szuperfoszfát (18,0%os) K2 0 hatóanyag = 3% 3 q = 7,5 q Kálisó (40%os) NPK hatóanyag == 11% 11 q =50 q Műtrágyákban NPK vivőanyaga = 39%39q = - Műtrágyákban Lignitdara = 50% 50 q = 50 q Lignit 0-5-4 mm szemcseméret Mikroelemek = X % X q = - Lignitdarában elegendő menynyiségben Szervessavak = X % X q = — Lignitdarában (humusz, - elegendő menyhuminsavakstb.) nyiség összesen: 100% 100xXq= 100,Nagyobb hatóanyag-tartalmú műtrágyák adagolása esetén az NPK hatóanyag-tartalom aránya tartandó és a kieső műtrágya vívőanyag helyett a lignitdara mennyisége emelendő. Ügyelni kell a műtrágyák keverhetőségére. 3
