170178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás külfejtések hányóinak, előnyösen lignit és barnaszén hányóinak humuszföld és pionírnövények nélküli gyors technikai és biológiai rekultivációjához és környezetvédelméhez

7 170178 A találmány szerinti rekultivációt az alábbi tech­nológiai sor szerint kivitelezzük. Az egyes műveleti lépések szigorúan egymást követő betartása eredmé- . nyezi a találmány szerinti rekultivációs hatást. A) Technikai rekultiváció (tájrendezés és környe- 5 zetvédelem kombinált technikai és biológiai módsze­rekkel. I. Földmunkák és építési munkák. Egy-egy hányószakasz megépítése után azonnal, az adott szelektálás nélkül épített hányóformát alapul 10 véve („holdbéli táj") kell a munkát vázlatszerűen megtervezni és helyszíni tervezői művezetéssel végre­hajtani. 1. A sík és enyhe lejtőjűvé tehető felületek föld­munkagépekkel (tológép stb.) el kell egyengetni. 15 2. Rézsű koronasáncot és lábsáncot, — a rézsűket érintetlenül hagyva, a rézsűk koronájára és lábához kell építeni. A sáncokat a peremtől (korona perem) és a lábtól 2-3 m-re, 3—4 m szélesen 0,5—0,8 m magasan kell, a hányóföldből tológépes, gréderes munkával 20 megépíteni 3. Síksánc, - a sík de lejtős (3-4% felett) egyen­getett hányófelületen: a) 300-400 m-enként 3-4 m széles, 0,5-0,8 m magas osztósáncot kell építeni lejtéstől függő korona- 25 iránnyal, b) 40-60 méterenként 0,2—0,3 m koronamagas­ságú lapos művelősáncot kell építeni. 4. Földutakat, sáncépítéssel párhuzamosan kell ki­jelölni: 30 a) Peremútvonalakat és főútvonalakat lehetőleg a sáncok tetején kell kialakítani, b) Rézsűkön levezető főútvonalakat, 10% alatti lejtéssel, terepszintből ki kell emelni, — a lefolyó víztől és eróziótól, oldalról derékszögben ráfutó 35 bordasáncokkal kell védeni (árkolni nem szabad), c) Táblautakat a (leendő biológiai rekultivációhoz) szükség szerint árkolás nélkül kell kialakítani, d) Burkolt utakat a biológiai rekultiváció tartalma alatt kell kiépíteni, szükség szerint a rézsűutakra és 40 főutakra. 5. Vízrendezés — vízelvezetés: hányókról vizet elvezetni nem szabad, azt be kell szivárogtatni: a) ez egyrészt sáncolással, b) másrészt gyors biológiai rekultivációs alapozás 45 földmunkái (talajmunkái) és növényzete révén, vala­mint a biológiai rekultiváció folyamatával érhető el. 6. Hányók környékének rendezése: A szokásos felületi-, út-, vízrendezési gyakorlat szerint tervezendő meg és hajtandó végre, összehangolva a hányon 50 végzett munkákkal. II. Hányók rézsűrendezésének, rézsűvédelmének, — technikai és biológiai munkái (adatok 1 ha területre vonatkoznak) 55 1. Hányó felületi rendezésének, sáncolásának befe­jelzésekor a rézsűkre, sáncokra kézzel vagy géppel 35 q lignites NPK-át kell kiszórni, (összetétele leírása az . 1. táblázatban.) 2. Kora tavasszal, vagy augusztus hóban 70 kg 60 szárazságtűrő töltéskeveréket (füvek, pillangósok stb. keveréke) kell egyenletesen kiszórni (gátkeveréket a felszínbe be kell gereblyézni.) 3. Rétegvonalak mentén 3 m-es sortávolságra 35-40 cm széles telepítő padkákat kell építeni. A 65 munkát füvesítés előtt vagy füvesítés után folyamato­san kell végezni. Csúszásveszélyes meredek rézsűkön 1,5 m sortávra kell a telepítő padkát készíteni. 4. Telepítő padkára és a sáncokra 1,5 tőtávolságra, soronként váltva, óriásnyárt és fehérakácot kell tele­píteni. A telepítést ősszel és enyhe téli napokon vagy tavasszal kell elvégezni. a) Akácot egyéves magcsemetével fúró után kell telepíteni; b) Óriásnyárt hosszú (45-50 cm) sima dugvánnyal kell teleépíteni, beszúrással vagy fúró után; c) Fészektrágyázást (gödörtrágyázást) kell végezni, a telepítéssel együtt vagy azt követően a vegetáció megindulása előtt. Fészket (gödröt) a dugvány felett 25-35 cm hosszban kell készíteni. Fészkenként 0,8-1 kg lignites NPK-át kell beszór­ni és bekapálni 15—25 cm mélyen. 5. Rézsűfásítás — füvesítés kezelése a telepítést követő években: a) Sorokat az első 2—5 évben gyommentesen kell tartani; b) Sorközöket 1 és 2-ik évben kaszálni kell. Árnyé­kolásra rézsűn kell hagyni a lekaszált füvet stb.; c) Első vagy második- és harmadik vagy negyedik év őszén 35 q lignites NPK-t kell a rézsűkre kiszórni. 6. Pangóvizes, tocsogós, iszapos rézsűlábakhoz 1 m sor, — 0,4 m tőtávra hosszú (40—45 cm), sima dugvánnyal haszonfüzet (kosárkötőfűz vagy folyami­fűz) kell telepíteni. Kezelés, tápanyagpótlás megegyezik a rézsűk nyár és akáctelepítésével fészektrágyázás nélkül. Füzest alacsony tőkefejesre kell kialakítani. Vesszőket csak tavasszal szabad letermelni hosszú vesszőcsonkokkal. 7. Erózió elleni védelem: alapja a sáncolás, füvesí­tés, fásítás, úgy a csepperózió, mint a bevágásos erózió ellen. A technikai rekultiváció előtt, alatt, vagy után keletkező eróziós bevágásokba: a) 1,—2—3-soros szalmabála gátakat kell beépíteni, karók közé és oldalfalakba beszorítva (szalmabála a rekultiváció mellékterméke); Gátak mögé élő nyár és fűz botfát kell karóként beverni (vékony botfát legyökeresedés végett); b) Szalmabálákat a korona felöli oldalon földdel kell berakni, betaposni. A gátak tetejére 15—20 cm földet kell rakni; Szalmagátakat és a gátak közötti bevágásokat szudáni cirokfűvel és szálfüvekkel kell sűrűn bevetni; c) A rézsűfásítást az eróziós bevágásokban is el kell végezni. 8. Környezetvédelem, erózió elleni védelem miatt a rézsűkön legkésőbb egy éven belül zöldfelületet lehet és kell létesíteni. A technikai rekultiváció előtt és alatt rozs és zab szórvavetést, a fásítás-füvesítés megkezdése előtt kell végezni. B) Gyors biológiai rekultiváció (humuszföld és pionírnövények nélkül) I. Biológiai rekultivációs alapozás talajjavítással egybekötve (adatok 1 ha területre vonatkoznak) Tavaszi-nyári hányóegyengetés (technikai rekulti­váció) után: 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom