170146. lajstromszámú szabadalom • Berendezés aeroszolos csomagolások szelepei tömítettségének vizsgálatára

170146 A fészkek a hozzájuk tartozó szerkezetek­kel, amelyek a fent ismertetett müveletek vég­rehajtását biztosítják, a kerék egy-egy mun­kahelyét alkotják. A munkahelyeken levő valamennyi szerkeze­tet egy-egy bütykös meghajtószerv meneszti. Azon bütykös meghajtószerv alakja, - a­mely az emelőt a szelep lenyomásakor a fé­szek rugalmas eleme irányába nyomja, - ugy van kialakitva, hogy az az alábbi müveleteket látja el: az emelőt a következő vizsgálandó szelepnek a mágnessel a vezető horonyból való kiemelése után lesüllyeszti, az emelőt rögziti a nyo­máshiány létrejöttekor a szelep alatti üreg­ben, a szelepet /nyomáshiány állapotban/ meg­tartja, maja emeli az emelőt hibás szelep el­távolítása céljából, a vizsgálati idő folyamán süllyeszti és egyben késlelteti a szelepet nyitÓ kart az alsó helyzetben, emeli az emelőt a mágnessel együtt a jónak minősített szelepek eltávolítására, késleltetést biztosit a felső helyzetbén a fészekből kiemelet és a vezető horonyba való szelep-továbbitás folyamán, hi­bás fej esetén préslevegővel eltávolítja a szelepet a fészekből a megfelelő vezetŐ-ba­rázdába vezetve, végül pedig a vezetőbaráz­dából a következő vizsgálandó szelepet emeli ki. Azon bütykös meghajtószerv alakja, amely a szelep alatt levő üregben való nyomáshiány e­lőállitására a hengert vezérli, ugy van kiala­kitva, hogy röviddel azután, hogy a szelep a fészek rugalmas eleméhez préselődik a dugaty­tyu megindul, majd a jónak minősített szelep, ill. szelepfejnek a fészekből való eltávolí­tása után a dugattyú ismét a kiindulási hely­zetébe tér vissza. Azon bütykös meghajtószerv alakja, amely a szelep lezárószervét kinyitja, ugy van kiala­kitva, hogy az lehetővé teszi egy a szelepet kinyitó kar mozgását és késleltetését a jónak minősitett szelepnek a fészekből való eltávo­lítását megelőzően az alatt az idő alatt, a­mig a szelep alatt levő üregbe a levegő beha­tol. A fent vázolt, önmagában ismert szelep-tö­mitettséget vizsgáló berendezés működésének módja a következő: Az állványon rögzitett hajtótengely a ke­réken levő munkahelyekkel együttesen forog. Az emelő végén rögzitett mágnes a vezetőho­ronyból a vizsgálandó szelepet kiemeli és azt a kerék megfelelő helyére helyezi. Ezt követő­en az a mágnes, amely a szelepet leszoritó szerkezetnek egy része, a szelepházat a fészek rugalmas eleméhez szoritja, Ez alatt az idő alatt a hengerben a bütykös meghajtó szerv a dugattyút működteti, minek következtében az a szerkezet, amely a fészekben levő szelep a­latti üreg nyomáshiányát hozza létre, működés­be jön. Ilymódon a fészeknek a szelep alatti üregében nyomáshiány jön létre. Ezután a sze­lep a kerékkel együtt elmozdul. Az elmozdu­lás annyi ideig tart, amig a nyomáshiány nagyságának változása a szelep alatti üreg­ben - amennyiben a szelep rosszul tömített -szükséges. Ez az idő közvetlen arányos a sze­lep alatt levő üreg térfogatával. Az önmagá­ban ismert berendezésnél ez a hatásos térfo­gat a fészekben levő szelep alatti üreg tér­fogatából, az összekötőcsatorna térfogatából és a henger térfogatából tevődik össze. A fészek térfogata sokkal kisebb, mint a csa­torna és a henger térfogatának összege. Az alatt az idő alatt, amig a szelep nyomáshi­ány alatt van, az emelő végén rögzitett ru­góval nyomott mágnes, - az azt vezérlő büty­kös meghajtószerv alakjának megfelelően - az alsó vég helyzetében áll, amikor az a szele­pet a fészek rugalmas eleméhez nyomja. Vala­mennyi fészekben levő munkahely szerkezeti elemei a kerékkel működnek együtt és a fo­lyamatokban együttesen vesznek részt. Amint a szelepnek a fészekben való tar­tózkodási ideje befejeződött, az emelő meg­fordul. Az emelő vége az azon rögzitett mág­nessel együtt felemelkedik és megkísérli, hogy a vizsgálandó szelepet a fészekből el­távolítsa. Amennyiben a szelep jól tömitett, ugy az a légköri nyomás hatására a fészekben rög­zitve marad, mert a mágnes ereje nem elegen­dő arra, hogy a szelepet a fészekből kiemel­je. Ha azonban a szelep tömitetlen volt a fészeknek a szelep alatt levő üregéből gya­korlatilag - minthogy nincs nyomáshiány és nincs atmoszférikus nyomás - a mágnes ki tud­ja emelnia szelepet és a hibás szelepek ré­szére szolgáló horonyba emeli, amely a kerék helyzetéhez képest radiális irányban kissé a fészek felett van elhelyezve. A jól tömi­tett szelepek a fészekben maradnak és tovább forognak a kerékkel együtt. A mozgás folya­mán az emelő a bütykös meghajtószerv működte­tése következtében lefelé halad, és a rugó­val nyomott mágnes a szelepházzal kerül é­rintkezésre, a szelep nyitÓszervének csapja a szelep porlasztófejére nyomást gyakorol, és azt nyitja. Ha a fej nem volt hibás, akkor a levegő a szelep alatt levő üregbe jut és meggátolja, hogy ott nyomáshiány keletkezzen. Egy hibás fej a levegőt nem engedi be, minek következ­tében a szelep fészkében marad rögzitett helyzetben a külső atmoszférikus nyomása kö­vetkeztében. A jónak minősitett fejek esetében a sze­lepek alatti üreg nyomása azonossá válik az atmoszférikus nyomással, minek következtében az emelő tengely körül megfordul. Eközben az emelőnek az a vége, amelyhez a mágnes rögzít­ve van, felemelkedik. A jónak minősitett fe­jeket a fészekből eltávolítják, azaz a jónak minősitett szelepek továbbitó horonyba emelik. Azok a szelepek, amelyeknek fejük hibás, és amelyek a levegőt a szelep alatt levő ü­regbe nem engedték behatolni, a mágnessel nem távolithatók el. Ezeket a szelepeket a prés­levegő-vezeték irányába továbbítják, ahol a szelepek a hibás-fejek-gyüjtőhornyába kerül. A továbbiakban a fent vázolt munkafolyamat újból ismétlődik. A szelepek tömítettségének vizsgálatára szolgáló önmagában ismert eljárás több szem­pontból hátrányos, Az egyik hátránya abban van, hogy a szelepek alatti üregben létreho­zandó nyomáshiány miatt a szerkezet térfoga­tát jelentősen meg kellett növelni. Ugyanez a körülmény egy másik hátrányhoz vezet, ugyan­is viszonylag hosszú időre van szükség, amig a szelep nyomáshiány alatt van, mivel hogy ezt az időt a szelep alatti üreg térfogatá­nak mérete határozta meg. A fent emiitett eljárás, - azaz a szelep alatti üregben való nyomáshiány létrehozásá­ra szolgáló berendezés olyan szerkezettel rendelkezik, amelynek dugattyús hengere van, amely egy csatornán át a fészek üregével van összekötve, és amely a vizsgálandó szeleppel is össze van kötve. A hengernek az összekötő­csatornának együttes térfogata többször na­gyobb, mint a fészekben levő üregnek térfoga­ta, miáltal a szelep kényszerűen viszonylag hosszú időt időzik nyomáshiány alatt, ugyan­is ez az idő a szelep alatti üreg térfogatá­nak nagyságával egyenesen arányos. Ez miatt hátrányos az ismert berendezés alkalmazása. Egy további hátrány abban van, hogy az a­latt az idő alatt, amig a szelep nyomáshiány alatt van, valamennyi szerkezeti-rész - ame­lyekkel a kerék munkahelyein vannak felsze­relve - nyugalmi állapotban vannak. Ez az is­mert berendezés teljesítményének hatásfokát korlátozza, és bár a keréken további munka­helyek kialakításának lehetősége a hatásfo­kot javítaná, ami viszont azért hátrányos, mert a görgő átmérőjének jelentős nagyobbi­tását igényli. Az ismert gépi berendezés egy további hátránya abban van, hogy a hibás szelepek eltávolítására mágnest kell alkalmazni, a­mely korlátozza a szelep-tokok gyártására felhasználható anyagok választékát. Célkitűzésünk, hogy az ismert eljárások ill. gépi berendezések fent vázolt hiányos­ságait kiküszöböljük. Az aeroszolos csomagolások szelepeinek tö­mitésvizsgálatára olyan eljárást javasolunk, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom