170104. lajstromszámú szabadalom • Zárófedél fémből készült dobozokhoz, valamint eljárás és berendezés a zárófedél kialakítására

170104 7 8 nyomás uralkodik. Ennélfogva a 24 törésvonal mellett húzódó 28 mélyedés célszerűen a doboz belsejének irányában képez dudort, a zárólemez kiálló 3o oldalához képest, amely szintén a törésvonal mellett van. Ilymódon a törésvonal a belső nyomásból eredő szakitóerővel szemben nagyobb ellenállást tud tanúsítani, tekintve,hogy g a doboz zárófedelére az atmoszferikus nyomás hat. A törésvonal mentén történő lemezfelszakadásaal szembeni ellenállásban jelentkező különbségeket - amelyek á zárólemezre ható erők hatására jönnek létre - a 2.187.433 és 3.362.569 számú /Punte und Geiger/ szabadalmi leirása kimerítően ismertetik. Eszerint a hatóerők különb-10 sége abból származik,hogy a törésvonallal szembeni lemezrész igyekszik feltüremleni. A 32 dudor a példaképpen! kiviteli alakban a zárófedélhez képest kifelé mutat, úgyhogy a 22 zárólemezre gyakorolt nyomás, vagy méginkább a 32 dudorra gyakorolt nyomás a 24 törésvonal mentén a lemez felszakitását könnyen előidézi, a- 1!s mint alább még részletesen is kifejtjük. A 3. ábrán jól látható, hogy a boltozatszerüen kidomborodó 22 zárólemezt lenyomva, ugyanakkor a 12 középső lemezre is nyomóhatást gyakorolunk. Amint alább még kiderül, a 12 középső lemezre vagy legalább annak egy részére ha- 20 tó nyomás a 24 törésvonal melletti lemezrészekre olyan hatást fejt ki, hogy azok elmozdulni igyekeznek egymástál, és igy a törésvonal által meghatározott szakaszon a lemez felszakad. A zárófedélre gyakorolt nyomás következtében az elmozdulni igyekvő lemezrészek először kissé __ benyomódnak, behajlanak elsősorban a törésvo- " nalban, igy a lemez felszakadása könnyebben jön létre. Amennyiben a 22 zárőlemezt tovább nyomjuk, a 24 törésvonal mentén a zárólemez elválni igyekszik, s igy a zárólemezt csak a törésvonallal meg nem szakított 26 rögzitőrud tartja, mi- 30 közben a zárólemez a doboz belseje felé lehajlik, amint az a 4. ábrán látható. Amikor mindkét 22 zárólemezt ilyen módon felszakítottuk, illetve benyomtuk, akkor a doboz belsejéből a folyadékot ki lehet önteni. A másik nyilas arra szolgál, hogy a doboz belső tartalmára az atmoszferikus nyomás közvetlenül tudjon hatni, 35 tehát a másik nyilas levegőbeeresztő szelep szerepét tölti be. Az 5. és 6. ábrákon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő további zárófedél kiviteli példákat látunk. Ez a zárófedél olyan konzervdobozok lezárására alkalmas, melybe akár folya- .« dákot, akár egyéb táplálékot csomagoltunk vákuum alatt. Az 5. ábrán látható 34 zárófedél mélyített 36 fedélrészét egy 38 szegély keretezi, melynek alsó széle befelé irányuló 4o behajlással van kialakítva. Ennek segítségével a fedél a doboz palástjába belekapaszkodik. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő- 45 en a 34 zárófedél 36 fedélrészén van kialakítva a kupolaszerűén kifelé domborodó 42 zárólemez, melynek vizszintes 36 fedélrésze van, a zárólemez tetején pedig 44 törésvonalak vannak. A 44 törésvonalak a zárófedél kerülete felé ivelŐ konkáv görbék. A két törésvonal között pe- _n dig az eredeti lemezvastagságnak megfelelő vas- ^ tagsági 46 lemezhíd van. A találmánynak ilyen 'módon történő kialakítása révén a 44 törésvonalak közötti lemezrész célszerűen kifelé domborodik, amint azt a 6. ábrán is láthatjuk. Amikor nyitni kivánjuk a 34 zárófedéllel lezárt dobozt, akkor a 46 lemezhid a doboz belse- 55 je felé irányuló mozgást végez, miközben legalább az egyik 44 törésvonal mentén a zárófedél lemeze felszakad. Ekkor a dobozon belüli vákuum is megszűnik a külső levegő nyomása következtében. Ez nyilvánvalóan azzal a következménnyel jár, hogy a doboz zárófedelét könnyeb- Rn ben el lehet távolítani, mert a zárófedél moz- öu gátasához kisebb erőhatás is elegendő. A 46 lemezhidnak a doboz belseje irányában történő elmozdulása azt idézi elő, hogy a 44 törésvonalakkal szemben levő lemezrészek egymáshoz képest el akarnak mozdulni, és igy a törésvonalak által meghatározott tartományban levő vékonyi- 65 tott és előfeszített lemezanyag könnyebben felszakad. A 7., 8. és 9. ábrákon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő, fémlemezből készített doboz zárófedelének előállítására alkalmas berendezés kiviteli példáit látjuk. Ezek a berendezések lényegében sajtolószerszámok, amelyek az első 48 sajtolószerszámból, valamint a második 5o sajtolószerszámból állnak, melyek közé az alakítandó fémlemezt be kell helyezni. Az emiitett két sajtolószerszámon kivül célszerűen egy kiegészitő sajtolószerszám, és egy, célszerűen tompaszögben végződő 51 vezetőszerszám, amelyek a 32 dudor és a 22 zárólemez domborításának kialakítása mellett a 48 és 5o sajtolószerszámokat is vezetik. Az első 48 sajtolószerszám 52 alapfelülete lényegében vizszintes síkfelület, amelyhez a sajtolószerszám belsejének irányában a 53 ferde felület csatlakozik. Ezáltal lehet a zárólemez kupola alakját kiképezni. Az első sajtolószerszám 52 alapfelületétől kifelé néző irányban ferdén levágott, a fémlemez folytatására alkalmas 54 nyomófelület van kiképezve, mely a vízszintessel célszerűen 45°-os szöget zár be. Ettől az értéktől természetesen el is lehet térni. Az 52 alapfelület és az 54 nyomófelület viszonylag é\es vonal mentén metszi egymást, igy a fémlemezen is ilyen éles sarok alakul ki, a 10 zárófedélen. Az 52 alapfelület és az 54 nyomófelület által meghatározott 56 szög lekerekítési sugara célszerűen kisebb, mint o,oo25 cm, ez azonban nem szigorú kikötés, mert az alkalmazás céljától függően lehet o,ol5 cm is, feltételezve azt, hofry a törésvonalat olyan rideg aluminiumötvözet-lemezből kell kialakítani, amelynek vastagsága o,o25 cm és o,o4o cm között van. Ez a méret egyébként megfelel az általában alkalmazott lemezméreteknek. A második 5o sajtolószerszám ugy van kialakítva, hogy felső részén van egy első 58 alapfelület, egy ezen felülettel szöget bezáró, kifelé eső irányú 59 ferde felület, amelyik a 22 zárólemezen a 32 dudort alakítja, van ezenkivül egy második, az 59 felületben szintén szögben csatlakozó, de befelé eső ferdeséggel kiképzett, lényegében sima 60 felület, amely az első 58 alapfelülettel célszerűen 45°-os szöget zár be. Az első 58 alapfelület és a fémlemezt folyató második 60 felület a 62 szögnél szintén olyan éles él mentén metszi egymást, amely megegyezik az első 48 sajtolószerszámon kialakított él lekerekítési sugarával. Az 54 nyomófelület és a második 60 felület - melyek az első és második sajtolószerszámon vannak kimunkálva, és a fém folyatását végzik - előnyösen egymással párhuzamosak, de természetesen ettől el lehet térni. Az 51 vezetőszerszámon felfelé mutató 64 csúcsot lehet kialakítva, azáltal a zárólemezt kupola alakban lehet formázni. A kiegészitő 49 sajtolószerszám és az 51 vezetőszerszám az első 48 sajtolószerszámtól és a második 5o sajtolószerszámtól külön, vagy azokkal egybeépített lehet - amint azt a rajzokon is bemutattuk - előnyösen azonban különálló egységként lehet őket mozgatni a találmány szerinti eljárás foganatosítása során. Az 51 vezetőszerszám el is hagyható abban az esetben, ha a zárólemezt nem kifelé, hanem a doboz belseje felé néző domborulattal akarjuk kialakitani. A kiegészitő 49 sajtolószerszám a lo zárófedélnek azonos oldalán található, mint az első 48 sajtolószerszám. A kiegészitő 49 sajtolószerszámnak 49a alsó felülete van, amely ugyanabba az irányba néz, mint az első 48 sajtolószerszám 52 alapfelülete, de a második 5o sajtolószerszám első 58 alapfelületéhez képest kifelé, oldalt, eltolt helyzetben van. Az első 48 sajtolószerszám, a kiegészitő 49 sajtolószerszám, a második 5o sajtolószerszám és az 51 vezetőszerszám a lo zárófedél irányában mozdulnak el üzemközben. Ezt megelőzően a fémlemezt természetesen a tárcsák közé kell helyezni. Először az 51 vezetŐszerszám 64 csúcsa alakítja a fémlemezt. A szerszám további zárómozgása következtében az első 48 sajtolószerszám 52 alapfelülete, a második 54 nyomófelülete a második 5o sajtolószerszám második 60 felülete és az első 58 alapfelülete irányában mozog, miközben az 56 4