170104. lajstromszámú szabadalom • Zárófedél fémből készült dobozokhoz, valamint eljárás és berendezés a zárófedél kialakítására

170104 9 10 és 62 szögek egymáshoz képest, oldalirányban az ismertetett eltolt helyzetben vannak. A-mikor az első 48 sajtolószerszám érintkezésbe kerül a fémlemezzel, akkor a fémlemez az 52 alapfelülettel és az 58 alapfelülettel való érintkezés következtében lényegében függőleges irányban kénytelen mozgást végezni a fémlemez többi, kezdetben nyugalmi helyzetben levő lemezrészeihez képest. Amikor pedig az 52 alapfelület és az 58 alapfelület a fémlemez vastagságának kétnegyed, kétharmad mértékéig záródik, akkor a fémlemez folyatása megindul a sajtolószerszámok szögben lesarkitott felületeinál az 54- nyomófelület és a második 6o felület között. Amig a sajtolószerszámok záróirányu haladása közben ezt a pontot elérik, addig a fémlemezt csupán az 56 és 62 szögeknél levő élek alakitják. Amikor az első és második sajtolószerszám még jobbari egymás felé közelit, akkor a fémlemez megfolyósodik az 54 nyomófelület és a 6o felület között, ennek következtében a fém oldalirányban kipréselődik a törésvonal, által meghatározott lemezrészből, miközben maga a fémlemez többi része is lényegében derékszögben mozdul el a kezdetben elfoglalt helyéhez képest. Az első 48 sajtolószerszámnak a fentebb emiitett egyénesvonalu elmozdulása a második 5o sajtolószerszám irányában mindaddig folytatódik, amig az 52 alapfelület lényegében a második 5o sajtolószerszám 58 alapfelületével egy sikba kerül. Ugy találtuk, hogy a fémnek ez az oldalirányú megfolyósodása, illetve kipréselődése a törésvonal által meghatározott lemeztartományból - aminek következtében a kikönnyitett törésvonal kialakul, - igen fontos, mert gyártás közben a lemez nem reped el és nem nyíródik el idő előtt a törésvonal mentén. Ha nem folyatás utján alakítanánk ki a törésvonalat, akkor a szerszámok összedolgozása következtében a fémlemez elnyiródna, mielőtt még a tárcsák a fémlemez anyagába behatolnának. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő technológiai eljárás a lemez törését, nyiródását, elválasztódását kiküszöböli, mivel a fémanyag oldalirányban megfolyik, mégpedig akkor, amikor a fémlemez derékszögben behajlik, s igy a fém oldalirányban folyósodik meg, megközelítően olyan ütemben, amilyen ütemben a fémlemez derékszögű behajlása zajlik le, úgyhogy a behajlás alkalmával elnyiródás nem következhet be. Az eddig végzett gyártási tapasztalatok is azt igazolják, hogy a találmány szerinti gyártástechnológiával igen nagy termelékenységet tudunk elérni, amennyiben percenként ezzel a technológiával 3oo vagy még ennél is több konzervdoboz zárófedelet lehet legyártani, anélkül, hogy számottevő selejt keletkezne. A törésvonal tartományából eltávozó, megfolyósodott fémanyag következtében a zárófedél felülete bizonyos mértékben megnő, ez azonban egyenesen kivánatos, mert a törésvonal mellett levő lemezrész igy válik benyomhatóvá. Amint fentebb már elmondottuk, ez a benyomható 32 dudor elősegíti azt, hogy a zárólemez felszakadása könnyebben és gyorsabban menjen végbe. A 7-9. ábrákon bemutatott szerszámegységben levő kiegészítő 49 sajtolószerszám és a belső helyzetű 51 vezetőszerszám meghatározzák és szabályozzák azt az irányt, amely irányban a megnövelt lemezfelület terjeszkedhet ugy, hogy a 32 dudor a zárófedél tetején, továbbá a 22 zárólemez a zárófedél eredetileg elfoglalt vizszintes helyzetéhez viszonyítva felfelé fog kiállni. Nyilvánvaló, hogy egyéb konzervdoboz konstrukciók esetében a zárófedél kialakításához hasonló szerszámokat alkalmazva ugy lehet azokat megvezetni, hogy a kivánt dudorok, illetve a fémlemez benyomható felületrésze ugy alakuljon ki, hogy a dudor a doboz belseje felé mutasson, vagyis kivülről nézve homorú felület keletkezzék a törésvonal mindkét oldalán. Miután az 51 vezetőszerszám a 22 zárólemez kifelé irányuló dudorodásának kialakítását megkezdte, akkor a fémanyagnak oldalirányú folyatása a 24 törésvonal kialakítása révén a dudor tovább növekszik, ugy, hogy a zárólemezt alkotó fémlemez a dudor 64 osucsa felett az 51 vezetőszerszámon felemelkedik, amint az a 9. ábrán jól látható. A 49 kiegészítő sajtolószerszám viszont célszerűen szabályozza a kifelé igyekvő, eltávolítható 32 dudort képező lemezr darab azon részét, amely a 24 törésvonalhoz a legközelebb van, mégpedig ugy, hogy az e tartományban levő fémlemez végén levő lemezanyagot beszoritja, ezáltal a törésvonal tartományát erősiti, s igy a fémlemez anyaga felfelé igyekszik a második 5o sajtolószerszám fölé, amint, azt a 9» ábrán látjuk. A 32 dudor kia-. 10 lakitásakor a kiegészítő 49 sajtolószerszám egyenes irányban külön mozog, s ezzel a mozgással a kiegészítő 49 sajtolószerszám 49a alsó felülete áz előre meghatározott eltolt helyzetbe kerül a második 5o sajtolószerszám első 58 alapfelületéhez viszonyítva, a tárcsa elmozdulásának Irányában. 15 A törésvonal kialakításakor a fém anyagának oldalirányú folyatása - a találmány szerinti megoldásnak megfelelően - azzal az eredménnyel jár, hogy a 24 törésvonal által meghatározott tartományban reziduális - viszszamaradó - anyagfeszültségek ébrednek, me-20 lyeknek egyik összetevője nyiróirányu, amely egyszerre hat akkor, amikor a zárólemezt befelé nyomjuk, a lemez elmozdulása irányában és ezáltal már a lemezanyag mozgásának kezdetén megindul a lemez felszakadása. Ez a viszszamaradó feszültség tehát a zárólemez gyorsabb felszakitását teszi lehetővé. " Az 56 és 62 szögek egymáshoz képest oldalirányú x-távolsága változó értékű, attól függően, hogy milyen ötvözetből, milyen hŐkezeít anyagbél, vagy milyen vastag lemezből készítjük a tárolódobozt, mig az 54 nyomófelület és 6o felület, valamint a törésvonal helyén ma-30 radó anyagvastagság egyéb tényezők közé tartoznak. Az oldalirányú x-távolság előnyösen a lemezvastagság 1/4 - 1/6 részének felel meg, némely esetben azonban a lemezvastagság 5 "fotói 5o #~ig terjedhet. A találmány szerinti megoldás kiviteli példájában az 54 nyomófelület és 6o felület tartományában o,oo675 cm ér-35 tékü x-távolságot találtunk optimálisnak ahhoz, hogy a lemez zárófedelén azt a törésvonalat képezzük ki, amely keményre hőkezelt alumíniumötvözet esetében - melynek falvastagsága o,o33 cm - a legkedvezőbbnek mutatkozott. Ebben a kiviteli példában a sajtolőszer.„ számokat addig mozgattuk egymás irányában, a^u

mig az 52 és az 58 alapfelület egymástól megközelítően o,oo25 cm párhuzamos távolságban voltak anélkül, hogy a lemezben törés következett volna be. A lo. ábrán a találmány szerinti egyik előnyös fémdoboz-zárófedél kialakítást láthat-45 juk. A 12 középső lemeznek legalább egy, köralaku és viszonylag merev 22 zárólemeze van, amely tartalmazza a doboz belseje felé irányuló központos elhelyezkedésű 33 dudort, melynek pereme a 24 törésvonal kerületén fut körül. A 24 törésvonal a 28 mélyedéshez, a kifelé lejtő 32 dudorhoz egy 3o oldal közbeiktatásával 50 csatlakozik; a 32 dudornak lényegében csonkakup alakja van, mely körülveszi a 22 zárólemezt is. A 28 mélyedés felső része előnyösen 7o vizszintes felületet alkot, mely a szögben hozzácsatlakozd 72 ferde felületben folytatódik, mely ugyanakkor a gyürüalaku 3o oldal szé-55 lét képezi, és a két felület által bezárt 74 szöget határozza meg. A 3o oldallal szemben van a 76 alsó sikfelület kiképezve, ez a felület lényegében a 28 mélyedés felső 7o vizszintes felületével párhuzamos, és egy szögben megtört 78 ferde felületben folytatódik, mely viszont a 22 zárólemez 28 mélyedésének a szélét 60 képezi, és egyúttal meghatározza a 8o szöget is. A 74 és 8o szögek egymáshoz képest oldalirányban el vannak tolva, és ezen eltolódás egvuttal meghatározza a két szög között húzódó" 24 törésvonalat is. A benyomható 32 dudor a doboz zárófedelén g5 arra szolgál, hogy a kéz ujjával reá gyakorolt nyomás hatása alatt a gyürüs felületű 3o oldalt eltolja a 28 mélyedés által alkotott pe-5