170034. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti járműveknél a keréktávolság beállítására nyomtávváltós keréktengelyeken
5 170034 6 nyomtávja van. Azt is természetesnek tartjuk, hogy a találmány szerinti megoldás ennek ellenkezőjére is érvényes. Az 1. ábra szerinti megoldásnak megfelelő berendezésben a következő rész-berendezések találhatók: 5 két 2 rögzített sínszakasz (a szimmetrikus elrendezés megértésének kedvéért jelöltük a rajzon a két sínt 2a és 2b-vel), és két 1 mozghatható sínszakasz. A berendezésben van még a 3 vezetősín, amely felfekszik vagy a nyomtáv-váltós kerékten- 10 gelyre, vagy a jármű alvázával egybeépített járulékos vezetősínekhez, vagy a forgózsámolyra szerelt, egyéb vezetőelemre, amely arra szolgál, hogy a tengelyt pozícionálja, és az akkor is középső pozíciót foglaljon el, ha a kerekeket már kioldot- 15 tuk és így axiális irányban széttolhatok. A berendezésben még van ezenkívül egy 4 kerékrögzítő sínszakasz, melynek szerepe abban van, hogy egy - a rajzon nem ábrázolt sínszakaszon - először a kerekeket a tengelyen megoldják, 20 majd a D és E pontok között a kerekeket az axiális irányú beállítás után rögzítsék. Amikor a tengely az A pontban van és balról jobbra kezd haladni (lásd az 1. ábrát) a kerekek széttartása, vagyis az új nyomtávnak megfelelő 25 változtatása még nem fejeződött be. Ebben a helyzetben a kerék pozícióját rögzítő retesz nincs feloldva, a tengely a 3 vezetősínen gördül és a kerekek helyzetét még, a 2 rögzített sínszakasz határozza meg. 30 A berendezésben van még ezenkívül egy 5 kerékvezető sínszakasz (szemben a rögzített sínnel) amely olyan kialakítású és azonos szerepű, mint " amilyen kerékvezető sínek vannak a hagyományos vágánykereszteződésekben, vagy a sínhálózat végén 35 kiképezve. Amikor a tengely a B pontba ér, akkor az új keréktávolság már kialakult, tehát a retesz feloldható. A C pontban a jármű elhagyja a 2 rögzített sínszakaszt és áthalad az 1 mozgatható sínszakasz- 40 ra. Az 1 mozgatható sínszakasz mozgathatósága lehetővé teszi azt, hogy a gördítőfelület — egészen csekély erőhatás alatt — oldalsó irányban kissé elmozduljon. A D pontban a 4 kerékrögzítő sínszakasz működésbe lép és a kerék helyzetét akkor 45 pozícionálja, amikor a kerékpár a D pontból az E pontba halad. Ezen művelet tartama alatt a kerékpárt a 3 vezetősín tereli. A kerekek — jóllehet rájuk teher nehezedik — mozghatható sínszakaszon vannak, ami lehetővé 50 teszi azt, hogy nagyobb erőhatás nélkül oldalirányban is elmozdulhassanak. A kerekek oldalirányú elmozdíthatósága lényegesen megkönnyíti a rögzítés végrehajtását és azt, hogy a kerekeket pontosan be lehessen állítani, tekintve, hogy a reteszelő béren- 55 dezés —amennyiben szükséges— a kerekeknek axiális irányban történő elmozdítását anélkül teszi lehetővé, hogy csúszás következne be, ami természetszerűen nehézkes manőver lenne, miután a kerekek terhelve vannak. 60 Sok olyan vasúti keréktengely van, ahol a kerékrögzítő berendezésnek kúpos kialakítású fogai vannak, amelyek a nekik megfelelő nyílásba illeszkednek bele. Kialakításuk elég változatos. Lehetnek például úgy kialakítva, hogy egy horonyban záró- 65 szeg csúszik, vagy úgy, hogy egy rögzítőgyűrű van elhelyezve egy perselyben, de természetesen lehet egyéb, önmagában ismert szerkezet is. Az F pontban a kerékpár elhagyja a mozgatható sínszakaszt és rágördül a kisegítő, 2 rögzített sínszakaszra. A G pontban a kerékpár ezt a sínszakaszt is elhagyja és átgördül egy újabb, mozgatható sínszakaszra, amelyen egy további tengelyvezető sínszakasz vezeti a kerekeket. Ez azonban természetesen nem szigorú kikötés. A 4 kerékrögzítő sínszakasz ebben a stádiumban nem fejt ki hatást, mert a kerekek már rögzítve vannak. Amikor a kerékpár a H pontba ér, egy 27 erőátviteli mechanizmus axiális irányban a kerekeket egymástól széttolja. Ez az erőhatás jelentős és nagyságrendben akkora, amekkora erőhatás a kerekek széttolásához szükséges. Ez a művelet egyúttal szabályozó és ellenőrző jellegű, mert segítségével a kerekek rögzítését lehet ellenőrizni. Ha a kerékrögzítő szerkezet -- amint minden keréknél erre szükség van — bekapcsolt helyzetben van, akkor a két kerék között már nem jöhet létre axiális irányú játék. Éppen ezért a 27 erőátviteli mechanizmus által kifejtett erőhatás - amely a két kereket egymástól eltávolítani igyekszik - lehetővé teszi, - tekintve, hogy a kerekek közben legalább egy mozghatható sínen gördülnek — ez esetleges hibák felfedezését és így a rajzokon nem ábrázolt, önmagában ismert reteszelőberendezés megakadályozza azt, hogy a kerékpár a nyílt vonalszakaszra kigördülhessen. Ha a reteszelőberendezés rosszul kapcsolódik, akkor a mozgatható sín elmozdul, s ezzel a kerékbeállítás hibáját mutatja ki. Amikor ez az ellenőrző művelet befejeződött, a kerékpár a J pontban az állomást elhagyhatja, továbbgördülhet a K pontig, majd innen a 2 rögzített sínszakaszra és innen tovább a nyílt pályára. A 2a — 2f ábrákon a mozgatható sínszakasz hat, különböző kiviteli alakját látjuk. A 2a ábrán látható megoldásnak megfelelően itt olyan elemek vannak beépítve, amelyek megkönnyítik a kerekek csúszását a sínhez és a sínágyazathoz viszonyítva. Ezek lap-alakú elemek, melyeknek felülete elég nagy ahhoz, hogy a megfelelő tűrési határokon belül csökkenteni tudják a kerék futófelületének a csúszásból, a terhelés függvényében létrejövő kopását. A kerék futófelületének kopását azzal is lehet csökkenteni, hogy a 10 csúszófelületet megfelelő mértékben kenjük. Ehhez elegendő az, hogyha a csúszófelületet alátámasztó 11 lemez és a 12 alítható csúsztatólap közé olajat vagy zsírt adagolunk. A 2b ábrán egy ugyanilyen elven kialakított szerkezetet láthatunk. Ebben a szerkezeti elrendezésben egy 14 görgőkkel kialakított szerkezet van, ahol a görgők egy 15 rögzített lapra fekszenek fel, amely 6 sín-ágyazathoz van erősítve. A görgőket felül egy 16 mozgó lap zárja le, amely a mozgatható sínszakaszhoz csatlakozik. Az így kialakított szerkezet lehetővé teszi azt, hogy a sín oldalirányban a megkívánt mértékben el tudjon mozdulni. A 2c ábrán a szerkezetnek egy olyan kiviteli példáját látjuk, amelyben a sín egy 17 billentő 3