169987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termőtalajok kondicionálására

169987 1. táblázat Kukorica hozamtöbblet Hatóanyag a kezeletlen kontrollhoz képest %-ban 1 kg/ha mennyiségben homokos szolonyeces adagolva talaj barna erdei talaj Találmány szerinti vízoldható hatóanyag (guanidin-formaldehid kondenzátum) 180 128 Ismert készítmények: Karboximetil cellulóz (Magyar Viscosa) 119 86 Vinsol (Hercules) 119 81 Natrazol (Hercules) 81 103 Solakrol (Egyesült Vegyiművek) 80 90 Átlagosan (ismert) 100 90 10 ban, gyümölcstermőtalajt pedig termőstádiumban kezelünk. A felsorolt kondenzációs termékek többek között I Lindner' K. „Tenside, y Textilhilfsmittel, Waschrohstoffe" c. könyvében Wissenschaftlicher Verlagsgesellschaft Stuttgart, 1964, 1044-1166 oldalakon vannak ismertetve vagy önmagában ismert módon előállíthatók. A kezelés kedvező hatást gyakorol a haszonnövények terméshozamának növekedésére, főként egyes növények esetében. A hatóanyagok haszonnövények növekedésének serkentő hatását az alábbi táblázatban mutatjuk be, ahol kukorica haszonnövény termesztésében mutatkozó hozamtöbbletet szemléltetjük homokos és szolonyeces barna erdei 15 talajon a kezeletlen kontrollhoz képest: 20 25 30 35 40 45 50 Az 1. táblázatból megállapítható, hogy az ismert talajkondícionáló szerek homoktalajon átlagosan nem fejtenek ki hozamnövelő hatást (átlagos hatás 100%) vagy optimális esetben +19% is csak kevéssé befolyásolják a terméshozamot, ugyanakkor szolonyeces barna erdei talajon általában negatív hatást fejtenek ki (átlag 90%). Ezzel szemben a, találmány szerinti reaktív talajkondícionáló szerek homokos talajon 80%-os, szolonyeces barna erdei 55 talajon +28%-os többlethozamot eredményeznek. A találmány szerinti talajkondícionáló szerek előnyös hatását a következő példákban közelebbről részletezzük: 60 1. példa 85% kvarcitot tartalmazó homokos talajon (termőréteg 50-70 cm, talajvízszint 1,5-2,0 méter) a parcella egyik felét kezeletlenül hagyjuk, a másik 65 felére 5 kg/ha adagban kovaföld hordozóra felvitt hatóanyagot (diciándiamid-acetaldehid kondenzátumot) szórunk. A talajra vitt anyagot 10 cm mélyre beforgatjuk és Pierwiosnek burgonyát ültetünk bele. A termesztési feltételek a következők: a növényeket rendkívül forró és száraz nyáron termesztettük. Átlagos hőmérséklet áprilisban 10,6 C°, májusban 16,3 C°, júniusban 19,6 C°, júliusban 22,0 C . A napsütéses órák száma áprilisban 189, májusban 260, júniusban 246, júliusban 279. A csapadékmennyiség áprilisban 14 mm, májusban 17 mm, júniusban 72 mm, júliusban 15 mm. A kezelt parcellán a gumóképződés 7 nappal, a héjparásodás és az érés 10 nappal korábban következik be, mint a kontroll parcellán. A terméshozamtöbblet 39% a kontroll parcellához képest. A gumók száma kevesebb, de méretük 120%-kal meghaladja a kontroll parcellán termesztett gumókat. 2. példa Az 1. példával azonos termesztési feltételek mellett 150 liter/ha vízben oldott 1 kg/ha adagban reaktív talajkondícionáló szert (guanidin formaldehid kondenzátumot) permetezünk a kísérleti parcellára. A kontroll parcellára ezzel egyidejűleg 150 liter/ha tiszta vizet permetezünk. A talajba palántáról K-42-K kecskeméti törpe paradicsomot ültetünk. A hozam körülbelül 10%-kal nagyobb, mint a kontroll parcellán. A fentiekkel azonos eredményt kapunk akkor is, ha 1 kg hatóanyagot 14 kg őrölt bentonitra viszünk fel és 1 kg/ha adagban az így kapott szórható porkészítménnyel a talajt kezeljük. 3. példa Az 1. példával azonos termesztési feltételek mellett a kísérleti parcellát műtrágyázáskor a műtrágya oldatba bevitt, annak súlyára számított 1%-os mennyiségű reaktív tenziddel (guanidin formaldehid kondenzátummal) kezeljük. Á kontroll parcellát csak műtrágya oldattal permetezzük. A kísérleti parcellába ZV—620 kukoricát ültetünk négyzetesen. A különböző műtrágyák alkalmazásával elért eredményeket a 2. táblázatban részletezzük. 2. táblázat Haszontöbblet a kontroll Műtrágya-fajta • parcellához képest %-ban - . 118 Szuperfoszfát 128,5 Kálisó 120,7 Pétisó (ammónsalétrom) 121,8 Mészsalétrom 125,1 2