169987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termőtalajok kondicionálására
5 169987 6 A 2. táblázatból megállapítható, hogy a találmány szerinti talajkondícionáló szerek a műtrágyákat nem helyettesítik, azoktól függetlenül fejtik ki többlethatásukat. 4. példa Az előző példákban leírt homokos talajon azonos termesztési feltételek mellett 150 liter/ha vízben 5 kg/ha hatóanyagot (etiléndiamin és 1,2-diklóretán 1 : 1 mólarányú kondenzátumot) oldunk, míg a kontroll parcellát 150 liter/ha tiszta vízzel 15 permetezzük. Az egyes parcellákba palántáról K-42-K kecskeméti törpe paradicsomot ültetünk. A kísérlet eredményeképpen megállapítható, hogy a paradicsombokrok magassága a kontrollhoz képest 30,8%-kal magasabb, a hozam 45,1%-kal növekszik. 20 5. példa 92% Si02 tartalmú homokos talajon végzünk kísérletet, amelynek összetétele a következő: kalciumkarbonát 0,01%, humusz 0,34%, NH4 1,0%, N03 1,65%. A talajvízszint 2,0-2,2 méter. A par- 30 cella a tenyészidő alatt összesen 102 mm csapadékot kapott. A talajra 150 liter/ha vízben az előzővel azonos adag dipropiléntriamin propiléndijodiddal alkotott koncentrátumának 90%-ban protonált alakját permeteztük, míg a kontroll parcella ugyan- 35 ennyi mennyiségű vízpermetben részesült. Á parcellába rozsot ültetünk és a termesztési idő alatt hetenként egyszer 150 liter/ha vízzel öntözzük. A kísérleti parcellán a rozs 28%-kal magasabbra nő, a terméshozamtöbblet 44,2%. 40 6. példa Az 5. példával azonos termesztési feltételek mellett a kísérleti parcellát 5 részre osztjuk, az egyik részét kontrollnak meghagyjuk, a másik 4 részt az előző példában definiált reaktív talajkondícionáló 50 szerrel és különböző tenzidek keverékével kezeljük. Az adalékanyagok a következők: a) - 55 b) 1 kg/ha N-cetil-propiléndiamin-formaldehid kondenzátüm c) 1 kg/ha dodecilbenzolszulfonát d) 1 kg/ha piridinium-N-ecetsav-hexadecilamid A felsorolt adalékanyagokat és a reaktív talajkondícionáló szert 150 liter/ha vízben egyszerre oldjuk és a megfelelő parcellarészre permetezzük. Az elért hozamokat a 3. táblázatban részletezzük. 65 3.táblázat Többlethozam Adalékanyagok és mennyiségük a kezeletlen parcellához képest %-ban 2 kg/ha dipropiléntriamin propiléndijodiddal alkotott kondenzátuma (PPA) 15,4 2 kg/ha PPA + 26,5 1 kg/ha b) 2 kg/ha PPA + 6,3 1 kg/ha c) 2 kg/ha PPA + 24,3 1 kg/ha d) A táblázatban megadottakkal azonos eredményre jutunk, ha 1 kg hatóanyagot 14 kg őrölt szilÜcagélre hordunk fel és az impregnált szilikagélt 1%-os poliglikolétert tartalmazó vizes oldatban szuszpendálva a talajra kiszórjuk. A felhasznált adag mennyisége és az elért eredmény a hatóanyagra számítva megegyezik a táblázatban megadott értékekkel. 7. példa A kísérletet 85 cm termőréteg-vastagságú, löszös agyagra épült szikes talajon végeztük. A talaj összetétele: 1,68% kalciumkarbonát, 0,75% humusz, 1,07% NH4 , 1,77% N0 3 . A talajvízszint 1,8-1,9 méter. A tenyészidőben leesett csapadék mennyisége összesen 113 mm, májusban 12 mm, júniusban 83 mm, júliusban 13 mm, augusztusban 7 mm. Őszi mélyszántás és tavaszi kultivátoros kezelés után 150 liter/ha vízben oldott 1 kg/ha hatóanyagot (diciándiamid-formaldehid kondenzátumot) feloldunk és azt a parcellára permetezzük. A kontroll parcella az előbbivel azonos mennyiségű vizet kapott. A permeteket 10 cm mélyre a talajba beforgatjuk, majd kézi vetőgéppel MV-620 kukoricát ültetünk. A kezelt parcellán a szártermés 11%-kal, a magtermés 21%-kal meghaladja a kontroll parcella hozamát. 8. példa A kísérletet löszre épült 60-70 cm vastag, karbonátos, barna erdei talajon végezzük, amelynek összetétele a következő: humusz 1,62%, NH4 3
