169981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordozóhoz kötött enzimek és/vagy biológiailag aktív anyagok előállítására
169981 (1950) és 2 624 715 (1953) számú szabadalmi leírásokból ismeretesek. Kísérleteinknél 0,5% divinilbenzol térhálósító ágens jelenléte mellett a maleinsavanhidrid-sztirol arányt 1 :10-től 1 :1 értékek között változtattuk. Az így létrehozott gyanták erősen hidrofóbok. Enyhe körülmények között a hidrolízisük több napig tart, a hidrolízissel egyidejűleg végzett biológiailag aktív anyag megkötés alacsony kötőcsoport kihasználást mutatott. A hidrofilitás növelése érdekében további kísérleteinkben a maleinsavanhidrid, metakrilsav, sztirol terner rendszert térhálósítottuk divinilbenzollal és arra a meglepő megfigyelésre jutottunk, hogy a terner rendszer arányváltoztatásával - melynek révén gyantánk polaritását szabályoztuk — olyan hidrofil gyantát kaptunk, amelyen a biológiailag aktív anyagok megkötése - állandó pH érték mellett -magas hatásfokkal történt meg. A nagy mennyiségű biológiailag aktív anyagok megkötése azáltal vált 20 lehetővé, hogy a kötőcsoportok fokozatosan váltak 10 15 hozzáférhetővé a gyantán történő kötődés révén megnövekedő hidrofilitás következtében, amely egyidejűleg duzzadással is járt. Ily módon biztosítani tudtuk a biológiailag aktív molekulák kíméletes bekötését anélkül, hogy keresztkötések létrejötte következtében denaturáció következett volna be. A kísérleteinkben előállított gyanta fehérjekötő-képessége több mint kétszeresen felülmúlja az eddig ismert vivőanyagok kapacitását, maximálisan kihasználva a kötőcsoportok kapacitását, azzal a nagy előnnyel, hogy a megkötött fehérjék aktivitása a megkötés százalékában visszamérhető. Kísérleteink során a hidrofil komponensek a metakrilsavnak (C) mennyiségét növeltük a sztirol mennyiségének rovására (B), oly módon, hogy a két komponens együttes mennyisége (B+C) a maleinsavanhidrid mennyiségének (A) minden variációnál tízszerese volt, tehát az A: (B+C) arány minden esetben 1:10 volt. (L táblázat, 1-4. sz. kísérletek). * l.tábl ázat VI 2 Kopolimer szám A B C Enzim-kopolimer arány g/g Keletkezett enzim kopolimer komplex (mg) Szilárd enzim aktivitása E/g Aktivitás arány kötött és szabad enzim között % Kopolimer szám A B C Tripszin P. aci láz Tripszin P. aciláz Tripszin P. aciláz Tripszin P. aciláz 1 606 0,1 0,8 0,2 1 1100 1150 810 582 99 97 2 612 0,1 0,7 0,3 1 1300 1400 2035 1198 98 95 3 613 0,1 0,6 0,4 1 1400 1500 2510 1408 98 96 4 623x 0,1 0,5 0,5 1 --5 724 1 0,6 0,4 1 1300 1400 1869 922 90 91 6 714 1 0,5 0,5 1 1500 1600 2879 1418 96 97 7 731 1 1,5 0,5 1 1700 1800 2700 1815 100 100 8 717 1 1,0 1,0 1 1600 1700 3270 1615 97 98 9 726 1 1,5 1,0 1 1700 1800* 3705 1815 100 100 10 717 1 1,0 1,0 2 2 _ 2600 2720 100 A - maleinsavanhidrid molaritás B — sztirol molaritás C - metakrilsav molaritás A térhálósítás 0,5% divinilbenzollal történt. x - A 623-as változat mechanikai szempontból nem megfelelő. 60 Mint az az 1. sz. táblázatból kitűnik, a hidrofil számának növelése mellett sikerült egy olyai és hidrofób csoportok arányának változtatásával szerkezetet kialakítani, az az eddig ismert hor sikerült a kopolimereknek egy olyan változatát dozók kapacitását denaturáció nélkül több mini előállítani, ahol megkötés után a fehérjék denatu- kétszeresen felülmúltak. (1. táblázat ló. kirációja nem jön létre. Ezenfelül a kötőcsoportok 65 sérlet. 2
