169978. lajstromszámú szabadalom • Eljráás és berendezés nemesfémek visszanyerésére
5 169978 6 cellák maradék része felerészben vagy a fenékrészen vagy a fedőrészen van lezárva és ezzel a 4 gázbevezető és az 5 gázkivezető aknákat alkotják. Ezek a lezárt cellák között oly módon vannak szimmetrikusan elrendezve, hogy egy például a 5 fenékrészen elhelyezett 5 nyitott cellát a 6 zárt cellák körülveszik. Ezzel az elrendezéssel azt érjük el, hogy a reakciógáz az áramló felületen 4 nyitott cellán keresztül bé tud lépni, ennek durvapórusú 3 oldalfalain a körülötte kör alakban elrendezett, 10 elnyelőanyaggal töltött 6 méhsejt alakú cellákon át tud áramlani és a most már ehhez csatlakozó következő, a fedőrészen zárt, lent azonban nyitott 5 méhsejt alakú cellák egyikébe ki tud lépni. E méhsejtszerkezet által az áramlási felület egy tel- 15 jesen sík, nem redőzött elnyelőfelülethez viszonyítva csak az 1,6-szorosra növekszik ugyan, de a csekély 20—30 mm rétegvastagságban elhelyezett elnyelőanyag segítségével a csak nagyon kis mértékben megnövelt áramlási felület útján a háló platina- 20 veszteségét mégis 93,6%-al csaknem teljesen vissza tudjuk nyerni, mimellett ráadásul kis áramlási ellenállás valósítható meg. A nyomáson dolgozó égetőkemence szükségszerűen előálló üzemszünetei alatt a reakciógáz harmat pontjának kényszerűen 25 bekövetkező átmeneti túllépése által keletkező kondenzációs termékek következtében létrejövő megszilárdulások sem veszélyeztetik az elnyelőrégeg élettartamát (5. ábra). 30 A találmányt a következőkben kiviteli példákon is bemutatjuk. 1. példa 35 Egy nyomáson dolgozó kísérleti égetőkemencében, amely 2 dm2 (d= 16 cm) hálófelületű Pt-hálótöltettel volt ellátva, 4,8 att túlnyomáson és a platinahálón, valamint az alatta elhelyezett szem- 40 esés kálciumoxidréteg áramlási felületén, amely platinafelfogó masszaként szolgált, uralkodó hőmérsékletek ellenőrzése közben hosszú ideig tartó kísérleteket végeztünk ammóniának levegő segítségével nitrózis gázokká való elégetésére. Míg a hálófelület 45 feletti paramétereket és a kemencében uralkodó üzemi nyomást az összes kísérletnél állandó értéken tartottuk, az üzemidő, az ammónia áthaladási teljesítménye, az üzemelési hőmérsékletek és különösen az elnyelőréteg áramlási felületének a nagy- 50 sága változott. Az áramlási felületet koncentrikus gyűrűk, illetve üreges hengerek formájában a 2. ábra szerint alakítottuk ki. A reakciógáz a koncentrikus üreges hengerek között levő gyűrű alakú nyílásokon keresztül sugárirányban áthaladt az üre- 55 ges hengerek falában körülbelül 30 mm vastagságban elrendezett kalciumoxid elnyelőrétegen és ezután az üreges hengerek lefelé nyitott belső terén át kilépett. Az áramlási felületet a sík alakú elrendezéshez viszonyítva 1 :14,3 dm2 -ről 28,6 dm 2 -re 60 megnöveltük, az elnyelőréteg vastagsága pedig 30 mm volt. Egy 452 óra hosszat tartó kísérlet során összesen 7900 kg nitrogént vittünk át ammónia alak- 65 jában a kemencében és ezt nitrózus gázokká égettük el. Míg a 8,75 kg N/ó/dm2 hálófelület fajlagos katalizátor-hálóterhelés közelítőleg olyan nagy volt, mint az elnyelőréteg sík elrendezésénél, az elnyelőanyag fajlagos megterhelését 0,61 kg N/ó/dm2 áramlási felület-re csökkentettük az itt megadott felületkialakítás útján. Az átlagos hálóhőmérséklet 860 C volt, az elnyelőanyag hőmérséklete pedig 822 C°nak adódott. Az üzemidő alatt a katalizátorháló Pt-vesztesége 5333 mg volt, amelyből az elnyelőanyag feldolgozása után 4834 mg-ot vissza tudtunk nyerni, ez 90,6%-os kitermelésnek felel meg. Az elnyelőanyag egyáltalán nem mutatott semmiféle hajlamot az összesülésre. Ezzel szemben egy összehasonlító kísérletben az elnyelőréteg áramlási felületét sík felületként hagytuk meg (a 2 dm2 platinahálóhoz való arány 1 : 1 volt), a márványréteg töltetmagassága 200 mm volt. Egy 176 órás kísérletben 3290 kg nitrogént vittünk keresztül a kemencén ammónia alakjában, ami 9,36 kg N/ó/dm2 hálófelületnyi fajlagos megterhelésnek felelt meg mind a platinahálófelület, mind az elnyelőanyag áramlási felülete tekintetében. A hálóhőmérséklet 905 C volt, az elnyelőréteg áramlási felületének hőmérséklete átlagosan 770 C -nak adódott. A kísérlet megszakítása után 3425 mg platinaveszteséget állapítottunk meg a hálóbari, amelyből az elnyelőréteg feldolgozása után 2284 mg-ot tudtunk visszanyerni, ez 66,4%-os kitermelésnek felelt meg. Az elnyelőa^iyag már 176 órás üzemidő után annyira összesült, hogy a kísérletet meg kellett szakítani. 2. példa Az előző példában leírtakhoz hasonlóan, egy nyomáson dolgozó kísérleti égetőkemencében az elnyelőréteg áramlási felületét itt sugárirányban szimmetrikusan elrendezett körszegmensekben és közöttük kiemelkedő bordákban alakítottuk ki. A bordákat oldalt kettős falakkal láttuk el, amelyek közé elnyelőanyagot helyeztünk el, a bordák belső tere felfelé nyitott volt, így a reakciógáz felülről a szabad körszegmensfelületeken sugárirányban átáramlott az elnyelőanyagon és utána a bordák belső teréből lefelé kilépett. Az elnyelőanyag rétegvastagsága 20 mm volt, az áramlási felületet ezáltal 1:11 arányban a sík felülettel szembeni 2 dm2 -ről 22 dm2 -re növeltük meg. Egy kísérletben összesen 10080 kg nitrogént vezettünk át ammóniaként levegővel keverve és ezt nitrózus gázokká oxidáltuk. A platinaháló hőmérséklete átlagosan 850 C , az elnyelőanyag hőmérséklete pedig 830 C volt. Az áthaladási teljesítménynek megfelelően a katalizátorháló fajlagos megterhelése 9,19 kg N/ó/dm2 hálófelület, a megnövelt áramlási felületnek megfelelően 0,835 kg N/ó/dm2 áramlási felület terhelés adódott. A kísérlet előrehaladása folyamán a katalizátorháló-töltetben összesen 5381 mg Pt-veszteség keletkezett, amelyből a CaO-eínyelőanyaggal ennek felfogása után összesen 5128 mg-ot vissza tudtunk nyerni, ez 95,5%-os visszanyerési hányadnak felel meg. 3
