169978. lajstromszámú szabadalom • Eljráás és berendezés nemesfémek visszanyerésére
7 169978 8 3. példa Az előző példában említett kísérleti kemencében itt az elnyelőréteget az áramlási felület megnövelésére szimmetrikusan elrendezett hexagonális priz- 5 materekben (5. ábra) oly módon helyeztük el, hogy szabályos távolságokban a fent és lent gáztömören takart, elnyelőanyaggal töltött prizmatestek között üres, váltakozva fent nyitott, de lent zárt és másrészt fent zárt, lefelé azonban nyitott 10 prizmatereket rendeztünk el. A felül nyitott, üres 'prizmaterekből, amelyek a gáz beáramlására szolgáltak, a megtöltött prizmatereket a pórusos válaszfalakon keresztül a gáz oldalról, tehát sugárirányban áram és elnyelőréteget azután lefelé nyitott 15 prizmatesteken keresztül hagyta el. Az elnyelőanyag ilyen elrendezése útján az áramlási felület 1 :1,6 arányban 2 dm2 -ről 3,2 dm 2 -re volt növelhető. A rétegvastagság 20 mm volt. Egy összesen 795 órás kísérleti időtartam folyamán összesen 20 13 630 kg nitrogént oxidáltunk levegővel nitrózus gázokká. A platinaháló hőmérséklete átlagosan 855 C , az elnyelőanyag hőmérséklete pedig 820 C volt. Az áthaladási teljesítmény 8,S7 kg N/ó/dm2 katalizátorfelület nagyságú katalizátorhálótöltet faj- 25 lagos megterhelésnek felelt meg és a megnövelt áramlási felületnek megfelelően a terhelés 5,36 kg N/ó/dm2 -nek adódott. A katalizátor Pt-vesztesége összesen 5458 mg volt, amelyből 5067 mg-ot a CaO-elnyelőanyag fel- 30 dolgozása után vissza tudtunk nyerni, ez 93,0%-os visszanyerési aránynak felel meg. A kísérlet befejezése után összesülési hajlam nem volt megállapítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nemesfémeknek, különösen a platina-csoport féméinek a visszanyerésére, amelyek lega- 40 lább 1 att túlnyomáson végrehajtott exoterm gázreakcióknál, különösen ammónia elégetésénél, ilyen nemesfémfelületekről elpárolognak vagy . finomeloszlásban leoldódnak, mimellett a reakcióelegyet i valamely önmagában ismert elrendezésű, háló alakú 45 katalizátoron való áthaladás után,, a kemencében a reakcióhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletű zónában elrendezett, alkáliföldfémek vagy nehézfémek savoldható oxidjaiból, amelyek a megfelelő, adott esetben a természetben előforduló, karbo- 50 nátokból in situ képződnek, álló, szemcsés, jó gázáteresztő felfogórétegen átvezetjük, majd a réteg felfogóképességének a kimerülése után a nemesfémeket a felfogóanyagnak savban való oldása után kinyerjük, azzal jellemezve, hogy olyan felfogó- 55 réteget alkalmazunk, amelynek a nemesfémkatalizátor felőli külső határfelülete a katalizátorágy keresztmetszeti felületének 1,5-20-szorosa és amelynek a rétegvastagsága 20-40 mm, mimellett a külső határfelület nagyítását a felfogótöltet mélyí- 60 tésével vagy kiemelésével végeztük el és a reagáló gázok áramát a felfogórétegben legalább időszako-~ san párhuzamosan vezetjük a háló síkjával. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás kivitelezésére, amely egy támasztóalátéten nyugvó, 65 alkáliföldfémeknek vagy nehézfémeknek savoldható szemcsés oxidjaiból álló réteget foglal magában, azzal jellemezve, hogy a szemcsés anyag nagyrészt a támasztóalátéten nyugvó, függőlegesen álló, gázátbocsátó falak (3) között van elhelyezve, amelyek a kemence teljes keresztmetszetében szabályos gyűrű, csillag, sáv, méhsejt vagy gyertya alakú elrendezésben. vannak elhelyezve és közöttük szabályszerűen elosztott üreges terek (4, 5) vannak elrendezve, amelyek váltakozva csak a gázbelépési, illetve csak a gázkilépési oldalon vannak nyitva és így a gázt a támasztóalátéttel párhuzamosan futó gázáramlási irányba kényszerítik, mimellett a szemcsés anyagot körülvevő gázátbocsájtó falak egymástól való távolsága 20 mm és ^10 mm között változik. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szemcsés anyagot körülvevő, gázáteresztő falak (3) fémhálóból vagy perforált fémlapokból vagy durvapórusú kerámiai szinteranyagokból állnak. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázáteresztő falak (3) a támasztó alátéten elhelyezkedve, a kemenceköpeny (1) egyik oldalától ennek a szemben levő oldaláig nyúlnak és emellett keskeny, borda alakú, a kemencekeresztmetszetet egyenlő szélességű szegmensekre felosztó üreges tereket alkotnak, mimellett minden második üreges tér (6) szemcsés anyaggal van töltve és a határos töltetlen üreges terek (4, 5) egyike a beáramlási oldalon, a másika pedig a gázkiáramlási oldalon gázáteresztő módon van kialakítva, míg az ellenkező oldaton levő felület (7) nem gázáteresztő kialakítású (l.ábra). 5. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázáteresztő falak (2) a támasztóalátéten koncentrikus gyűrűk alakjában vannak elrendezve, mimellett az ezáltal keletkező gyűrű alakú üreges terek (6) körül minden második a szemcsés anyaggal van megtöltve, és az ezekkel határos nem töltött üreges terek (4, 5) egyike a beáramlási oldalon, a másika pedig a gázkiáramlási oldalon gázáteresztő módon van kialakítva, míg az ellenkező oldalon levő felület (7) gázátnemeresztő módon van kiképezve (2. ábra). 6. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázáteresztő falak (3) csillag alakúan vannak elrendezve és a középpont közelében így vannak egymással összekötve, hogy szektorszerű üreges terek (4, 5) maradnak szabadon, amelyek váltakozva a beáramlási oldalon, illetve a gázkiáramlási oldalon gázáteresztően vannak kialakítva, míg az ellenkező oldalon gáztömören vannak lezárva és a szemcsés anyagon a keresztirányban való átáramlást lehetővé teszik (3. ábra). 7. A 2. vagy 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gázáteresztő falak (3) a támasztóalátéten (2) üreges hengerekként mint szűrőgyertyák egymástól kis távolságban és szimmetrikusan vannak elrendezve, mimellett az üreges hengerek (4) közötti közti terek a gázbeáramlási oldalon gázáteresztő módon vannak le-4
