169978. lajstromszámú szabadalom • Eljráás és berendezés nemesfémek visszanyerésére

3 169978 4 A találmány tárgya eljárás nemesfémeknek, kü­lönösen a platina-csoport féméinek a visszanyeré­sére, amelyek legalább 1 att túlnyomáson végrehaj­tott exoterm gázreakcióknál, különösen ammónia elégetésénél, ilyen nemesfémfelületekről elpárolog- 5 nak vagy finomeloszlásban leoldódnak, mimellett a reakcióelegyet valamely önmagában ismert elren­dezésű, háló alakú katalizátoron való áthaladás után, a kemencében a reakcióhőmérsékletnél ala­csonyabb hőmérsékletű zónában elrendezett, alkáli- 10 földfémek vagy nehézfémek savoldható oxidjaiból amelyek a megfelelő, adott esetben a természetben előforduló, karbonátokból in situ képződnek, álló, szemcsés, jó gázáteresztő felfogórétegen átvezetjük, majd a réteg felfogóképességének kimerülése után a 15 nemesfémeket a felfogóanyagnak savban való ol­dása útján kinyerjük. Az eljárásra az jellemző, hogy a felfogótöltetnek a nemesfémkatalizátor fe­lőli külső határfelületét a keresztmetszeti felület 1,5-20 szorosára növeljük és a külső határfelület 20 megnagyítását a felfogótöltet mélyítésével vagy nö­velésével végezzük, mimellett a reagáló gázok ára­mát a felfogórétegben legalább időszakosan pár­huzamosan vezetjük a háló síkjával. 25 A platina elkülönítésére használt elnyelőanyag feldolgozása nagyon egyszerű és hasonló módon történik, mint ahogy az a 201 619 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásban le van írva. A platina­csapadékkal dúsított felfogó masszát, például szem- 30 csézett kálciumoxidot, vízzel megoltjuk, mimellett az oldat pH-ját sav hozzáadása útján úgy állítjuk be, hogy az 6-7 alá ne csökkenjen. Ezzel elérjük azt, hogy a platina ne menjen oldatba. A kál­ciumnitrát-oldat megszűrése után a platinát tártai- 35 mázó szűrési maradékot, amely a kiszedett felfogó­massza körülbelül 10-20%-át képviseli, a továb­biakban ismert módon tiszta nemesfémre feldol­gozzuk. Az elnyelőréteg felületének találmány szerinti 40 megnövelését, amely a gáznak a háló|íkkal párhu­zamosan történő vezetésével kapcsolatos, a talál­mány értelmében azzal érjük el, hogy az elnyelő­anyagot olyan gázátbocsátó falak között helyezzük el, amelyek a réteg támasztóalátétén függőlegesen 45 helyezkednek el és megfelelő teret hagynak szaba­don a gáz be- és kilépésére. A találmány kiterjed az eljárás végrehajtására alkalmas berendezésre is, amely egy a támasztó­alátétén nyugvó, alkáliföldfémeknek vagy nehéz- 50 fémeknek savoldható szemcsés oxidjaiból álló réte­get foglal magában. A berendezésre az jellemző, hogy a szemcsés anyag nagyrészt a támasztóalá­tétén nyugvó, függőlegesen álló, gázátbocsátó falak között van elhelyezve, amelyek a kemence teljes 55 keresztmetszetében szabályos gyűrű, csillag, sáv, méhsejt vagy gyertya alakú elrendezésben vannak elhelyezve és közöttük szabályszerűen elosztott üreges terek vannak elrendezve, amelyek váltakozva csak a gázbelépési, illetve csak a gázkilépési olda- 60 Ion vannak nyitva és így a gázt a támasztóalátéttel párhuzamosan futó gázáramlásirányba kényszerítik, mimellett a szemcsés anyagot körülvelő gázát­bocsátó falak egymástól való távolsága 20 mm és 40 mm között változik. 65 Ez a találmány szerinti berendezés (például) több változatban is kivitelezhető. Az egyes kiviteli alakokat az 1—5. ábrák szemléltetik. Ezeken az ábrákon az 1 hivatkozási szám a kemenceköpenyt, 2 az elnyelőréteg támasztóalátétét, 3 a függőleges, gázátbocsátó falakat, amelyek azokat a 6 üreges tereket zárják körül, amelyek szemcsés anyaggal vannak megtöltve, jelölik. A 4 vonatkozási szám azokat az aknákat jelöli, amelyek a gáz bebocsá­tására szolgálnak, az 5 jelzés pedig a gáz kibocsá­tásának a helyét mutatja. A gáztömör fedőket, illetve aljazatokat, amelyek a gázbe-, illetve kibo­csátó aknákat elzárják, a 7-es szám jelzi. Egy kiviteli alak szerint az elnyelőanyag áram­lási felületének a megnagyítása egymáshoz képest párhuzamosan futó, keskeny, derékszögű kereszt­metszettel rendelkező, borda- vagy redő alakú ki­képzéssel lehetséges, itt a katalizátorháló felé irá­nyított, keskeny 7 homlokfelületek gázáteresztő módon vannak kialakítva, a reakciógáz az egyes bordák között levő 4 barázdákon a bordáknak az elnyelőanyaggal megtöltött, széles, gázáteresztő 3 hosszanti falain oldalt, sugárirányban többször át­lép és ezután az 5 bordák belső terén át lefelé tovább áramlik (1. ábra). Az elnyelőréteg áramlási felületének a megnö­velésére más megoldási lehetőségek is vannak, ame­lyek a gyakorlatban jól megvalósíthatók. így pél­dául koncentrikus gyűrűkből, illetve üreges hen­gerekből, amelyek között gyűrű alakú 4 és 5 rések alakulnak ki, álló, az elnyeló'anyag felvételére szol­gáló profilszerkezet nagyon jól bevált. A 7-15-szö­rösre megnövelt áramlási felületen surágirányban átjárt 20-30 mm vastag elnyelőanyag gyakorlatilag a katalizátorháló teljes platinaveszteségét képes fel­fogni (2. ábra). Ugyancsak jól megvalósítható ilyenféle bordák­nak az égetőkemence kör alakú metszeti felületé­nek a középpontja körül történő csillag alakú szimmetrikus elrendezése is. Valamely, csillag alak­ban elrendezett profilú bordákkal, amelyek 3 üre­ges falaiban az elnyeló'anyag 20 mm vastagságban van elhelyezve és ott azt a profilbordák között levő szektor alakú 4 üreges terekből jövő reakció­gáz átjárja, az elnyelőanyag szokásos, sík töltetéhez viszonyított 16-szorosra növelt áramlási felületén a katalizátor platinaveszteségét nagy (88%) kiterme­léssel vissza tudjuk nyerni (3. ábra). Fennáll továbbá annak a lehetősége is, hogy az elnyelőanyagot a durva pórusú üreges köpenyben szimmetrikusan és egymáshoz képest meglehetősen szorosan a kemencetér keresztmetszetében elrende­zett szűrőgyertyákban helyezzük el, így a reakció­gáznak a 3 szűrőgyertyák elnyelőanyaggal megtöl­tött üreges falain keresztül kell áramolnia ahhoz, hogy azután a szűrőgyertyák belső üreges terén át az elnyelőréteget lefelé elhagyja (4. ábra) A kemencetér keresztmetszeti felületét egy dur­vapórusú méhsejtszerű háló osztja részekre. Az ily módon kialakított üreges terek tetragonális vagy hexagonális prizma-szerkezettel rendelkeznek és szá­mukat tekintve körülbelül 75%-ig a 7 fenékrészen és a fedőrészen 6 üreges terek kialakítása közben gáztömören el vannak zárva, míg a méhsejt alakú 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom