169974. lajstromszámú szabadalom • Eljráás fehérjekoncentrátum előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. X. 19. (BU-694) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1977. XI. 30. 169974 Nemzetközi osztályozás: A23K 1/06, A23J 1/12 ,^T *N •"! i:tt \^ Feltalálók: Posevitz Vilmos oki. mg.mérnök, 22%, Ihiig Ernő oki. mg.mérnök 22%, Bauer Pál oki. vegyészmérnök 20%, Gyulay György oki. gépészmérnök 14%, Tóbiás László oki. építészmérnök 12%, Budapest, Ihász Zoltán oki, mg. mérnök 10%, Gyál Tulajdonos: Búzakalász MgTSz, Gyál-Felsőpakony Eljárás fehérjekoncentrátum előállítására 1 A találmány eljárás fehérjekoncentrátum előállítására, főleg kérődző állatok etetésére szolgáló takarmánykiegészítő anyag készítésére, melynél kiinduló anyagul söripari mellékterméket, előnyösen aprított sörcefrét használunk. Közismert jelenség a világviszonylatban egyre kedvezőtlenebbé váló fehérjehiány, nem csupán az emberi táplálkozás, hanem az állatok takarmányozása vonatkozásában is. Ezért széleskörű kutatások irányulnak arra, hogy az állatok takarmányozásában nélkülözhetetlen állati és növényi fehérjeanyagokat részben vagy egészben szintetikus úton előállított vegyületekkel lehessen helyettesíteni. Ezekkel a kutatásokkal párhuzamosan komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a különböző ipari technológiák melléktermékeiként létrejövő maradvány- illetve hulladékanyagokat valamilyen utókezelés segítségével takarmányozásra alkalmassá tegyék, vagy legalábbis azok hasznosító fehérjekomponenseit kinyerjék. E kutatások során jöttek létre - a „Vegetable Protein Extraction" szavak kezdó'betűjeiből - a VEPEX rövidítéssel ismertté vált kivonatok, amelyek élő növényekből kinyert fehérjéket tartalmaznak. Ezen ismert eljárások sorába tartozik szőlőtörköly meghatározott mikroorganizmusokkal való kezelése és karbamiddal való dúsítása, továbbá a kőolaj élesztősítése, valamint fehérjeaminoknak biológiai feltárás útján szennyvizekből való kinyerése. 10 15 Ismeretes, hogy a sörgyártás melléktermékeként keletkező sörcefre - egyéb alkotórészek mellett -igen értékes fehérjéket tartalmaz, és ezért növényi fehérjeforrásként annak fölhasználása kívánatos. A takarmányozásra való fölhasználást alátámasztja az a körülmény, hogy a természetes állapotú sörcefre 4% nyers proteint, továbbá 100 kg-ra vetítve átlagosan 12,7 kg keményítőértéket tartalmaz. A fölhasználás kézenfekvő módja az volna, ha ezt a maradványanyagot természetes állapotában azonnal az állatokkal meg lehetne etetni. Az irodalomból ismeretes, hogy ezzel a módszerrel már a sörgyártás őskorában is próbálkoztak. Sajnálatos azonban, hogy a természetes sörcefrében a hasznos komponensek mellett 77% víz is jelen van, és ezért nem tárolható (gyorsan erjedésnek indul), a biztosítani kívánt összes fehérjemennyiség elérése érdekében az állatokkal nagy 20 mennyiséget kell föletetni, és ez kedvezőtlen élettani mellékhatásokkal jár, végül pedig költséges külön etetőberendezésekről, a romlandóság miatt pedig mindennapos folyamatos szállításról kell gondoskodni. 25 Az említett biológiai, technológiai és gazdasági hátrányok miatt azok megszüntetése érdekében különböző módszereket dolgoztak ki. Ezek legfontosabbja a sörcefre szárítása. Ily módon olyan értékes anyaghoz lehet jutni, ami már csak 10% 30 nedvességet és ugyanakkor 20-22% nyersproteinj i £.aanA
