169915. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztato-grafikus sokszorosító eszköz, ennek előállítására alkalmas ddiszperzió és eljárás az eszköz készítésére

9 16" 15 10 amit az biztosít, hogy a pigment ezeket a tulajdon­ságokat számbavehető mértékben nem befolyásolja. A szelénnek szürke fémes hatszögű kristályos alakja az eljárások széles változatával előállítható, közöttük az amorf szelénnek körülbelül 70 C -ra való hevítése, vagy az amorf szelénnek különböző oldóanyagokkal, mint hidrokinonnal, anilinnel, piri­dinnel, benzilcianiddal, benzimido-butilészterrel, pi­peridinnel, trietilaminnal, hexametilénaminnal, p0-ánizsaldoximmal és hasonlókkal való reakciója, vagy egyhajlású kristályos szelén hevítése révéa Találmányunk gyakorlatában az új vörös hat­szögű szelén pigment előállítására előnyös az amorf szelén, vagy más anyagokkal, így arzénnel, teliúrral vagy halogénekkel elegyített amorf szelén vörös hatszögű alakra való kristályosítása elektromosan szigetelő kötőanyag rendszer jelenlétében, továbbá az amorf szelén részecskéknek és a kötőanyag összetétel aránylag alacsony százalékának ércőrlő berendezésben, oldatban való együttes őrlése, ami megállapításaink szerint olyan találmány szerinti fényhatásra vezető fedőréteget eredményez, mely­nek fényhatásra való vezetőképessége a legnagyobb. Hasonlóan nagy fényérzékenységű fényvezető fedő­anyagok készíthetők már kristályosodott indító sze­lén pigmentnek szerves kötőanyagrendszerhez vörös hatszögű alakban való keverés révén. Ilyen indító vörös hatszögű pigment alakítható ki a későbbi II. példában ismertetett módon. Az epoxi és fenolos szerves kötőanyagok és ezek keverékei és kopolimerjei a találmányunk sze­rinti feladat elvégzéséhez előnyös szerves kötő­anyagoknak bizonyultak, amelyek a vörös hatszögű szelén pigmenthez kötőanyagul alkalmazhatók, mi­vel ezek a kötőanyagok megfelelő oldószerekkel és amorf szelén részecskékkel vagy indító vörös hat­szögű szelén pigmenttel diszperzió képzésére golyós malomban könnyen őrölhetők, a diszperziók alapra fedőrétegként szórással vihetők fel, amelyeket az­után általában 150C°-nál kisebb hőmérsékleteken száríthatunk vagy kezelhetünk annak biztosítására, hogy a vörös hatszögű pigment ne alakuljon át — keményedve — a kevésbé előnyös szürke fémes formájú hatszögű szelénné. Az ilyen típusú kötő­anyaghoz a keményedés megkönnyítésére különféle megfelelő lúgos, savas vagy más kezelő vegyszer használható. A savas kezelő vegyszerek, például bórtrifluorid monoetilamin komplex, vagy szerves oldószerrel hígított foszforsav általában előnyös epoxifenotos kezelő vegyszernek bizonyult, mivel a savval kezelt lemezek általában nagyobb fényérzé­kenységet és kisebb maradó feszültséget mutatnak, mint a lúgosán kezelt lemezek. A találmányunk szerinti fényhatásra vezető réteg készítésére hatszögű kristályos szelén pigmenttel kombinálva bármilyen megfelelő elektromosan szi­getelő kötőanyag használható. A találmányunknál alkalmazott szerves kötőanyag akkor használható, ha a xerográf célokra való felhasználás körülményei között ellenállása nagyobb 1010 ohm-centimétérnél, ' előnyösen nagyobb 1012 ohm-centiméternél. Ti­pikus szigetelő kötőanyagok a szerves hőre lágyuló anyagok, mint a polivinilklorid, polivinilacetát, po­lisztirol, sztirol-butadien kopolimerek, polimetakri­látok, poliakrilok, polisztirol, hidrogénezett gyan- ' ták, szilikongyanták, klórozott gumi és ezek alkal­mazható keverékei és kopolimerjei. Hőhatásra ke­ményedő gyanták, így halogénezett epoxi és fenoxi gyantákat tartalmazó epoxi gyanták, glicerin-ftál-5 savgyanták, fenolgyanták, epoxi-fenolgyanta kopoli­merek, karbamid-formaldehid ' kopolimerek, mela­min-formaldehid kopolimerek és ezek keverékei is alkalmazhatók. Más tipikus gyanták is alkalmaz­hatók, mint az epoxi észterek, vinil epoxi gyanták, 10 olajjal változtatott epoxik és ezek keverékei. Az előzőkben felsorolt kötőanyagokon kívül használ­ható bármilyen más megfelelő- természetes vagy szintetikus szigetelő kötőanyag is. 15 A hatszögű kristályos szelén pigment a feloldott vagy olvasztott szerves kötőanyagba valamilyen megfelelő eszköz, golyós malom révén keverhető be. Ezek a módszerek nagyon erős bontó keverést alkalmaznak, előnyösen egyidejű aprítást, görgős 20 őrlést, homokőrlést, ultraszónikus keverést, nagy sebességű homogenizálást és ezeknek az eljárások­nak egyéb kívánatos kombinációit. A pigment-kötőanyag-oldószer diszperzió iszapot (vagy a pigment-kötőanyag olvadékot) a vezető 25 alapra valamilyen jól ismert festő vagy fedő eljárás­sal lehet felvinni, mint például permetsugárral, rá­fúvatással, késsel való felhordással, elektromos fel­vitellel, mártó eljárással, ráhengerléssel stb. Az elektromos térbe való permetszórás előnyös a sima 30 felület biztosításához, a mártó eljárás pedig labora­tóriumi célokra megfelelő. E lemezekhez alkalma­zott bevonási, szárítási és/vagy kezelési műveletek általában hasonlók azokhoz, amiket az egyéb fes­tési feladatokhoz használt kötőanyag filmekhez 35 ajánlanak. Például a találmány szerinti Hatszögű szelén-epoxi eszközök kezelhetők kereszt kapcso­lású vegyszerek adagolása és kemencében való szárí­tása révén, közelítően ugyanolyan ütemezés szerint, mint az ugyanazokkal a gyantákkal készített más 40 beégethető zománcoknál és a festéshez használt hasonló pigmenteknél. A xerográfiában használt hatszögű szelén-kötő­anyag filmek vastagsága az esetenkénti igényektől 45 függően körülbelül 1 és 100 mikron között változ­hat. Például az öntartó filmek szokás szerint nem készíthetők körülbelül 10 mikronnál vékonyabbra, és kezelésük és használatuk akkor a legkönnyebb, ha vastagságuk 15 és 75 mikron között van. A 50 fedőrétegek azonban előnyösen 5 és 30 mikron közötti vastagságúak, és legoptimálisabb vastagságuk 15 mikron. A kötőréteg hőkezelése ennek fény által keltett kisütési mértékét változtatja. Például egy epoxi 55 fenolos kötőanyagban levő vörös hatszögű szelén pigment fénykisülési mértéke nagyobb volt negatív feszültséggel, ha a fedőréteget több órán keresztül 70 C°-on szárítottuk. Ha a fedőréteget rövid ideig (40 percnél rövidebb ideig) kezeltük 150C°-on, a 60 fénykisülés mértéke pozitív feszültség esetén na­gyobb volt mint negatív feszültségnél. Azok a fedőrétegek, amelyeket 150C°on egy óránál hosszabb ide^ kezeltünk, érzékenységük legna­gyobb részét mind negatív, mind pozitív töltéshez 55 elvesztették. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom