169915. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztato-grafikus sokszorosító eszköz, ennek előállítására alkalmas ddiszperzió és eljárás az eszköz készítésére
169915 8 viszik át olyan technológiákat alkalmazva, amilyenek például Carlson 2982 647 számú USA szabadalmában és Walkup 2 825 814 számú és 2 937 943 számú USA szabadalmaiban vannak ismertetve. Ezenkívül a kiválasztott, alakos elektró- 5 dóknak vagy elektródok kombinációinak megfelelő töltésminták alakíthatók ki a 14 rétegen a „TESI" kisütési technológia révén, amint ezt Schwertz 3023 731 és 2 919 967 számú USA szabadalmaiban van ismertetve, vagy olyan technológiák révén, 10 amelyek Walkup 3001848 számú és 3 001849 számú USA szabadalmaiban van ismertetve, továbbá elektronsugár jelző technológiákkal, amilyen például Glenn 3 11.3 179 számú szabadalmában van ismertetve. 15 Ezt követően a lappangó képet láthatóvá tesszük, azaz a lappangó képet azáltal hívjuk elő, hogy a lappangó elektrosztatikus kép polaritásával általában ellenkező polaritásra töltött elektro- 20 sztatikus, finoman elosztott jelző anyaggal hozzuk érintkezésbe, ezt az anyagot a 14 réteggel felületi érintkezésbe hozzuk és az anyagot a lappangó képnek megfelelő minta alakjában rajta tartjuk. E találmány lemezein levő lappangó képek elő- 25 hívására bármilyen megfelelő előhívó rendszer használható és sok ilyen rendszer van. Például a fokozatos előhívási módszer általánosan elterjedt és elfogadottá vált, és általában gravitációs erő hatására mozgó előhívó anyagot 30 alkalmaz, amely Walkup 2 638 416 számú USA szabadalmában ismertetett típusú, két komponensű anyagból áll, amely anyagot a lappangó képet hordozó xerográf lemez fölött ömlesztik végig. A két komponens egy villamoságmutató porból, úgy- 35 nevezett „árnyaló"-ból és egy szemcsés anyagból, úgynevezett „hordozó"-ból áll, amelyek keverés közben ellenkező polaritású dörzsvillamos töltést kapnak. Előhívás közben az árnyaló komponens, amely rendszerint a lappangó képpel ellenkezően 40 töltött, a lappangó elektrosztatikus képen lerakódik és e képet láthatóvá teszi. Másik tipikus előhívó rendszernél mágneses előhívó kefét alkalmaznak, ahogyan ez például Giamo 45 2 930 351 számú, Simmons 2 791949 számú és Hall 3 015 305 számú USA szabadalmában van ismertetve. Ismert például folyadékos előhívó rendszer, amint például Carlson 2 221 776 számú, 2 551 582 számú, 2 690 394 számú, 2 761 416 szá- 50 mú, 2 928 575 számú USA szabadalmából, Gundlach 3 068 115 és 3 084 043 számú USA szabadalmaiból, és Metcalfe 2 907 674 számú, 3 001 888 számú, 3 032 432 és 3 078 231 számú USA szabadalmaiból látható, továbbá ismertek olyan előhívó 55 rendszerek, amilyenek például Mayo 2 895 847 számú USA szabadalmában és egyéb helyeken vannak ismertetve. A már előhívott, lazáa tapadó porképet másik tartó felületre lehet átvinni, amelyhez oldó gőz, hő 60 vagy más megfelelő eszköz révén vihető át korlátlanul használható kép nyerése céljából, vagy a laza porkép közvetlenül rögzíthető a xerográf lemezen akár az előhívás eredményeként, akár az előhívás után külön művelettel. 65 A 12 réteg valamilyen elektromosan vezető anyag, például valamilyen fém lehet. Az alumínium a xerográf lemezek készítésénél elektromosan vezető alapként általánosan elterjedt és használt anyag. Erre a célra megfelelő anyagok még az acél# sárgaréz, fémezett vagy ónoxiddal borított üveg vagy műanyagok, félvezető műanyagok és gyanták, papír és több más megfelelő anyag. Természetesen a xerográf lemez vegyszerkezetek az 1. ábrán látható merev vagy hajlékony lemezformán túlmenően tág határok között változhatnak. A lemez például lehet merev, vagy hajlékony dob alakú, azonban kialakítható hajlékony végtelenített szalag által képzett hurok vagy szalag formára is. A 14 rétegre és e réteg anyagaira vonatkozóan meglepő módon azt találtuk, hogy egy szigetelő szerves kötőanyagban diszpergált hatszögű szelén megfelelő pigment-szárított-gyanta súlyaránynál, előnyösen körülbelül 1/4- 1/20 súlyaránynál -ami megközelítően körülbelül 1/15 -1/90 térfogataránynak felel meg - olyan xerográf fényhatásra vezető réteget eredményez, ami egyidejűleg ellenálló, nagymértékben fényérzékeny és mechanikai szempontból megítélve sima, kemény és állékony. Optimális eredményeket kapunk, ha a pigment/kötőanyag súlyarányt körülbelül 1/5 és 1/9 között választjuk. Megjegyezzük ebből a szempontból, hogy a komponensek előnyös mennyiségi aránya lényegében kisebb annál, mint amit eddig használtak az ismert szervetlen fényhatásra vezető kötőanyaglemezek előállításánál, amelyek érzékenység szempontjából általában nem kielégítők akkor, ha a pigment/gyanta súlyarány körülbelül 2/1 alá csökken. A találmány szerint ha a hatszögű szelén pigment koncentrációja az 1/5 súlyarány fölé nő, a réteg túlságosan vezetővé válik (feltételezhetően a hatszögű szelén pigment félvezető természete következtében) és a kezdeti felvevő feszültség, vala? mint a fényérzékenység csökken. Ha a pigment súlykoncentrációja nagymértékben 1/20 alá csökken, a lemez fényérzékenysége csökkenni látszik, ugyanakkor a töltésfelvevés és a maradó feszültség (amely feszültség a megvilágított felületekben képszerű megvilágítás után a lapon marad) nő. Találmányunk sajátossága, hogy alacsonyabb pigment/szerves kötőanyag arányokat lehet alkalmazni, az eddigi megoldásokhoz viszonyítva nagyon kívánatos előnyt biztosít, mivel az aránylag drága szervetlen pigment komponensből aránylag kisebb mennyiségre van szükség és a nagy kötőanyagtartalom lehetővé teszi, hogy nagyon sima tapadó fedést kapjunk. Ezenkívül találmányunk révén az anyag széles határok közötti változatokban állítható elő, mivel a fényhatásra vezető fedőanyagok mechanikai és kémiai tulajdonságai lényegében a kötőanyag megválasztása révén határozhatók meg, mivel a fizikai tulajdonságokat a jelenlevő pigment csak kis mértékben befolyásolja. így választhatunk olyan gyantákat, amelyek lágyulási tartománya, simasága, keménysége, szívóssága, oldóanyagokkal szembeni ellenállása, vagy oldhatósága, vízben való nedvesedése, illetve nem nedvesedése stb. a kívánt, 4