169884. lajstromszámú szabadalom • Hányadosmérő berendezés

MAGTAB NEPKOZTARSAS SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169884 f Bejelentés napja: 1974. VIII. 01. (MA-2595) Közzététel napja: 1976. IX. 28. I Megjelent: 1977.X. 31. Nemzetközi osztályozás: G01R 19/10, rW. f Bejelentés napja: 1974. VIII. 01. (MA-2595) Közzététel napja: 1976. IX. 28. I Megjelent: 1977.X. 31. G01D 1/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL f Bejelentés napja: 1974. VIII. 01. (MA-2595) Közzététel napja: 1976. IX. 28. I Megjelent: 1977.X. 31. Feltalálók: Eppeldauer György villamosmérnök, Németh Károly villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézete, Budapest Hányadosmérő berendezés 1 A találmány tárgya hányadosmérő berendezés két, egymástól függetlenül igen széles tartományban változó analóg jel pillanatértéke hányadosának nagypontosságú meghatározására. Hányadosmérésre ismert az 1. ábrán vázolt kapcsolás szerinti megöl- 5 dás, amelyben VI és V2 erősítő erősítési tényezője szabályozható, azok belső felépítése egyező és a V2 erősítő olyan szabályozási kör részét képezi, amely A szabályozótagot tartalmaz. A szabályozási kör működése során a V2 erősítő kimenő jelét az 10 U2 bemenőjel megváltozása ellenére Uref referenciajel által rögzített értékre szabályozza a V2 erősítő erősítésének szabályozásával. Az A szabályozótag a VI erősítő erősítését a V2 erősítő erősítésével azonosra szabályozza. Ezáltal az Ul bemenőjelből nyert Uki kimenőjel egyértelműen arányos a két bemenőjel hányadosával, azaz Ul/U2-veI. Az előbb ismertetett működési elv megtartása mellett csak egy erősítőt alkalmaznak a 161 131 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál, amelyet a 2. ábra szemléltet. Az utóbbi megoldás előnye az l.ábra szerinti megoldáshoz képest, hogy egyetlen V erősítőre bocsátják a két Ul és U2 bemenőjelet, így azok 25 erősítése szükségképpen teljesen egyező mértékű. Az erősítő kimeneti jeleinek kölcsönhatás mentes szétválasztása érdekében a bemenőjelek pillanatértékével arányos nagyságú váltakozó jelet előállító Gl és G2 egységeket alkalmaznak, amelyek legalább 30 15 20 ötszörösen, előnyösen egy dekádnyira eltolt fi és f2 frekvenciára vannak hangolva, és az egy dekádnál nagyobb frekvenciaátvitelű közös V erősítő kimenetére az fi ill. f2 frekvenciára hangolt SI ill. S2 sávszűrők vannak kapcsolva. Az áramkör egyszerűbb felépítésű megoldás, és egymáshoz szintben közel álló jelek hányadosképzésére is alkalmas, hátránya azonban az, hogy a különböző frekvenciájú kimenőjelek szétválasztása egyszerű sávszűrők alkalmazásakor nem kielégítő pontosságú, bonyolultabb sávszűrők alkalmazásakor pedig a jelszétválasztás miatt a sávszűrők egyike (S2) és az azt követő demodulator — pl. fázisérzékeny egyenirányító integrátorral — mindig a szabályozási kör visszavezető ágában, a másik sávszűrő (SÍ) és az azt követő demodulator pedig mindig a kijelző áramköri ágban helyezkedik el, ezért mindkét ág átviteli pontossága korlátozott, és így nem érhető el kellő szabályozási és hányadosképzési pontosság. A találmány szerinti hányadosmérő egyrészt kiküszöböli az ismert megoldások említett hátrányait, másrészt lehetővé teszi azoknál lényegesen egyszerűbb felépítés mellett, tágabb üzemi tartományhatárokban, a jóval nagyobb pontosságú és igen jó linearitásu, gyakorlatilag a jelnagyságától független hányadosképzést. A találmány alapja az a felismerés, hogy a két analóg jelet megfelelően kialakított szaggató segítségével időben egymást követően kapcsoljuk a közös erősítőre, és a két jelet úgy választjuk szét, hogy az azonos csator-169884