169884. lajstromszámú szabadalom • Hányadosmérő berendezés

3 169884 4 nában továbbított két villamos jelből a megfelelő időpillanatokban mintát veszünk és azt analóg tartóáramkörrel a következő mintavételig tároljuk. A két jelnek ily módon történő szétválasztása a szabályozási kör visszavezető ágában és a kijelző ágban igen nagy átviteli pontosságot és ezzel az ismert megoldásoknál nagyobb hányadosképzési pontosságot biztosít, egyszerűbb és megbízhatóbb áramköri felépítéssel és kisebb ráfordítással. A találmány tárgya tehát hányadosmérő berendezés két analóg jel pillanatértékének hányadosával arányos jel előállítására, amelynek szabályozható erősítésű erősítője, valamint az erősítő kimenetére csatlakoztatott, az erősítő erősítését szabályozó egysége van, és az jellemzi, hogy a két analóg jelet időben egymás után az erősítő bemenetére csatlakoztató szaggatója van, az erősítő kimenetére csatlakoztatott szabályozó egység a szaggatóval szinkronizált mintavevő és tartó szabályozót tartalmaz, és az erősítő kimenete a szaggatóval szinkronizált mintavevő és tartó egységen át van a hányadossal arányos jelet szolgáltató kimenetre csatlakoztatva. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a közös szabályozható erősítő műveleti erősítő, melynek erősítése visszacsatoló fotoellenállásának a szabályozó egység által meghajtott fényfonás pl. vüágító dióda fényintenzitásától függő ellenállásértékétől függ. További előnyt jelent, ha a két analóg jel időben egymást követő mintavételezése között és/vagy után szünetet iktatunk be, abból a célból, hogy a közös ágban levő tagok átviteli nulüribáit automatikusan kompenzáljuk, oly módon, hogy a közös szabályozott erősítő kimenetét a szünet alatt egy erre a célra szolgáló mintavevő és tartó áramkörrel nullázzuk. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemléltetett kiviteli alakok alapján ismertetjük. Az 1. és 2. ábra a már tárgyalt ismert megoldásokat, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjának tömbvázlatát, a 4. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazható fényszaggató tárcsáját, az 5. ábra pedig a találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakjának egyszerűsített kapcsolási rajzát szemlélteti. A 3. ábrán bemenő FI és F2 analóg jelek SZ szaggatón keresztül, közvetlenül vagy J jelátalakítón át szabályozható V erősítőre jutnak. A V erősítőre jutó két villamos jel egy csatornán, időben egymás után érkezik és a két jel azonos mértékben erősítődik fel. A V erősítő kimenetére SHE mintavevő és tartó egység (sample and hold), valamint mintavevő és tartó SZE szabályozó egység csatlakozik, amelyek közül az utóbbi a V erősítővel szabályozási kört képez. A kívülről rákapcsolt egyenfeszültségű Uref referenciajel a szabályozási kör alapjele. A szabályozőkimenet úgy szabályozza a szabályozható V erősítő erősítését, hogy az üzemi tartományon belüli tetszőleges F2 analóg jel hatására a V erősítő erősítése akkora legyen, hogy kimenőfeszültsége rögzített értékű maradjon, s ennek folytán viszont KI kimenőjel mértéke arányos a két bemenő analóg jel pillanatértékének hányadosával, azaz Fl/F2-vel. S A berendezés helyes működéséhez az SZ szaggatót, az SZE szabályozó egység és az SHE mintavevő és tartó egység mintavételezéseit egymással szinkronizálni kell. A 3. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál az ütemezést és szinkronizálást G 10 generátor biztosítja. A G generátor egyrészt vezérli az SZ szaggatót, hogy az időben egymás után kapcsolja az FI és F2 analóg jeleket a J jelátalakítón át a közös V erősítőre. Az F2 analóg jelnek a V erősítőre való rákapcsolása után megfe-15 lelő késleltetési idő elteltével, amelyre a tranziensek miatt van szükség, a G generátor bekapcsolja az SZE szabályozó egység mintavevő kapcsolóját. Ez a mintavevő kapcsoló legfeljebb addig marad bekapcsolva, ameddig a V erősítőre az F2 analóg 20 jel van rákapcsolva. A G generátor az F2 jel lekapcsolása után úgy vezérli az SZ szaggatót, hogy az a V erősítőre az FI analóg jelet kapcsolja rá. Ehhez képest a tranziensek miatt késleltetve kapcsolja be a G generátor az SHE mintavevő és tartó 25 egység mintavevő kapcsolóját, amely szintén legfeljebb addig marad bekapcsolva, ameddig a V erősítőre az FI analóg jel van rákapcsolva. A 4. és 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját mutatja. Ez a 30 kiviteli alak analóg fényjelek hányadosképzésére szolgál. A pl. száloptikán vezetett FI és F2 fényjeleket a 4. ábrán látható forgó fényszaggató és szinkronizáló T tárcsa szaggatja, melyen SZÍ, SZ2 és SZ3 a szinkronizáló fényforrás és fényérzékelő 35 párok helyzetét jelölik, továbbá K kivágások vannak kiképezve. Mielőtt a T tárcsa az F2 fényjelet megszüntetné, az F2 fényjel SZ2 szinkronizáló fényfonás jelét megszünteti, pl. a tárcsa ellenkező oldalain elhelyezett fényforrás ill. fényérzékelő 40 közti takarás létrehozásával, majd a tárcsa további forgása során az FI fényjel teljes áteresztése után hozza működésbe az FI fényjel SZÍ szinkronizáló fényfonás jelét. Ugyanez a példaképpeni sonend az F2 fényjel áteresztése előtt is. Az Sz3 szinkro-45 nizáló fényfonás jele bekapcsolásával - példánkban ismét fényáteresztéssel — a közös ágban levő tagok átviteli nullhibáinak automatikus kompenzálása történik. A tárcsa fényáteresztő K kivágásai a tranziens fényáteresztések miatt lépcsőzetes. Az SZ3 50 szinkronizáló fényfonás jel bekapcsolt állapotában az FI és F2 fényjelet nem eresztjük át. A leírt szaggatási sonend a példaképpeni tárcsán egy körülfordulás alatt háromszor ismétlődik. Ha tárcsát hajtó motor fordulatszáma pl. 2400 ford/perc, 55 akkor a mintavételi frekvencia 120 Hz. Az elrendezésből látható, hogy ennél a kiviteli alaknál a 3. ábrán szemléltetett SZ szaggató és a G generátor feladatát a forgó T tárcsa látja el. A tárcsa és az optikai elrendezés ábrázolt kialakítása esetén a 60 tárcsa forgásiránya közömbös. A kimenő pl. ugyancsak száloptikán vezetett szaggatott FI és F2 fényjeleket optikai-villamos J jelátalakítóra, pl. egyetlen fotoelektronsokszorozó fotokatódjára bocsátjuk. Ennek tápláló nagyfeszültségét stabilizál-65 ni szükségtelen, mivel a hányadosmérő berendezés-2