169834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(3,5- dihidroxi-fenil) 1- hidroxi-2- (1-metil-2-)- 4- hidroxi-fenil-(etil)- aminoetán előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. III. 17. (BO—1540) Német szövetségi köztársaságbeli elsőbbsége: 1974. III. 19. (P 24 13 102.0) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelenet: 1977. XII. 31. 169834 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 91/34 Feltalálók: dr. MENTRUP Anton vegyész, dr. SCHROMM Kurt vegyész, dr. RENTH Ernst-Otto vegyész, Ingelheim am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: C. H. Boehringer Sohn, Ingelheim am Rhein, Német Szövetségi Köz­társaság Eljárás 1- (3,5-dihidroxi-fenil)-l-hidroxi-2-[l-metil-2-(4-hidroxi­fenil)-etil|-aminoetán előállítására i A találmány tárgya új eljárás az I képletű l-(3,5-dihid­roxi-fenil)-l-hidroxi-2-[l-metil-2-(4-hidroxi-fenil)-etil]­-aminoetán előállítására, adott esetben diasztereoizo­merjei és megfelelő savaddíciós sói alakjában. Az I vegyület A diasztereoizomerje fenoterol nem- 5 zetközi szabad néven ismert szimpatikomimetikum. Előállítására eddig ismert legértékesebb eljárást a 151 687 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ismer­teti. Az eljárás szerint 3,5-dihidroxi-acetofenonból ki­indulva állítják elő hét lépésben a célvegyületet, az el- 10 járás kitermelése 6,72%. A találmányunk szerinti eljárással a vegyület azonos kiindulási anyagra, a 3,5-dihidroxi-acetofenonra vo­natkoztatva öt lépésben 22,0%-os kitermeléssel állít­ható elő, továbbá a védőcsoportok utolsó lépésben tör- 15 ténő lehasítása következtében a végtermék tisztasága is jobb. Az új eljárás menetét az [A] reakcióséma szemlélteti, ahol R] adott esetben szubsztituált ariimetilcsoportot és R2 hidrogénatomot vagy adott esetben szubsztituált 20 ariimetilcsoportot jelent. R, és R2 , amennyiben R 2 nem jelent hidrogénatomot, a benzilcsoporton kívül mindenekelőtt szubsztituált benzilcsoportokat is jelenthetnek. Szubsztituensként el­sősorban alkil- és alkoxicsoportok jöhetnek számításba. 25 Az R! és R2 által képviselt csoportoknak a reakció­ban alárendelt jelentőségük van, azonban nem tartal­mazhatnakolyan szubsztituenseket, amelyek a reakció körülményei között nagyobb mértékben megváltoznak. Célszerű a kiindulási anyagokban lehetőleg egyszerű 30 Rj és R2 csoportokat használni. Ennek megfelelően előnyösen olyan anyagokból indulunk ki, amelyekben Rj benzilcsoportot és R2 hidrogénatomot vagy benzil­csoportot jelent. Az [A] reakcióséma szerinti redukciót a nátriumbór­hidriddel végrehajtott redukcióknál megfelelő oldószer­ben, például kevés szénatomos alkoholban, mint a me­tanol, etanol és propanol, dioxánban, tetrahidrofurán­ban, adott esetben több oldószer vagy egy oldószer és víz elegyében, 0 C° és szobahőmérséklet között, de kí­vánt esetben ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmér­sékleten is végrehajthatjuk. A védőcsoportok hidrogenolitikus lehasítását ön­magukban ismert módszerek szerint végezhetjük, kata­lizátorként például platinát, palládiumot, Raney-nik­kelt, ródiumot, oldószerként mindenekelőtt metanolt használunk. A hőmérséklet és a nyomás széles tarto­mányban változtatható, azonban előnyösen szobahő­mérsékleten vagy kissé magasabb hőmérsékleten és at­moszferikustól 10 atm-ig terjedő nyomáson dolgozunk. A diasztereomer antipódpárokat úgy kapjuk, hogy vagy a redukcióval kapott III általános képletű vegyü­letet a diasztereomer antipódpárok eltérő oldékonysága alapján szétválasztjuk és ezután lehasítjuk a védőcsopor­tokat, vagy az I általános képletű vegyületet a védő­csoportok lehasítása után választjuk szét az I képletű diasztereomerekre. A savaddíciós sók a kapott vegyületekből szokásos módon állíthatók elő. A bázisok adott esetben a kapott savaddíciós sókból a szokásos módon felszabadíthatók. 169834 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom