169795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa- vagy béta-típusí kristályos 7-(D-alfa-amino-fenil-acetamido) -3-metil-cef-3-ém -4-karbonsav-monohidrát előállítására

11 169795 12 4. példa A 3. példa szerinti eljárással előállított, 9,2 g cefa­lexint tartalmazó reakcióelegyet 2,0 liter nem-ionos, szintetikus adszorbensből (XAD—II; Rohm és Haas Co.) készült kromatografáló oszlopon engedjük át, amikor a cefalexin adszorbeálódik. Kevés vízzel mos­suk az oszlopot, majd 2 liter 50%-os vizes metanollal eluáljuk a cefalexint. Az eluátum pH-ját hidrogénklorid­dal 2,0-re állítjuk be, majd 18 C° hőmérsékleten, csök­kentett nyomáson 50 ml térfogatra töményítjük. Mi­közben 30 C°-on tartjuk a sűrítmény hőmérsékletét, addig adunk hozzá cseppenként 1 n nátriumhidroxidot (30 perc alatt), míg pH-ja 4,0 lesz, amikoris a cefalexin hasáb alakú kristályok alakjában kiválik az oldatból. A lúg adagolásának befejeződése után szűréssel azon­nal elkülönítjük a kristályokat, és a szűrési maradékot kevés vízzel mossuk. A kristályos termék a Kari Fischer féle meghatározás szerint 9,7% (2 mól) vizet tartalmaz, a kristályok Rönt­gen-diffrakciós képe a cefalexin-dihidrátéval azonos. Két egyenlő részre osztjuk a hasáb alakú kristályok­ból álló terméket, és az egyik részt 10 Hgmm-es csök­kentett nyomáson, 30 C° hőmérsékleten 6 órán át szá­rítjuk. Bár a kristályok hasáb alakúak maradnak, víz­tartalmuk, Kari Fischer módszere szerint mérve, 4,6%­ra (1 mól) csökken. A kristályok Röntgen-diffrakciós képe a (3-típusú ce­falexin-monohidrát kristályok képével azonos. A ter­mék fizikai jellemzői: [a]D = + 150° (konc: 0,5, víz) Amax =263nm; Op.: 194 C°. A termék a mágneses magrezonancia spektrum ada­tai szerint mérhető mennyiségű szennyezőanyagot nem tartalmaz. Á hasáb alakú kristályokból álló termék másik felét 5 C° hőmérsékleten, 15 órán át foszforpentoxidot tar­talmazó exszikkátorban szárítjuk, amikor monohidrát­kristályokat kapunk. A kristályok külső alakja nem változik, hasáb ala­kúak maradnak, Röntgen-diffrakciós képük azonban az a-típusú cefalexin-monohidrát kristályokéval azonos. A kristályok Kari Fischer szerinti víztartalma 4,75% (1 mól). A kétféle típusú cefalexin-monohidrát kristály csak Röntgen-diffrakciós képében különbözik egymástól, más fizikai és kémiai jellemzőik teljesen azonosak. 5. példa Három napos Xanthomonas oryzae IFO 3995 ferde­agar-tenyészettel 100 ml, a következő összetételű táp­talajt oltunk: Polipepton (Daigo Nutritive Chemicals Ltd., OSAKA) 1,0% Húskivonat 1,0% NaCl 0,5% pH 7,0 28 C° hőmérsékleten 8 órán át, rázóasztalon inku­báljuk a tenyészetet. Az így nyert inokulummal 5 liter, a következő összetételű táptalajt oltunk: 5 Dextrin 3,0% Kukoricalekvár 2,5% KH2 P0 4 0,2% MgS04 0,05% FeS04 0,001% 10 MnS04 0,001% NaCl 0,2% Habzásgátló* 0,005% pH 7,0 15 * Anti-Froth (Dai-ichi Kogyo Seiyaku Co. Ltd., Japán). A tenyésztést rázóasztalon, 28 C° hőmérsékleten 25 órán át folytatjuk. A sejteket centrifugálással elkülö-20 nitjük és 1 liter vízben szuszpendáljuk. A szuszpenzióhoz 4 liter, 50 g 7-amino-3-metil-cef-3-ém-4-karbonsavat és 126 g D-fenilglicin-metilészter-hidrogénkloridot tartal­mazó, 2 n nátriumhidroxiddal pH 6,0-ra beállított ol­datot adunk. 2 órán át 30 C° hőmérsékleten, keverés 25 közben hagyjuk reagálni a kiindulási vegyületeket, mi­közben 2 n nátrium-hidroxiddal 6,0-on tartjuk az elegy pH-ját. A reakcióelegyben a biológiai értékmérés szerint a reakció lezajlása után 69 g cefalexin halmozódik fel. 30 2 n hidrogénkloriddal 4,5-re állítjuk be a reakcióelegy pH-ját, majd a sejtek eltávolítására azonnal centrifu­gáljuk. A felülúszót két sorbakapcsolt kromatografáló oszlopon engedjük át. Az egyik oszlop 850 ml szulfát­típusú, erősen savas kationcserélő (Amberlite IR—120B; 35 Na-ciklus; Rohm és Haas Co.) gyantát, a másik 2,8 liter kromatográfiás minőségű aktív szenet (Takeda Chemical Industries Ltd.) tartalmaz. 15 liter tiszta vízzel mossuk az oszlopokat, majd 7%-os vizes n-butanollal eluáljuk őket (az oszlopon 40 óránként az aktív szenes oszlop térfogatával azonos térfogatú eluálóelegyet vezetünk át). Az eluátum a mérések adatai szerint 62 g cefalexint és kevés D-fenilglicint, 7-amino-3-dezacetoxi-cefalospo­ránsavat, fehérje-természetű anyagot stb. tartalmaz. 45 14 liter ilyen, sok cefalexint és a fenti szennyezőanyago­kat tartalmazó eluátum pH-ját nátriumhidroxiddal 7,0-re állítjuk be, majd csökkentett nyomáson, 18 C° belső hőmérsékleten 300 ml térfogatúra töményítjük. A tömény oldat pH-ját 35 C° állandó hőmérsékleten, 50 keverés közben 1 n hidrogénkloriddal 4,5-re (a cefa­lexin izoelektromos pontja) állítjuk be, amikor fehér színű, hasáb alakú kristályos termékként kiválik az ol­datból a cefalexin. Centrifugálással elkülönítjük a kris­tályokat és vízzel mossuk őket. 55 Mosás után azonnal Röntgen-diffrakciós vizsgálatot végzünk, amely szerint a termék a cefalexin-dihidráttal azonos. Az így előállított, hasáb alakú kristályokból álló ter­méket két egyenlő részre osztjuk. Az egyik részt csök-60 kente« nyomáson és 25 C° hőmérsékleten szárítjuk. Ezután 25,5 g, hasáb alakú kristályokból álló terméket, cefalexint kapunk, amely állandó és gyengén higrosz­kópos. Az így előállított kristályok víztartalma, Kari Fischer 65 módszere szerint mérve, 4,8% (1 mól), Röntgen-diffrak-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom