169758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szarvasmarha adeno-vírustörzs és az élő vírust tartalmazó vakcina előállítására

169758 901 közleményben foglalt adatokból egyértelműen ki­tűnik, az ismert szarvasmarha adeno vírustörzsekből még legyengítés után sem állíthatók elő vakcinakészítés­re alkalmas anyagok. A találmány szerinti eljárással, hőmérsékletre érzékeny törzs kifejlesztésével azonban 5 elháríthatok mindazok az akadályok, amelyek az élő szarvasmarha adeno vírus-vakcinák alkalmazásának mindeddig útját állták. Elő, hőmérsékletre érzékeny szarvasmarha adeno vírus-vakcinákat mindeddig még nem állítottak elő. 10 Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha valamely szarvasmarha adeno vírustörzsből nagymértékben spe­cifikus körülmények között hőmérsékletre érzékeny mutánst képezünk, 39 C° és 40 C° közötti letörési hő­mérséklettel rendelkező mutánshoz jutunk, amely kü- 15 lönösen előnyösen alkalmazható vakcinagyártásra. Az új törzs ugyanis genetikailag stabil, immunogén, nem patogén, és érzékeny állatoknak beadva nem vált ki észlelhető mellékhatásokat. A találmány szerint előállított vakcinák további elő- 20 nyös tulajdonsága, hogy kedvezően adhatók be. Ezek a vakcinák ugyanis intranazálisan adagolhatok, így a vakcinákban levő szarvasmarha adeno vírustörzs loká­lisan csak az állatok felső légutaiban szaporodik el, anélkül, hogy az állatok szervezetének magasabb hő- 25 mérsékletű részeiben — azaz az állatok belső szervei­ben — észrevehető vírus-szaporodás lépne fel. A találmány szerinti eljárásban a vakcinakészítésre alkalmas nem-patogén szarvasmarha adeno vírustörzs állításához kiindulási anyagként az United States De- 30 partment of Agriculture, Agricultural Research Service (Peoria, Illinois, Amerikai Egyesült Államok) intézet­ben NRRL 5733 számon letétbe helyezett szarvasmarha Adeno 3 vírustörzset használjuk fel. Ezt a törzset to­vábbiakban WBR 1/7 törzsnek nevezzük. A WBR 1/7 35 törzset a WBR 1 vírustörzs (J. H. Darbyshire és munka­társai: Nature 208, 307—8 [1965]) primer embrionális szarvasmarha vese-sejttenyészeten (PFKB) végzett hat­lépéses sorozattenyésztésével alakítottuk ki. A hőmérsékletre érzékeny, 39 C° és 40 C° közötti le- 40 törési hőmérséklettel rendelkező szarvasmarha adeno vírustörzset a találmány szerint úgy alakítjuk ki, hogy a WBR 1/7 törzset (NRRL—5733) szobahőmérsékle­ten 15 percig 4,6 +0,1 pH-értékre pufferolt vizes salét­romossav-oldattal hozzuk érintkezésbe. Pufferolt vizes 45 salétromossav-oldatként salétromossav ecetsav-puffer­oldattal készített oldatát használjuk. Ez az oldat salétromossavra nézve 1 normál, míg acetát-ionra néz­ve 0,25 normál koncentrációjú. A kezdeti, körülbelül 106 tagszámú vírus-populáció 50 tagszáma a mutagen kezelés hatására körülbelül 102-re csökken, és 39 C° és 40 C° közötti letörési hőmérséklet­tel rendelkező, hőmérsékletre érzékeny törzs alakul ki. Az így kialakított, hőmérsékletre érzékeny törzset ezután a szarvasmarha adeno vírusok növekedésének 55 elősegítésére alkalmas bármilyen ismert szövettenyé­szetben, például szarvasmarha-eredetű vese-sejttenyé­szetben végzett legalább egy véghígításos tenyésztési lé­péssel különítjük el. Az elkülönítést például úgy végez­hetjük, hogy a hőmérsékletre érzékeny törzset primer 60 embrionális szarvasmarha vese-sejttenyészeten (PBFK) legalább egy véghígításos lépésben 30 + 1 C°-on 10—20 napig, előnyösen 14 + 1 napig tenyésztjük. Az elkülönített törzset ezután adott esetben a szarvas­marha adeno vírus növekedésének elősegítésére alkal- 65 mas bármilyen ismert szövettenyészetben, például szarvasmarha-eredetű vese-sejttenyészetben (előnyösen primer embrionális szarvasmarha vese-sejttenyészetben) további sorozattenyésztési lépéseknek vethetjük alá. Megfelelő mennyiségű hőmérsékletre érzékeny vírus kialakítása céljából a hőmérsékletre érzékeny törzset például primer embrionális szarvasmarha vese-sejtte­nyészeten (PBFK) két vagy három lépésben tenyészt­hetjük. A találmány szerinti mutagen kezelés egy jól ismert és egyértelműen lezajló kémiai reakción, nevezetesen a vírus dezoxiribonukleinsavainak salétromossav hatá­sára bekövetkező oxidatív dezaminálódásán alapul („Principles of Microbiology and Immunology", Davis és munkatársai, 1969, 244. oldal). A találmány szerinti mutagen kezeléssel végtermékként az „Eunice" törzset kapjuk; ezt a törzset az United States Department of Agriculture, Agricultural Research Service (Peoria, Illinois, Amerikai Egyesült Államok) intézetben NRRL 5732 számon helyeztük letétbe. A találmány szerinti eljárással kapott, „Eunice" nevű, NRRL 5732 letéti számú, hőmérsékletre érzékeny szarvasmarha adeno-vírustörzs lényegében megtartja a kindulási patogén VBR 1/7 törzs immunogenicitását, e törzs azonban hőmérsékletre érzékeny és nem patogén, így igen előnyösen alkalmazható élő szarvasmarha adeno vírus-vakcinák előállítására. A vakcinákat bármilyen ismert vakcinakészítési és stabilizálási módszerrel előál­líthatjuk. A találmány szerint tehát a vakcinakészítés során a fenti módon előállított, „Eunice" nevű NRRL 5732 letéti számú, hőmérsékletre érzékeny, 39 C° és 40 C° közötti letörési hőmérséklettel rendelkező szarvas­marha adeno vírustörzset a szarvasmarha adeno vírus növekedésére alkalmas bármilyen ismert szövettenyésze­ten, például primer embrionális szarvasmarha vese-sejt­tenyészeten (PFBK) 37 + 1 C°-ot meg nem haladó hő­mérsékleten, előnyösen körülbelül 35 + 1 C°-on meg­felelő vírusnövekedéshez elegendő ideig inkubáljuk, és a kapott vírusanyagot összegyűjtjük. A fenti eljárással hőmérsékletre érzékeny, nem-patogén szarvasmarha adeno vírust (NRRL 5732 letéti számú Eunice vírust) tartalmazó vakcinákat kapunk. Ipari célokra, nagymennyiségű vakcina előállításá­hoz a vírust természetesen egynél több lépésben is te­nyészthetjük. Az egyes tenyésztési lépésekben kapott vírus-anyagot oltóanyagként alkalmazhatjuk a követ­kező tenyésztési lépés beindítására. A fenti módon kapott élő szarvasmarha adeno vírus­vakcinákat legalább 104,25 TCID 50 (a sejttenyészetet 50%-ban fertőző dózis), célszerűen legalább 105,25 TCID50 dózisegység formájában helyileg adagoljuk az orrgaratba. Vakcinás felhasználáshoz a vírust előnyösen fagyaszt­va szárított formában tároljuk, és a vakcinát közvetle­nül a felhasználás előtt állítjuk elő úgy, hogy a vírus­anyaghoz vizet vagy bármilyen más, az orr kezelésére szánt készítmények (például permetek) előállítására al­kalmas gyógyszerészeti hígítószert vagy kompozíciót adunk. A találmány szerinti eljárással több élő szarvasmarha légzőszervi vírust tartalmazó vakcinákat is előállítha­tunk. E vakcinák hatóanyagként a fent ismertetett, hő­mérsékletre érzékeny szarvasmarha adeno vírustörzsön kívül legalább egy további élő szarvasmarha légzőszervi vírust — például fertőző szarvasmarha rhinotracheitis 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom