169698. lajstromszámú szabadalom • Mintafelismerési eljárás és berendezés az eljárás foganatosítására
169698 9 10 zus generátorával összekötött 132 vonalhoz csatlakozik és a 122 detektor harmadik bemenete T6 óraimpulzus generátorával összekötött 134 vonalhoz csatlakozik. A TI—T6 óraimpulzusokat a 38 vezérlőegység hozza létre. Az időzítő TI—T6 óraimpulzusok közötti kapcsolatot legjobban a 6. ábrán láthatjuk, amelyen az időzítő T1-T6 óraimpulzusoknak a 28 tárolót léptető impulzusokhoz viszonyított helyzetét tüntettük fel. Minden egyes léptetőimpulzus után a 6. ábra szerint egymás után következnek a TI—T6 óraimpulzusok. A hatodik impulzus még a következő léptetőimpulzus előtt befejeződik. A 6. ábrán az első léptetőimpulzus után így az első TI óraimpulzus következik, majd a T2 óraimpulzus, és így tovább egészen a T6 óraimpulzusig. Ezután következik a második léptetőimpulzus és a TI—T6 óraimpulzusok ismét megjelennek, és ez az egymás utáni folyamat addig ismétlődik, ameddig a teljes kvantált minta keresztüllépked a 28 tárolón. A 112—122 detektorok kimenetei a 110 detektor egységben levő 136 VAGY kapuval vannak összekötve. A 136 VAGY kapu kimenete kimeneti 138 vonalon jelenik meg, amely vonal a tíz egységnyi hosszú szakaszokhoz tartozó 110 detektoregység kimenete, és amelyet Ll vonallal jelöltünk. A húsz, harminc, negyven és öt egységnyi hosszúságú szakaszokhoz tartozó detektoregységek felépítése ehhez hasonló Bár az 5. ábrán a csoport multiplexerek közül csak hármat tüntettünk fel, érthető, hogy a harminc és negyven egységnyi hosszúságú szakaszokhoz tartozó csoport multiplexerek is a leírtak szerint vannak a 28 tároló kimeneti fokozataival, valamint a 124—134 vonalakkal összekötve. így a húsz egységnyi szakaszokhoz tartozó 110 detektor egység kapuinak a bemenetei a 0°, 30°, 60°, 90°, 120° és 150°-os helyzetű húsz egység hosszúságú szakaszokkal társított kivezetésekkel vannak összekötve. Hasonlóképpen a harminc és negyven egységnyi szakaszokhoz tartozó csoport multiplexerek a 0°—150°-os helyzetű, harminc és negyven egység hosszúságú szakaszokkal társított kivezetésekkel vannak összekötve, és az öt egységnyi szakaszokhoz tartozó csoport multiplexer is a 0°—150°-os helyzetű, öt egység hosszúságú szakaszokkal társított kivezetésekkel van összekötve. Miután egy léptetőimpulzus a léptetőregiszteren belül a kvantált mintát új helyzetbe mozdította, az első TI óraimpulzus lehetővé teszi minden 110 detektoregység 112 detektora számára annak eldöntését, hogy a léptetőregiszternek a detektorral megvizsgált fokozataiban történt-e kétpontos esemény, így, ha a 90 és 92 kivezetésekkel összekötött fokozatoknál fekete mező kvantálása történt, azaz ha ezek a fokozatok „l"-es állapotban voltak, akkor a tíz egységnyi szakaszok 110 detektor egységének 112 detektora kimeneti impulzust ad a 136 VAGY kapu felé, amely a 138 vonalon kimeneti impulzust hoz létre. Ha a 90 kivezetés, vagy a 92 kivezetés olyan fokozattal van összekötve, amelyben „0" vagy fehér terület van, akkor az ÉS kapu a TI óraimpulzus hatására nem képes impulzust kiadni, tehát nem következett be a kétpontos esemény és a 138 vonalon nem lesz kimeneti impulzus. Hasonlóképpen a 114-122 detektorokat képező ÉS kapukat aT2-T6 óraimpulzusok egymás után alkalmassá teszik a velük összekötött fokozatoknál bekövetkezett kétpontos események kimutatására. így a 110 detektoregységek 5 letapogatásakor észlelt minden egyes kétpontos eseménynél egy impulzus megjelenik a kimeneti 138 vonalon. Az öt 110 detektoregységből a TI—T6 óraimpulzusok egyidejűleg vesznek mintát úgy, hogy a külön-10 böző pontoknál mintavett kétpontos események egymástól kellően el vannak különítve. Az eseménydetektorban van még a fentieken kívül egy 140 detektor, ami a tárgyalt kiviteli alaknál ÉS kapu. A 140 detektor egyik bemenetével a 100 kivezetéshez, másik 15 bemenetével pedig a 124 vonalhoz van kötve. A 140 detektor így egypontos érzékelőként működik, mert minden esetben, amikor a 100 kivezetéshez csatlakozó fokozatban fekete mező kvantálás van, a 140 detektort a 124 vonalon levő TI óraimpulzus kinyit-20 ja. A 140 detektor kimenő LC vonalán a kvantált jel minden olyan bitjénél impulzus jelenik meg, amelyhez a vizsgált raszteren belül fekete mező letapogatása tartozik. A mintadetektor eseményszámláló és kiértékelő 25 részét a 7. ábrán tüntettük fel. Az eseményt számláló és kiértékelőben lényegében hat 150, 152, 154, 156, 158 és 160 számláló van, amelyek egyenként, és ebben a sorrendben össze vannak kötve a megfelelő L1-L5 és LC vonalakkal. így a 150 számláló azoknak 30 a kétpontos eseményeknek a számát számolja meg, amelyek az első szakaszhosszhoz tartozó Ll vonal csoportjában következnek be, a 152 számláló azokat a kétpontos eseményeket számlálja, amelyek a második szakaszhossz esetén az L2 vonalon következtek 35 be, és így tovább egészen a 158 számlálóig, amely azokat a kétpontos eseményeket számlálja, amelyek az ötödik szakaszhossz esetén az L5 vonalon következtek be. A 160 számláló az egypontos események számát 40 számlálja. Ebben a részben van még több, 162, 164, 166, 168 és 170 kapu is. Ezek az ÉS típusú 162-170 kapuk sorjában össze vannak kötve a kimeneti csoport 150-158 számlálókkal. A 162-170 kapuk mindegyike ténylegesen több kaput tartalmaz, ame-45 lyek mindegyike a megfelelő csoportszámláló kimeneti fokozataihoz van kötve úgy, hogy a számlálók kimeneteit párhuzamosan lehet kiolvasni. A csoport 150 számláló így kimeneti 172 vonalon át van a 162 kapukkal összekötve, a csoport 152 számláló kimene-50 ti 174 vonalon át van az ÉS 164 kapukkal összekötve a csoport 154 számláló kimeneti 176 vonalon át van a 166 kapukkal összekötve, a csoport 156 számláló kimeneti 178 vonalon át van az ÉS 168 kapukkal összekötve és a csoport 158 számláló kimeneti 180 55 vonalon át van az.ÉS 170 kapukkal összekötve. Az ÉS 162-170 kapuknak sorjában van bemeneti 182, 184, 186, 188 és 190 vonala is. A bemeneti 182—190 vonalak a 38 vezérlőegységgel vannak összekötve, amely megfelelően beprogramozza azt, hogy a 60 vonalak közül melyiket kell kinyitni ahhoz, hogy a megfelelő csoportszám jusson elegy 192 osztóhoz A tapasztalat mutatja meg azt, hogy mely szakaszhosszak a legmegfelelőbbek a különböző minták megkülönböztetéséhez. Jelen esetben, amelynél a 65 mintadetektor feladata a különböző fehérvérsejtek 5