169698. lajstromszámú szabadalom • Mintafelismerési eljárás és berendezés az eljárás foganatosítására

11 169698 12 sejtmagjaiból származó szegmentált, U alakú és kerek­ded minták megkülönböztetése, ha azt tapasztaljuk, hogy a tíz alapegység hosszúságú szakaszok biztosít­ják a legjellegzetesebb különbségeket a vizsgált ará­nyok között, az ÉS 162 kapuhoz vezető 182 vonalat nyitjuk ki, és a 184—190 vonalak nem kapnak kinyitó impulzusokat. A 162 kapuk össze vannak kötve az Ll vonalhoz tartozó csoportszámlálóval, amely a tíz egységnyi hosszúságú szakaszoknál előforduló két­pontos események bekövetkezési számát határozza meg. így az Ll vonalhoz tartozó 150 számláló kimenetét az ÉS 162 kapuhoz vezető 182 vonalon levő kiváltó impulzusok juttatják el a 192 osztóhoz, miután a kvantált minta teljes egészében keresztülha­ladt a 28 tárolón. Az egypontos események számát meghatározó 160 számláló 192 vonalon át 196 szorzóhoz van csatlakoz­tatva. A 196 szorzó a 194 vonalon megjelenő számot hattal megszorozza, és a szorzatot kimeneti 198 vonalon biztosítja a 198 vonallal összekötött 192 osztó részére. A 196 szorzó úgy van kialakítva, hogy az egypontos eseményeket a 28 tárolóban tárolt kvantált minta minden egyes helyzetében felvett kétpontos eseményekkel összhangban szorozza meg. Azaz, mint már említettük, a keresett arány nevezőjét a letapogatott mező fekete területeire eső legalább egy szakaszvégeknek a száma határozza meg. Mivel ezt a számot minden egyes szakaszra csak egyszer határozzuk meg, ezt az egypontos események be­következési számát meg kell szorozni az egyes csopor­tokban vizsgált szakaszok számával. A 192 osztó a 182-190 vonalakra kapcsolt vezér­lőimpulzusok által meghatározott csoportösszegek egyikét egy 200 vonalon át kapja meg, és ezt a számot osztja el a 198 vonalon levő összeggel. Az osztás számszerű eredménye kimeneti 202 vonalon jelenik meg, és ezen át három 204, 206, 208 analizátor bemenetére kerül. A 204, 206, 208 analizátorokat komparátorok képezik. Mint ahogy a 7. ábrán jelölt komparátorokon is feltüntettük, látható, hogy a 204 analizátor a szeg­mentált alakra jellemző arányra érzékeny, a 206 analizátor az U alakú mintára jellemző arányra érzékeny, a 208 analizátor pedig a kerekded mintára jellemző arányra érzékeny. A 204, 206 és 208 analizátorok mindegyikének vannak még bemeneti 210, 212 és 214 vonalai is, amelyek a 38 vezérlőegységgel is össze vannak kötve. A 204 analizátor részére a 210 vonal szolgáltatja azt az információt, amely meghatározza, hogy a szegmen­tált mintákhoz általában milyen arányok tartoznak. Hasonlóképpen a 206 analizátor a 212 vonaltól kapja az U alakú mintához tartozó arányok tartományát és a 208 analizátor a 214 vonaltól kapja a kerekded mintákhoz tartozó arányok tartományát. Ha a 202 vonalon a jelek értéke a 210 vonalon jelzett tartó* mányba esik, a 204 analizátor kimenő jelet ad egy kimeneti 216 vonalra, és ezzel szegmentált minta felismerését jelzi. Hasonlóképpen, ha a 202 vonalról a 206 analizátorhoz érkező jelek értéke a 212 vonalon jelzett tartományba esik, a 206 analizátor kimenő jelet ad egy kimeneti 218 vonalra, és ezzel U alakú minta felismerését jelzi, és a 208 analizátor akkor ad ki jelet egy kimeneti 220 vonalra, ha a 202 vonalon levő jelek értéke a 214 vonalon jelzett tartományba esik. Látható ezért, hogy.új és továbbfejlesztett minta­detektort és/vagy diszkrirninátort hoztunk létre. A detektálandó mintákat a letapogatott mezőn elfoglalt helyzetüktől függetlenül lehet elemezni. Olyan sza-5 kaszcsoportok biztosítása, amelyek a kétpontos ese­mények detektálása céljából több ferde helyzetű szakaszból állnak, hatásosan közömbösítik a minta szöghelyzetének jelentőségét. Hasonlóképpen, a min­tának a léptetőregiszteren való keresztüllépkedés alatt 10 elvégzett detektálása során előforduló egypontos ese­mények száma alapján meghatározott arány a minta letapogatása átal keltett kvantitatív információra olyan hatással van, hogy a hasonló minták méreteinek kismértékű változásai ezt az arányt csak kismértékben 15 befolyásolják. A több szakaszméretnél meghatározott csoport­összegek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a min­tákat az összes mintacsoport részére ideális szakasz­méret alapján különböztessük meg, hanem azt is, 20 hogy két, egymáshoz nagyon hasonló minta megkü­lönböztetéséhez a kölcsönös korreláció a kétpontos események még optimálisabb szakaszhosszánál jöjjön létre. Végül megjegyezzük, hogy jelentősen csökkentet-25 tük azoknak az áramköröknek a számát, amelyek szükségesek a minták megkülönböztetéséhez az egy-és kétpontos események számának a számszerű meg­határozása alapján. Az egyes kétpontos események vizsgálatához minden egyes csoport multiplexernek 30 csak egy kapura van szüksége. A vizsgált egypontos eseményekhez csak egyetlen ÉS kapura van szükség. Hasonlóképpen csak egy-egy számlálót biztosítottunk az egyes csoportösszegek és az egypontos események összegének számlálásához. 35 Tapasztalatunk szerint a nagyon bonyolult minták egymástól való megkülönböztetéséhez nagyon alkal­masak a hárompontos események. Ez ekvivalens lenne végtelen sok háromszögnek a vizsgált mezőn való elhelyezésével, és a szakaszok 40 esetén képzett arányhoz hasonló arány képzésével. Ez például azt jelenti, hogy azoknak az eseteknek a számát, melynél a háromszög mindhárom csúcsa feke­te mezőre esik, a vizsgált arány számlálójába helyez­nénk, azoknak az eseteknek a számát pedig, amelynél 45 a háromszög egy csúcsa a vizsgált mező fekete területére esik, a nevezőbe. A csoport multiplexerek­ben három bemenetű ÉS kapu használata helyett négy bemenetű kaput kellene alkalmazni, amelyek mindegyike a léptetőregiszter három kimeneti vonalá-50 hoz csatlakozna a háromszög három csúcsának megfe­lelően. Mint már említettük, sok olyan eset van, amelynél a nagyszámú vizsgálandó mintánál a minták változása adott hosszúságú szakasznál hasonló, vagy csak kissé különböző arányokat eredményez. Ennek 55 megfelelően az egy szakasszal vizsgált és hasonló arányokat szolgáltató minták esetében a minták megkülönböztetéséhez különböző hosszúságú szaka­szoknál kell az arányokat vizsgálni, vagy további megkülönböztetés is lehetséges hárompontos, négy-60 pontos, vagy ennél több eseményeknél felvett ará­nyok vizsgálatával. Megjegyezzük még, hogy annak ellenére, hogy a vizsgált kiviteli alaknál a mintavételt a minta jeleinek a léptetőregiszterben felvett minden egyes helyzeté-65 ben elvégeztük, a mintavétel történhet véletlenszerű-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom