169674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-karbamoil-oxifenil-karbamátok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 29. Közzététel napja: 1974. X. 28. Megjelent: 1977. VIII. (EA-123) 169674 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 125/06 A 01 N 9/20 Feltalálók: Dr. AGÖCS Pál okL vegyész, Szeged, 30%; Dr. KOVÁCS Kálmán egyetemi tanár, Szeged, 5%; GAJDACSI András vegyésztechnikus, Balástya, 5%; Dr. PINTÉR Zoltán vegyészmérnök, 7%; Dr. BALOGH Károly oki. vegyész, 10%; Dr. MOGYORÓDI Ferenc oki. vegyész, 7%; Dr. RÓZSA László oki. vegyész, 7%; PAPP György oki. vegyész, 6%; TASI László oki. vegyész, Miskolc, 5%; Dr. KOPPÁNY Enikő' oki. vegyész, Szirmabesenyő, 6%; ROKONAI József vegyészmérnök, Sajóbábony, 7%; FÁBIÁN István vegyésztechnikus, Sajószentpéteri, 5% Tulajdonos: Északmagyarországi Vegyiművek, Sajóbábony Eljárás N-karbamoil-oxifenil-karbamátok előállítására 1 A találmány eljárás az I. általános képletű, amely képletben Rj lehet 1—10 szénatomszámú, egyenes vagy elágazó láncú alkilgyök, vagy aralkil gyök; R2 és R3

lehet egyező vagy eltérő, jelenthet hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos alkügyököt, N-karbamoil- 5 oxifenil-karbamátok előállítására. Az N-karbamoil-oxifenil-karbamátok előállítását és gyomirtó hatását a 154 047 számú magyar szabadalmi leírás ismerteti. A leírás szerint előállíthatók ezen származékok a 10 hidroxi-fenil-uretánoknak izocianátokkal vagy karbaminsav-kloriddal történő reagáltatásával, valamilyen savmegkötő szer jelenlétében. Az így kapott vegyületek különösen a cukorrépában mutatnak szelektív posztemergens gyomirtó hatást. 15 A 157 044 sz. magyar szabadalmi leírás a hidroxifenil-uretannak és a megfelelő aminnak foszgénnel történő reagáltatásával ismerteti az N-karbamoiloxifenil-karbamát előállítását, amely kivitelezhető úgy is, hogy első lépésben a hidroxifenil-uretánt 20 foszgénezéssel klórhangyasav-észterré alakítják, majd utána reagáltatják a megfelelő aminnal. Ezen előállítási eljárások különféle hátrányokat mutatnak; így pl. izocianátok esetében csak abszolút vízmentes közegben vitelezhetők ki, tekintve, hogy 25 azok igen könnyen hidrolizálnak. A foszgénes eljárások hátrányai is közismertek, tekintve, hogy a foszgén erősen mérgező, nehezen kezelhető, s az oldószeres közegben szükségszerűen feleslegbe bevitt foszgén gáz eltávozó feleslegének megsemmisítése külön gondot 30 okoz. — Túl ezen abban az esetben, ha az együtt jelenlevő hidroxi-fenil-uretán és amin oldatában foszgént vezetnek egyidejűleg, képződik a hidroxi-feniluretán klórhangyasav-észter és az aminból izocianát, aminek velejárója, hogy az egyidejűleg jelenlevő izocianát és amin reakciójában diszubsztituált karbamid is képződik. A 164 323 számú magyar szabadalmi leírás ezeket a hátrányokat úgy kívánja kiküszöbölni, hogy az első lépésben a meta-amino-fenol foszgénezésével előállított hidroxi-fenil-uretánt elkülönítés után a második lépésben kvatemer ammóniumsó jelenlétében szerves oldószeres közegben foszgénnel reagáltatva klórhangyasav-észterré alakítja, majd elkülönítés nélkül, szervetlen savmegkötő szer jelenlétében, szerves oldószeres-vizes közegben tovább reagáltatja a megfelelő aminnal. Túl azon, hogy az eljárás kiküszöböli ahidroxi-fenil-uratán, amin és foszgén együttes reagáltatása során lehetséges mellékreakciók többségét, kivitelezése a több lépés miatt nehézkes. Ugyanakkor a fenolos hidroxil és foszgén reagáltatásával köztudottan nem egyirányú a reakció és nem csak klórhangyasav-észter képződik, hanem a fenolos hidroxilok igen nagy hajlamot mutatnak a karbonát képzésre. Ezek a karbonátok pedig csak ötven százalékban reagálnak az aminnal, azaz egy mól karbonát egy mól aminnal, s egyidejűleg egy mól fenolos hidroxil szabadul fel, amely nem reagál el, el kell választani és. újabb reakcióba kell vinni. 1