169666. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 3-amino-1,2,4-oxadiazolok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. XII. 29. (CI-1431) Közzététel napja: 1976. VIII. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. 169666 Nemzetközi osztályozás: C 07 D 271/06 C 07 D 413/04 Feltalálók: GÖNCZI Csaba vegyészmérnök, 55% DR. HARSÁNYI Kálmán vegyészmérnök, 35% DR. KORBONITS Dezső vegyészmérnök, 10% Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt, Budapest Űj eljárás 3-amino-l,2,4-oxa-diazolok előállítására 1 Ismeretes, hogy a 3-amino-l,2,4-oxa-diazol-vegyületek közül több rendelkezik igen előnyös biológiai hatással, így a 3-amino-5-benzil-l,2,4-oxa-diazolszármazékok a humán gyógyászatban gyulladáscsökkentőként használhatók, a 3-amino-5-(n-undecil)-1,2,4- 5 oxa-diazol fonalférgek és vízigyomok ellen használható, szelektív bioaktiv vegyület. A 3-amino-l,2,4-oxa-diazolok előállítására több módszer ismeretes. Már e század elején, majd később is előállítottak ilyen vegyületet N-acil-O-alkil-izo- 10 karbamid és hidroxil-amin reakciójával [Am. Chem. J. 32, 362 (1904); Bull. Soc. Chim. Belg. 73, 518 (1964)], de a termelések igen gyengék voltak. Némi javítást lehetett elérni a megfelelő izotio-karbamid és hidroxil-amin reakciójával [J. Am. Chem. Soc. 54, 15 2066 (1932)]. Acil-diciándiamid hidroxil-aminnal 3-ureido-1,2,4-oxa-diazol-származékot képez, melyből vizes lúggal igen gyenge nyeredékkel képződik 3-amino-l,2,4-oxadiazol-származék [J. Org. Chem. 18, 934 (1953)]. . 20 Az előzővel bizonyos rokonságot mutat az a bonyolult módszer, amikor 3-karbetoxi-l,2,4-oxa-diazol-származékból kiindulva a megfelelő savhidrazidon, savazidon, izociánsavészteren keresztül állítható elő a 3-amino-l,2,4-oxa-diazolok [Gazz. Chim. Ital. 25 93,482 (1963)]. N-cián-amidinek és hidroxil-amin reakciójával piridinben közepes nyeredékkel lehetett 3-amino-5-aril-1,2,4-oxa-diazolt előállítani, alifás szubsztituens esetében a nyeredék gyenge volt [J. Org. Chem. 28, 30 1812 (1963); Bull. Soc. Chim. Belg. 78, 41 (1969)]. Hidroxil-amin és cián-amid reakciójával a bomlékony hidroxi-guanidinek keletkeznek, melyek kétszeres acilezésével N,0-diacil-hidroxi-guanidmek keletkeznek. E vegyületek lúgos gyűrűzárása 3-amino-5-helyettesített-l,2,4-oxa-diazolokat eredményez [Ber. Dtsch.Chem. Ges. 40, 1687 (1907)]; ennek az eljárásnak a javításával, a hidroxi-guanidin elkülönítése nélkül, közvetlen acilezéssel is meg lehet a diacil-hidroxi-guanidineket kapni [J. Amer. Chem. Soc. 64, 2902 (1942); J. Org. Chem. 18,934 (1953)]. Lényegében ezt az eljárást írják le a 3 564 606; 3 575 997 és a 3 720 685 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban is, mely szerint N-acil-cián-amid és hidroxil-amin reakciójával piridinben N-acil-hidroxi-guanidineken keresztül vizes lúggal nyerhető ki a 3-amino-l,2,4-oxa-diazol-származék. A 3-amino-l,2,4-oxa-diazol előállítását hidroxi-guanidinekből formil-fluoríddal, valamint 3-karbetoxi-l,2,4-oxa-diazolból lebontással oldották meg [J. Chem. Soc. (Perkin I) 47 (1973)]. Az ismertetett eljárások nagy része meglehetősen bonyolult és igen rossz nyeredékkel hajtható végre; az ipari szintézisre számításba vehető eljárásoknak is közös hátránya, hogy a drága hidroxil-amin-reagenst és a piridin-oldószert igénylik. Célunk volt egy olyan könnyen kivitelezhető eljárást kidolgozni, mely nem igényli a fenti drága anyagokat. 169666 1